Az élelmiszerek tavaly márciushoz képest 42,6 százalékkal drágultak, az áremelkedés éves összehasonlításban már harmadik hónapja lassul. Bár vannak olyan termékek, amelyek olcsóbbak lettek márciusban, 2023 februárjához képest összességében 1,5 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek.
„Vannak olyan élelmiszer-kategóriák, amelyek termékei némileg többe kerülnek februárhoz viszonyítva, azonban mindinkább kirajzolódik a tendencia, hogy a háztartások számára vélhetően már nem nő tovább a bolti élelmiszer-vásárlás terhe” – mondta Héjja Csaba szenior elemző.
Az élelmiszerek havi átárazódásának mértéke a tavalyi azonos időszakban mért 2 százalékról mérséklődött 1,5 százalékra 2023 márciusában.
„Ez egyrészt azt mutatja, hogy a boltokban a szokásos első negyedéves áremelések kisebb mértékűek voltak, másrészt pedig alátámasztja, hogy a tavaly tapasztalt folyamatok ellenkezőjét láthatjuk, és mérséklődhet az élelmiszer-vásárlás terhe a háztartások számára, amennyiben emelkedik a jövedelmük” – magyarázta a szakértő.
A friss adatokat havi összevetésben vizsgálva hozzátette, februárhoz képest az átlag 1,5 százaléknál nagyobb mértékben emelkedett a friss zöldségek, például a sárgarépa, valamint a gyümölcsök és az édességek ára. Előbbi két kategória esetében ez a szezonalitás eredménye, az utóbbinál pedig a cukor és a kakaóbab emelkedő világpiaci árára vezethető vissza. Szintén az átlagnál jobban, 1,5-2 százalékkal drágultak az italok. „A borok például azért, mert lassan piacra kerülnek az új évjáratok, amelyek a nagyobb előállítási költség miatt már magasabb áron lesznek elérhetők. De jelentősebb, az előző havi 6 százalék után újabb 5 százalékos dráguláson esett át sokak kedvence, a kávé is” – fejtette ki Héjja Csaba.
Az élelmiszerek drágulásának éves ütemével kapcsolatban az elemzők rámutattak, egy átlagos bevásárlás 42,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly márciusban, de a kenyér, a tejtermékek vagy épp a sajt akár 50 százalékkal is drágább az egy évvel ezelőttihez képest. A szakértők várakozásai szerint júliustól ezek a számok várhatóan lényegesen alacsonyabbak lesznek, mert tavaly tavasszal már jelentősen emelkedtek az árak a boltokban. „A mai árakat pedig már ezekhez viszonyítjuk”.
„Az elmúlt években tapasztalt sokkhatások alkalmazkodásra sarkallták az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat” – mutatott rá Héjja Csaba, ide sorolva, hogy manapság nagyobb készlettel dolgoznak a vállalkozások, hogy biztosan rendelkezésre álljanak a gyártáshoz szükséges alapanyagok.
„Ezek a készletek pedig a csökkenő bolti kereslet miatt lassabban apadnak. Így alakul ki az a helyzet, hogy a bolti árak lassan tudják lekövetni az alapanyagárak csökkenését, hiszen a feldolgozók magasabb áron beszerzett készletből dolgoznak. Az alapanyagárak csökkenésének is ez az egyik oka”.
Az élelmiszerárak alakulását előre jelezheti, hogy az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) élelmiszerár-indexe jelenleg 22 százalékos drágulást mutat, ami gyakorlatilag a 2021 áprilisi szinttel egyezik meg. „Ez, valamint a forint főbb devizákkal szembeni erősödése, a gáz és egyéb nyersanyagok árának esése továbbra is a csökkenés felé tolja az élelmiszerárakat. De hangsúlyoznunk kell azt is, hogy például a kenyér kilója nem lesz újra 400 forint” – fogalmaztak a bank elemzői.
Az amerikai elnök családja Kolozsváron is luxusingatlanokat épít. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
