Először néhány termékkel indult a trend: a vaj, majd a sajt esetében érkeztek bejelentések a magyar kiskereskedelmi szereplők jelentősebb árcsökkentéséről, majd a termékek és a résztvevő áruházak köre is bővülni kezdett. Az Aldi, a Lidl, a Tesco, a Spar és az Auchan is sorra adta ki közleményeit arról, hogy olcsóbban árusít egyes élelmiszereket - részben a húsvéti készülődés idejére időzítve, részben attól függetlenül is az árak mérséklését ígérték meg a vásárlóknak.
Az Auchan legutóbbi közleménye már több mint 4000 termék árcsökkentéséről adott hírt, a Tesco az árstopos termékek mennyiségi korlátozásának időszakos meghosszabbítását jelentette be, a Spar hetente frissülő listát tesz közzé az "árzuhanásban" érintett termékekről. A Privátbankár.hu több mint 16 éve végzett Árkosár-felmérésének aktuális részében ezért igyekeztünk alaposan utánajárni, hogy vajon tényleg megindul az üzletekben a jelentős élelmiszerár-csökkenés, vagy csak egy ügyes promócióval a szokásos akciós újságok tartalmának kerítenek a szokásosnál nagyobb feneket a hipermarket-láncok?
Az okok: harc az árstop kivezetéséért és a zuhanó vásárlóerő maradékáért
Ha annak okait keressük, hogy miért vált hirtelen ilyen fontossá az áruházláncoknak az árcsökkentés melletti kiállás, akkor a kormányzati nyomásról is beszélnünk kell. Egyrészt ugyanis a kormány beharangozott egy online árfigyelő szolgáltatást - Árkosár-felmérésünk lekoppintásával a kormány lehetőséget biztosítana a vásárlóknak, hogy megnézzék, hol lehet az egyes termékeket a legolcsóbban beszerezni, és még akár fogyasztóvédelmi eljárás is indulhat, ha valahol túl magasnak találják az árakat. Hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, azt még nem tudjuk, de már felállt az árfigyelő rendszert előkészítő bizottság.
Másrészt ott van még az árstop intézménye is: a kormánynak ez a leghangosabban szóló, ám gyakorlatilag minden szakmai szereplő szerint elhibázott intézkedése, ami a mostani szabályok szerint április végéig van érvényben. A legutóbbi hírek szerint április közepén dönt a kormány a sorsáról. Gulyás Gergely korábban azt mondta, addig marad érvényben, amíg az ellátásbiztonságot nem veszélyezteti - aki próbált már 2,8-as tejet vadászni, vagy időnként kristálycukrot, csirkemellet az üres polcokon, az joggal érezheti, hogy ez az érv mostanra már megdőlt. Más kérdés, hogy ezeknek a termékeknek van - jóval drágább - alternatívája, tehát az ellátásbiztonság megdőléséről klasszikus értelemben valóban nem beszélhetünk, csak a végén sokkal drágábban jutunk a termékekhez, mintha nem lenne az árstop. Az üzletekben folyamatosan razziázik a kormány, Gulyás Gergely miniszter elmondása szerint sok boltban a raktárban tartják a kereskedők az árstopos termékeket, 300 eljárást indítottak, 179 ügyben jogsértést is megállapítottak.
A miniszterelnök azt mondta: az élelmiszerár-stop addig marad, amíg az infláció nem áll csökkenő pályára. Ha tehát a kereskedők részéről érkezne egy erős jelzés a kormány felé arról, hogy készen állnak az élelmiszerárak csökkentésére, akkor talán javítanák az esélyeiket arra, hogy megszabadulhassanak ettől az intézkedéstől - ez is állhat a hátterében az utóbbi idők kiskereskedői bejelentéseinek. Az árstop egyetlen haszna gyakorlatilag az, hogy kommunikációs fegyvert ad a kormány kezébe a nehéz időkben - ha tényleg csökkenni kezdenének az élelmiszerárak, akkor azzal a kereskedők egy "kommunikációs kiutat" biztosíthatnak a kormánynak.
