A vártnál gyorsabban és kisebb inflációs nyomás alatt fejlődik Írország, de a pénzromlást nehéz lesz lényegesen lejjebb vinni – állapította meg az Economic and Social Research Institute (ESRI) nevű elemző intézet március végi összesítése, amiről a The Irish Times számolt be.
A hét második felében tették közzé Dublinban, hogy a februári 8,1 százalékról márciusban 7 százalékra mérséklődött az év/éves infláció. A további apadás is hasonló ütemű lehet a legtöbb közgazdász szerint, de azért vannak kockázatok. Az élelmiszerekért ugyanis ismét többet kellett adni, mint a megelőző hónapban, méghozzá 1,1 százalékkal, év/év alapon 13,5 százaléknál tart a mutató. Az egy háztartásra jutó élelmiszerköltségek egy év alatt 1000 euróval emelkedtek az ír statisztikai hivatal szerint.
Az ESRI intézet arra számít, hogy a látványosan csökkenő energiaárak nyomán az év végére 4,5, jövőre pedig 3,5 százalékra sikerül levinni az éves átlagos inflációt. Korábban idénre 6-7 százalék közé jósolták a pénzromlást. Eközben a GDP 3,8 százalékos pluszban lesz, mert fellendül a belső fogyasztás és a beruházás is.
A szervezet nem rejtette azonban véka alá az aggodalmait sem. Eszerint, ha az úgymond normál inflációs nyomást felváltja az ár-bér spirál, akkor a központi kamatlábnak erre reagálnia kell, vagyis emelés várható, s ez nem segíti a gazdaság egészét.
Az ír kereskedelmi bankok egyelőre nem feltétlenül követték az általános európai kamatemelési gyakorlatot, miután az Európai Központi Bank a közelmúltban a várt módon és mértékben megemelte a központi kamatlábat. Ha ez az összeurópai kamatszint marad, akkor nyilván a szigetországi pénzintézetek is lépni fognak – mondta az egyik vezető elemző.
Írországban csaknem teljes a foglalkoztatottság, s ha ez valóban társul az EU-ban jónak mondható és a vártnál magasabb ütemű GDP-növekedéssel, akkor túlfűtötté válhat az ír gazdaság rövid- vagy középtávon. Az intézet legutóbb 2019-ben adott ki ilyen figyelmeztetést, de 2020-ban jött a Covid és az lehűtötte a gazdaságot.
A szigetországban már két évtizede gyorsan fejlődik a gyógyszeripar és az informatikai ágazat. Mindkettő nagy munkaadó, az elmúlt évek sokkjai (Covid, ukrajnai háború, energiadrágulás) ellenére is sok adót fizet és jelentős exporttal bír. Az intézet szerint a 2021-2022-ben mégiscsak jelenlévő lassulás mára elbocsátásokat hozott, s ezek folytatódhatnak, miközben a cégek finanszírozási lehetőségei szűkülnek és drágulnak a hitelek, ami a beruházások elhalasztását hozhatja.
Magyar kapcsolatok
Írország az ezredfordulón került először abba az érdekes helyzetbe, hogy főleg amerikai gyökerű globális IT-cégek szinte megszállták, rengeteg tengerentúli vállalat alakított ki európai hídfőállást a szigetországban. Az uniós forrásokat is kihasználva fejlődött a gazdaság, ennek egyik leágazása volt, hogy az olcsónak számító magyar lakáspiacon tömegével jelentek meg a tőkével jól ellátott ír magánbefektetők és egyes ingatlanos cégek is fantáziát láttak a magyar piacban. Mára ezek kikoptak Magyarországról, részben az írországi gazdasági gondok, másrészt amiatt, hogy nagyon megdrágultak Budapesten a lakások, igaz, az árszint még mindig jócskán elmarad a szigetországiaktól.
A dublini kormány több más döntés mellett elhatározta, hogy az adóbevételekből 4 milliárd eurót átcsoportosít egy központi tartalékalapba. Ebből az alapból bizonyos szociális és gazdasági támogatásokat adhat majd a cégeknek és egyes társadalmi csoportoknak. Az ESRI viszont megjegyezte: bizonyos uniós előírásoknak nem feltétlenül fog ez megfelelni, de még dolgoznak a részleteken.
Az intézet kitért két másik, ugyancsak fontos ágazatra, az építőiparra és az ingatlanpiacra is. Várakozásai szerint idén kicsit kevesebb mint 29 ezer új lakást fognak átadni, ez 3-4 ezerrel biztos elmarad a tervezettől, mert egyszerűen sok projektet el sem kezdtek tavaly.
Úgy látja, hogy a vártnál gyorsabban fog növekedni a lakosságszám, s emiatt felül kell vizsgálni azt a korábbi években kialakult számítást, miszerint évente 28-35 ezer új otthonnal kellene növelni a lakásállományt. Vélhetően több ezerrel több lakásra lesz szükség. Középtávon a kereslet bizonyosan meg fogja haladni a kínálatot, s ebből következik, hogy a lakásárak és a bérleti díjak is csak emelkedni tudnak, bár kétségtelen, hogy a lakásárak a korábbi évekhez képest alacsonyabb ütemben növekedhetnek.
A lakhatással összefüggő aggodalmat a lakosság nagyobb része is osztja. Ezt megerősítette az Európai Bizottság által kért és a Behaviour & Attitudes (B&A) nevű közvéleménykutató által februárban végzett, majd március végén közzé tett jelentés. Eszerint az 1008, 15 évesnél idősebb megkérdezett 52 százalékának a legnagyobb gond a lakásfenntartás, miközben az EU-átlag mindössze 8 százalék. Az íreket második helyen a növekvő infláció foglalkoztatja, itt 51 százalék mondta azt, hogy nehezebben éli meg a hétköznapokat. Egy évvel ezelőtt ugyanerre a kérdésre csak 44 százalékuk válaszolta ezt.
Addig nem mond le a fegyveres ellenállásról. 
