Kevesebbet vásároltak a magyarok, sokkal több pénzért
A napokban érkezett meg a KSH-tól a 2023-as kiskereskedelmi forgalomról szóló jelentés. Ahogy laptársunk, az Mfor elemzéséből kiderül: a múlt év során a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,9 százalékkal csökkent 2023 egészében az egy évvel korábbihoz képest. Hasonlóan aggasztó eredményre több mint tíz éve volt példa. Ha a nettó átlagkereseteket is megvizsgáljuk, kétéves távlatban arra jutunk: több mint 90 ezer forinttal többől sikerült körülbelül ugyanannyit vásárolni, mint 2021-ben. A kiugróan magas infláció tehát jelentősen visszavetette a magyar üzletek forgalmát.
2023-ban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6 százalékkal csökkent a forgalom volumene, miközben a vásárlások értéke 15 százalékkal 8914 milliárd forintra nőtt.
Márpedig a Privátbankár Árkosár felmérésben az élelmiszerárakra koncentrálunk éppen 17 éve - első felmérésünket 2007 februárjában végeztük el.
Azóta egyetlen hónapot sem hagytunk ki - a mostani tehát a 205. része a sorozatnak.
Aktuális felméréseinket mindig egy nappal a KSH inflációs jelentése előtt tesszük közzé - nincs ez most sem másként. Az egyszerűbb módszertannak köszönhetően egy hónap "előnyünk" is van a hivatalhoz képest - míg holnap a hivatalos januári inflációs adatokról kapunk adatokat, mi most az élelmiszerárak februári alakulásába adunk némi betekintést.
A korábban említett kiskereskedelmi adatokban az árak alakulását tekintve valóban nincs meglepetés, 2023 első negyedében nemegyszer 40 százalék fölötti éves áremelkedésről adtunk hírt. Törvényszerű módon ennek (tehát a bázishatásnak) köszönhetően az év végére, az idei év elejére hosszú idő után a negatív tartományba csökkent a Privátbankár Árkosár éves árindexe: novemberben, decemberben és januárban is alacsonyabb ellenértéket mértünk 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunkra, mint egy évvel korábban. Az utolsó két hónapban viszont mindemellett havi szintű áremelkedésről is beszámoltunk. Február 5-én ismét végigjártuk 3 hazai hipermarket egy-egy egységét, és megvizsgáltuk az árak alakulását, és arra jutottunk: a trend folytatódik.
Rég nem volt ilyen drága a nagybevásárlás - de még így is olcsóbb, mint egy éve
Az általunk vizsgált 3 hipermarket közül az előző hónaphoz képest az Auchan 1,3 százalékot engedett az áraiból, a Tesco és az Interspar pedig 2,2 illetve 2,5 százalékot emelt januárhoz képest. Összességében tehát 1,1 százalékkal többet kellett most a kasszáknál hagynunk a családi nagybevásárlásnál, mint egy hónappal korábban. Ez 387 forintos áremelkedést jelent egyetlen hónap alatt.
Ha viszont tavaly februárhoz képest vizsgáljuk az árakat, akkor szebb(nek tűnik) a kép:
árkosarunk ellenértéke ugyanis kereken 3 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.
|
Ebben nincs is meglepetés, tekintve hogy éppen tavaly februárban érte el történelmi csúcsát a Privátbankár Árkosár. Ekkor 36 440 forintot kellett adni a benne szereplő 30 termékért. Az elmúlt 7 hónapban viszont mindig megúsztuk 35 ezer forint alatt a nagybevásárlásunkat, de ennek most vége: februárban ugyanis 35 361 forint lett a három áruház átlagára.
Utoljára ilyen sokba 8 hónappal ezelőtt került az élelmiszerkosarunk.
A három áruház átlagát mutató grafikonunkon is jól látszik: az áremelkedés 3. hónapja tart, de még így is jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt.
A nyugdíjasoknak egyébként jó hírrel szolgálhatunk: az ő jellemző fogyasztásukhoz igazított Árkosár ellenértéke ennél nagyobbat esett egy év alatt, 10 százalékos csökkenést mutatott ki laptársunk, az Mfor friss felmérése. Erről itt olvashat bővebben >>
Spórolni nem könnyű, de nem lehetetlen
Ilyen magas árszinteken már alaposan megfontolja az ember, hogyan tudna egy kicsit spórolni. A fentebb idézett tavalyi kisker-statisztikából jól látszik, hogy a fogyasztás visszafogása vagy épp az olcsóbb termékekre váltás ilyenkor egy kézenfekvő lépés a családok részéről. Árkosarunk esetében erről természetesen nem lehet szó, hiszen ha valamit kihagynánk a kosárból vagy változtatnánk a termékek körén, akkor nem lennének összehasonlíthatóak az adataink a korábbiakkal. Az egyes áruházak közti váltással sem lennénk most sokkal beljebb: a mezőny nagyon együtt van, a legolcsóbb és a legdrágább hipermarket között is mindössze 714 forintos a különbség, ez alig 2 százalékot jelent.