Mindemellett a legfőbb oka az élelmiszerláncoknak az árcsökkentésre a kiskereskedelmi forgalom összeomlása. A napokban napvilágot látott, a vártnál sokkal gyengébb KSH-adat arról tanúskodik: az európai uniós rekorder infláció olyan mértékű reáljövedelem-csökkenést okoz Magyarországon, hogy a háztartások fogyasztása mind az előző évhez, mind az előző hónaphoz képest jelentős zuhanásnak indult. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben a forgalom volumene 9,6 százalékkal zuhant februárban az előző évhez képest - ez már bőven az a szint, ahol a kereskedőknek meg kell küzdeniük a szűkülő piacért.
Ebben a helyzetben végképp igaz, hogy az árszint a legerősebb fegyver ebben a küzdelemben: aki alacsonyabb árakat kínál (és ezt kellően hangosan közzé is teszi), az nagyobb szeletet tud kihasítani az egyre kisebb tortából, a vásárlók reálértelemben véve egyre laposabb pénztárcájából.
Mit lát ebből a vásárló?
Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor április 5-én felkerestük az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét, hogy - ahogy bő 16 éve minden hónapban - feljegyezzük 30 élelmiszerből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértékét. Már az előző, márciusi Árkosár-felmérésünkben is jeleztük: hosszú, egy év óta tartó trend tört meg, amikor végre legalább havi szinten nem kellett emelkedésről beszámolnunk a hipermarketekben végzett minta-bevásárlásunk végén. Áprilisban azt láthatjuk: a havi árcsökkenés nemcsak ismét bekövetkezett, hanem mértéke nőtt és szélesebb körűvé is vált.
Az egy hónappal korábbihoz képest 1,6 százalékkal csökkent a nagybevásárlás ára;
átlagosan 564 forinttal kellett kevesebbet hagynunk a pénztárnál ugyanazért a 30 termékért, mint márciusban. A 30-ból 15 termékért kellett kevesebbet fizetnünk átlagosan a 3 áruházban, mint egy hónappal korábban.
Ennek köszönhetően az éves áremelkedés szintje is mérséklődött - igaz, itt még mindig elképesztően magas számokról beszélünk, bődületes magasságokból ereszkedik lassan lefelé az élelmiszer-infláció.
Tavaly áprilishoz képest 36,9 százalékkal kerül többe a nagybevásárlás a hipermarketekben.
Egyetlen olyan termék sincsen a 30 között, aminek az ára alacsonyabb lenne, mint egy éve; az árstopos termékek között több is van, ami forintra ugyanannyiba kerül, mint egy éve. A kosár ellenértéke pedig visszatért a 36 ezer forint alatti szintre: a három hipermarketben átlagosan 35 571 forintot kellett a kasszánál hagynunk. Hogy ez mennyire sok, azt jól mutatja:
egyetlen éve még 9590 forinttal kevesebbe került ugyanez a termék, két éve pedig még bő 13 ezer forinttal olcsóbban is megúszhattuk ugyanezt a bevásárlást.
De sikerült?
Akkor tehát tényleg kitört az árháború az áruházak között? Ha az Árkosár számait nézzük, akkor a válasz nem egyértelmű igen - de inkább igen, mint nem. Azért nem egyértelmű a válasz, mert az elmúlt időszakban rengeteget változott az árazás, az akciózás módszertana a hipermarketláncoknál. Ahogy már több alkalommal is jeleztük: a legnagyobb spórolási lehetőséget az jelenti, ha valaki részt vesz a hűségprogramokban, használja a hűségkártyákat, mobilos alkalmazásokat.
A mostani árcsökkentések között is van számos olyan, ami az "utcáról beeső", tehát például Bizalomkártyával, Clubcarddal, MySpar alkalmazással nem rendelkező vásárlók számára nem feltétlenül érhető el - aki viszont mindezzel rendelkezik, sok esetben tényleg jelentős kedvezményeket érhet el. Az Árkosár módszertanában a hűségprogramhoz kötött kedvezményeket nem vettük figyelembe. A legnagyobb havi árcsökkenést ezzel együtt az Intersparban találtuk - közel 6 százalékosat. A Tesco árai is valamivel lejjebb kerültek már egy hónap alatt is, az Auchanban egyelőre kis havi áremelkedést mértünk - mindezt tehát húségkártyák nélkül. Ha használtunk volna ilyet, akkor szélesebb körű árcsökkenésről is beszámolhattunk volna.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Hosszú idő után először számolhatunk be havi szinten néhány jelentőseb árcsökkenésről. 20 százalékot meghaladó mértékben ment le ugyanis a tejföl ára, de 10 százaléknál nagyobbat esett a sajt és a narancslé ára is márciusról áprilisra. Nagyot drágult azonban egy hónap alatt a kávé és a tea (+22 százalék), a gyümölcsjoghurt (+15 százalék) és a párizsi (+13 százalék).
