A magyar politikában problémák vagy kudarcok esetén a kormány mindig eltolja magától a felelősséget, míg a pozitív történéseket a saját tevékenységének a számlájára írja – kezdi elemzését Király Béla szakértő az Mforon. Nincs ez másképp az infláció esetén sem: az utóbbi két évben ugyanis a háborútól Brüsszelig számos felelőst neveztek meg az elszálló árak miatt. Közben például a Magyar Nemzeti Bank is azt állította, hogy a régió más országaihoz képest tapasztalt inflációs többletben szerepet játszott többek között az árstopok rendszere is.
A boltokban azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy összességében az általában egy-egy család által beszerzett termékek nem változtak az elmúlt hónapokban, csak egyes termékek árai mozdultak el. A Privátbankár Árkosár felmérése, valamint a laptársunk által elkészített Mfor Nyugdíjas Árkosár felmérés egyaránt azt mutatták, hogy a lassuló infláció ellenére szép csendben tovább kúszik felfelé a családi nagybevásárlás ára. Mindez azért van így, mert a statisztikusok az egy évvel korábbi árakhoz viszonyítanak, amelyhez képest már valóban nincs komoly változás, ám a néhány évvel korábbi árak gyakorlatilag soha nem fognak visszaköszönni.
Ugyanakkor az elmúlt évek felrobbanó élelmiszerárai után már azt is eredményként kell elkönyvelni, hogy nem emelkednek tovább drasztikusan a bevásárlás költségei. De a lassuló infláció csak ennyit jelent.
Nem a kormány, hanem a kereslet összeomlása nyomta le az árakat
A nemzetközi folyamatok a magyar árakra is hatnak és segíthetik a dezinflációs folyamatokat. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője szerint idén tovább emelkednek az élelmiszerárak Magyarországon, az elmúlt két évben tapasztalt jelentős drágulás után azonban a növekedés mértéke visszatér egy konszolidált, egy számjegyű szintre. A mezőgazdasági termelői árak éves szinten 2-4, míg az élelmiszeripar belföldi árai 3-5 százalékkal nőhetnek, az élelmiszerek kiskereskedelmi ára pedig átlagosan 3-4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet.
Az árak csökkenését jelzik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) napokban közzétett számai is, amelyek azt mutatják, hogy az élelmiszerek, köztük a gabonafélék, a cukor és a hús ára általában csökkent a 2022-es rekordszintről. A FAO számai kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a szervezet összesített árindexe 2022 tavaszán és nyarán volt a csúcson, azt követően süllyedni kezdett, miközben a hazai élelmiszerárak csak 2023 elején vettek fordulatot. Ebben komoly szerepet játszott a hazai kiskereskedelem kvázi összeomlása - hiszen a rendszerváltás óta példátlan visszaesést láthattunk -, amely a kereskedőket az árrésük drasztikus szűkítésére kényszerítette.
Az Erste Bank szakértői úgy vélik, hogy a fentiek fényében Magyarországon elsősorban a fogyasztói kereslet erőssége vagy gyengesége fogja meghatározni, hogy milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. Ugyanakkor folyamatos felfelé mutató árkockázatokat generálnak a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban.
Az európai inflációs folyamatokról havi rendszerességgel beszámol a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó laptársunk által összeállított Privátbankár Európai Inflációs Körkép.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
