Január elején történelmi csúcsot ért el a Privátbankár Árkosár-felmérés, másfél év után először mutatott ki két számjegyű átlagos élelmiszerár-emelkedést a rengeteg terméket kínáló hazai hipermarketekben. Az volt a kérdés, hogy vajon a másik összeállítás, a diszkontokban elérhető mindennapos alapvető élelmiszerek hogyan kezdik az idei esztendőt.
Nos, a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés szerint is drágulást hozott az év első hónapja. A kosár átlagára átlépte a 12 ezer forintot, egészen pontosan 12 165 forintba került. Ez a decemberi 11 983 forintos összeghez képest másfél százalékos emelkedésnek felel meg. A tavaly januári értékhez képest ugyanakkor már bő 10 százalékos emelkedést takar.
Elmozdult a kenyér ára
Az élelmiszerláncok egyik kulcsterméke, a félbarna kenyér kilós átlagára sokáig stabilan 575-577 forint volt. Mostanáig. Ezt az évet 1 forint híján 600 forinton nyitotta a termék, ami több mint 4 százalékkal haladja meg a decemberi szintet.
Fotó: Depositphotos
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsora is összhangban van a felméréseinkkel. A hivatalos inflációs adatok szerint a félbarna kenyér kilós ára a múlt év egészében átlagosan 734 forint volt. Ezen belül havi szinten is relatív szűk sávban, 725 és 740 forint között mozgott az ár.
Havi szinten ugyancsak feljebb lépett a banán ára, amely a 600 forint alatti szintről 616 forintra drágult, miután az egyik láncban 649, a másik kettőben pedig 599 forint volt. Ez a gyümölcs a KSH-adatok szerint tavaly átlagosan 739 forintba került.
A fagyasztott hasábburgonya is sokáig tartotta magát a 700 forint alatti szinten, idén januárban azonban átlépte azt. Decemberhez képest majdnem 6 százalékos drágulás következett be, így az év első hónapjára 729 forintos összeg adódott. A gyorsfagyasztott krumpli kilója a KSH-nál tavaly 1000 forintot meghaladó éves átlagárral zárta a múlt év egészét.
Megjegyzés: A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérés során a kosárban októbertől 19 termék szerepelt: félbarna kenyér, 2,8 százalékos ESL tej és 2,8 százalékos UHT tej, kristálycukor, búzafinomliszt, csirkemellfilé, 1,5 literes ásványvíz, banán, alma, Coca-Cola, őrölt kávé, folyékony mosópor, toalettpapír, gyorsfagyasztott hasábburgonya, folyékony mosószer, tojás, krumpli, tömbös kiszerelésben kapható trappista sajt és spagettivel. Tavaly februártól módosult a kosár tartalma, a mosószer és a toalettpapír távozott. Ennek elsősorban az az oka, hogy a mosószereknél több alkalommal is változtak a termékek és a kiszerelések, valamint azt, hogy hány mosásra elegendő egy-egy termék. A toalettpapír pedig azért került ki, hogy a jövőben kizárólag a szóban forgó élelmiszerek diszkontokban elérhető árának változását lehessen nyomon követni. A felmérésekre minden hónap második felében kerül sor az adott hét csütörtökjén vagy péntekjén, mivel a diszkontok heti új akciói csütörtöktől kezdődnek.
A Coca-Cola esetében úgy tűnik, lehet készülni a 800 forint körüli átlagárra: a 2 literes kiszerelés már 789 forintnál tart, szemben a decemberi 729 forinttal. Meg persze a korábbi, 600 forint alatti akciós árral. A mostani diszkontos kólaár megközelíti a KSH-s kosárban szereplő szintet, amely literenként 383 forintos átlagot mutatott 2024-ben, így két literre vetítve 766 forintról van szó.
Sajnos a tojás ára stabilizálódott a korábbi magas szinten. Az S-es méretű tojások darabra vetített ára továbbra is meghaladja a 70 forintot. Miközben tavaly januárban még a 40 forintos szintnél tartottak. A kólánál és a tojásnál is a KSH több kiszerelés alapján adja meg az átlagárat, ezért nem vethető össze egy az egyben a árkosaras árral, csak a nagyságrend miatt fontosak.
Azért még az átlagnál olcsóbbak a diszkontok
Tehát az látszik, hogy felfelé ment a kosár ára, de azért az egyes termékek a KSH által mért országos átlag alatt maradnak a diszkontokban. Persze ez nem vigasz a kasszáknál való fizetésnél.
Ahogy az is látszik, hogy a diszkontok között nagyon komoly a verseny, a legalapvetőbb élelmiszereknél és egyébként a legtöbb más termék esetében is fej fej mellett haladnak, azaz igyekeznek egymáshoz belőni az árakat.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