Tavalyhoz képest az árstopos étolajon és a csirkemellen kívül minden drágult, 10 százalék alatt csak az alma és a pezsgő ára emelkedett, minden más ezt meghaladó mértékben drágult. A rekorder ezúttal is a kenyér lett, 86,8 százalékkal kerül többe, mint egy éve. Az árstopon kívüli, 1,5 százalékos UHT-tej került a második helyre, 81 százalékos drágulással - ez azért érdekes, mert volt olyan áruház, ahol árstopos tejből egyetlen dobozzal sem lehetett kapni. Ilyen az, amikor az intézkedés látványosan visszafelé sül el: árstopos termék nincs, az árstop viszont felhajtotta a körön kívül eső termékek árát, összességében tehát sokkal drágábban juthatunk tejhez, mintha nem létezne ársapka. A dobogóra emellett a kávé került még fel 75 százalékot meghaladó éves drágulással, de nem sokkal maradt le a gyümölcsjoghurt sem. A húsvét egyik alapvető kelléke, az - egyébként árstop hatálya alá tartozó - tojás egyetlen év alatt 67,7 százalékot drágult. Az átlagot meghaladó mértékben dráguló termékek:
Havi legolcsóbbak: elindult a Nyugdíjas Árkosár!
Ebben a rovatban mindig kiválasztunk 3 terméket az áruházak polcairól, amelyek nem feltétlenül részei az Árkosárnak, de valamilyen aktualitás miatt megvizsgáljuk, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát az általános módszertantól eltérve - hol lehet őket a legolcsóbban beszerezni a hipermarketek közül. A mostani választásunk apropóját egy újdonság adja: laptársunk, az Mfor.hu mostantól a Privátbankár Árkosár adatbázisát felhasználva saját elemzést készít: a bevásárlókosarat a nyugdíjas vásárlók fogyasztási szokásainak megfelelően állítják össze, más összetételben, más súlyozással mutatják be, hogyan alakul egy átlagos magyar nyugdíjas havi nagybevásárlásának ellenértéke hónapról hónapra. Így összehasonlíthatóvá válik az is, hogy hogyan alakulnak a nyugdíjas vásárlók élelmiszerkiadásai az átlagos családi bevásárláshoz képest. A felmérés eredményeiről a Privátbankár Árkosárral egyidőben, a KSH inflációs adatközlését megelőző napon számolnak be - az első rész már olvasható is az Mfor.hu oldalán >>
Ezúttal tehát olyan termékeket választottunk, amelyek nagyobb eséllyel vagy nagyobb súllyal kerülhetnek be egy nyugdíjas vásárló kosarába. Ezért vizsgáltuk meg a gyümölcskompótot, befőttet, amely főételek mellé vagy süteményekbe is gyakran kerülhet. A legolcsóbbat ebből a Tescóban találtuk, a Rege darabolt körtebefőtt kilónként 999 forintba került. A Spar legolcsóbb versenyzője a sajátmárkás szilvabefőtt, kilónként 1036 forintért; az Auchanban pedig Rege magozott meggybefőttet találtunk a legolcsóbban, kilónként 1312 forintért.
Az ecet nem csak főzésnél, savanyúság készítésénél jöhet jól a háztartásban: tisztításnál, takarításnál is széles körben felhasználható, akár drága tisztítószerek alternatívája is lehet. A legolcsóbb ecet mindhárom áruházban ugyanannyiba kerül: literenként 279 forintért adja a sajátmárkás ecetet az Auchan, az Interspar és a Tesco is, ahogy a 20 százalékos változat ára is megegyezik, literenként 499 forint.
Megnéztük azt is, egy tábla (10 dekás) csokiért hol lehet a legolcsóbban hozzájutni: az Auchan Nívó sajátmárkás tejcsoki 249 forintba kerül, míg a Tesco és az Interspar egyaránt 299 forintért ad egy tábla sajátmárkás csokit - igaz, a Tescónál több ízből választhatunk az olcsó csoki esetében, mint a többieknél.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