Azt is megnéztük, mennyit nyerhet az, aki mindent ott vesz meg, ahol épp a legolcsóbban kínálják. Ezesetben a kosárérték 32 224 forint lenne - kérdés, hogy az átlaghoz képest 3138 forintos spórolás megér-e annyit, hogy három hipermarketet is végigtúrázzunk egyetlen nagybevásárlás kedvéért.
Érdemi spórolást talán az jelenthet, ha belépünk az egyes áruházak hűségprogramjaiba, és használjuk a hűségkártyákat, applikációkat - esetenként valóban értelmezhető kedvezményeket érhetünk el ezáltal. Egyes áruházakban akciós napokat tartanak, vagy épp a nyugdíjasoknak kínálnak időszakos kedvezményt. A Privátbankár Árkosár összeállítása során ezeket a kedvezményeket nem vesszük figyelembe, az "utcáról betérő", mindenki által elérhető árakat jegyezzük fel felméréseink során. Nem számolunk a mennyiségi kedvezményekkel sem, az akciós árakkal viszont igen, hiszen az a vásárolt mennyiségtől és más feltételek teljesítésétől függetlenül mindenki számára elérhetőek.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Egy hónapos távlatból nézve három olyan élelmiszert találunk, amelyek ára jelentősebben, 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent. A tojás közel 30 százalékkal olcsóbb lett, a sajt közel 20 százalékkal, a gyümölcsjoghurt pedig 10,3 százalékkal, mint januárban. A 10 százalék fölötti havi áremelések listája majdnem kétszer ilyen hosszú, öt terméknél figyeltünk meg ekkora drágulást. Közülük is kiemelkedik a narancslé árának emelkedése: egészen extrém, 50 százalékot meghaladó átlagos áremelést tapasztaltunk egyetlen hónap alatt. Az alma közel 25 százalékkal lett drágább, a kávé, a tea, a száraztészta pedig 10-11 százalékkal.
A hosszabb távú folyamatokat jobban mutatja az éves árváltozás; 11 termék esetében legalább 10 százalékot elérő árcsökkenést mértünk tavaly februárhoz képest. Közülük a top 3-ba került a tojás 45 százalékos éves árcsökkenéssel, míg a krumpli és a tej 27 százalékkal lett olcsóbb, mint egy éve. 10 százalékot meghaladó áremelkedést 8 terméknél találtunk: tavaly februárhoz képest továbbra is a cukor vezeti a drágulást 64 százalékkal; második helyre került a narancslé 43,7 százalékos drágulással, a harmadikra pedig az alma közel 37 százalékos éves áremelkedéssel.
Havi legolcsóbbak: spórolós Valentin-nap
Cikkünk szűk egy héttel a szerelmesek (és a virágárusok) egyik legfontosabb ünnepe, a Valentin-nap előtt jelenik meg. A mostani árviszonyok között talán többen szeretnék spórolósra venni az ünneplést, ebben segít szokásos rovatunk, amikor márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát az Árkosár általános módszertanától eltérve - három élelmiszer esetében azt vizsgáljuk meg, a három hipermarket közül melyikben lehet a legolcsóbban beszerezni őket.
A pezsgő az ünneplés szinte elengedhetetlen kelléke Valentin-napon is - ebből a legolcsóbbat a Tesco és az Interspar egyaránt 1099 forintért kínálja. Előbbi König, utóbbi Burg márkájú pezsgőt kínál ennyiért. Nem sokkal drágább az Auchan legolcsóbb versenyzője sem, a Rex Danuba 1199 forintért került a polcokra.
A pezsgőhöz jól passzol az eper is, aminek nálunk most nincs szezonja, így nem olcsón lehet beszerezni - bár azt sem mondhatjuk, hogy aranyárban van, hiszen sehol sem kellett 4 ezer forintnál többet adnunk érte. A legolcsóbb epret az Intersparban találtuk kilónként 3499 forintért, Spanyolországból. Az Auchan egyiptomi, a Tesco pedig marokkói epret kínált 3996 forintos áron.
Ünneplés közben az eperre vagy bármi másra is fújhatunk tejszínhabot - a nem növényi összetevőkből, tehát tejszínből (nem laktózmentesből) készülő habok közül a legolcsóbb mindenhol a sajátmárkás volt. A Tescóban találtuk kilónként 3408 forintért, a Sparban 3196-ért. az Auchanban pedig 3476 forintért szerezhettük be a tejszínhabot.
A GVH azt állítja, hogy a sajtón keresztül értesült arról, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hozzájuk fordul majd. 
