Ha az ember elolvassa Nagy Márton inflációval kapcsolatos közléseit, akkor azt érezheti, hogy e téren legalább minden rendben van. Amikor például a Központi Statisztikai Hivatal kihozta, hogy márciusban már csak 3,6 százalékkal volt magasabb a fogyasztóiár-index az egy évvel korábbinál, a nemzetgazdasági miniszter azt kürtölte világgá, hogy az infláció összeomlott, „a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt” (bár e mondatot figyelmesen olvasva arra a kommunikációs bakira bukkanhatunk, miszerint nemcsak az infláció eltűnése, hanem annak gyors eljövetele is a kabinetnek köszönhető).
Mindenesetre ezen értékelésén Nagy azután sem finomított, hogy az azt követő két hónapban ismét magasabb lett a ráta, májusban már 4 százalékos, a miniszter mégis szinte szóról szóra megismételte a kormányzati sikermantrát. Csoda-e, ha a júniusi 3,7 százalékot megint feltupírozta.
A 2023 januárjában több mint negyedszázada nem látott magasságú, 25,7 százalékos értékhez képest a 3,7 százalék valóban óriási megkönnyebbülés. Csakhogy a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből az derül ki, hogy ennél az adataikat cikkünk megjelenéséig közölt európai uniós országok közül mindössze kettőt sikerült leelőznünk: Belgiumot és ami a magyar népléleknek bizonyára kedves: Romániát.
Az egész kontinenst nézve ugyan már valamivel jobb a helyzet, de a 37 ország közül elért 27. helyezés akkor sem adhat okot a kalaplengetésre – legfeljebb csak itthon, azok előtt, akik nem képesek az orruknál tovább látni, kvázi kitekinteni a határainkon túlra.
E pozíció annak fényében pláne elkeserítő, hogy míg májusban még 19 ország éves inflációja volt magasabb az egy hónappal korábbinál, addig júniusban már csak tízé.
A legjobban, 1,5 százalékponttal az Oroszország által megtámadott Ukrajnában nőtt az egyik hónapról a másikra a fogyasztóiár-index. Nem sokkal maradt el tőle a néhai Szovjetunió másik utódállama, Lettország 1,3 százalékpontos havi inflációgyorsulása, míg e képzeletbeli dobogó harmadik fokát egy további exszovjet és szintén balti, Észtország megosztotta az ugyancsak 0,5 százalékpontos pluszt kimutatott Hollandiával.
Míg a májusi hattal szemben júniusban már csak egy európai államban, Olaszországban lett ugyanakkora az éves infláció, mint egy hónappal korábban, addig tízzel több országban, egész pontosan 26-ban lassult a pénzromlás.
A legnagyobb mértékben, 3,85 százalékponttal Törökországban, ami azonban a kiugróan magas bázis miatt nem is annyira nagy teljesítmény – hiszen e csökkenés eredményeként is még mindig 71,6 százalékos ráta jött ki. Jellemző, hogy ebben az összevetésben 1,3 százalékpontos mérséklődéssel tudott második lenni Észak-Macedónia, megelőzve Svédországot (-1,1 százalékpont).
A fentiekből következően Magyarország inflációs szénája regionális összevetésben, a szűkebb pátriánknak tekinthető volt szocialista országokhoz viszonyítva sem szívderítő. Hiszen utóbbiak közül:
- Szlovéniában 1,5
- Csehországban 2
- Horvátországban 2,4
- Lengyelországban 2,6
lett a júniusi éves fogyasztóiár-index, vagyis csak a már említett Romániát sikerült leköröznünk (a többiek közül Bulgária és Szlovákia még nem jelentett, de előbbi 2,3, utóbbi 2,2 százalékos májusi adata alapján kicsi a valószínűsége annak, hogy júniusra egyikőjük éves inflációja is 3,7 százalékra vagy pláne afölé emelkedhetett).
Az összességében kedvező európai inflációs folyamatokat elősegíthették a jegybanki szigorítások – s ez alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem volt kivétel. Más kérdés, hogy a hazai infláció negatív értékelését csak még jobban aláhúzza, az annak ellenére a mezőny második felében helyezkedik el, hogy az MNB 7 százalékos alapkamatánál mindössze öt országé magasabb.
Júniusban egyébként inflációs körképünk másfél évvel ezelőtti elindítása óta példátlan esemény történt: egyetlen jegybank sem emelt kamatot. Ezzel szemben nyolcan csökkentettek. A legjobban, fél százalékponttal a cseh monetáris hatóság, 0,31-gyel a bosnyák, 0,25-0,25 százalékponttal öt országé – az MNB mellett Albániáé, Romániáé, Svájcé és Szerbiáé – is, a legkisebb mértékben, 0,15 százalékponttal pedig a bolgár központi bank lazított.
Ha mégis szeretnénk valódi pozitívumot említeni Magyarországot illetően az inflációk nemzetközi összevetésében, akkor azt lehet, hogy nálunk a hetedik legmagasabb a visszatekintő reálkamat.
Ez azt mutatja, hogy a tavaly júniusban bankbetétbe tett vagy befektetett megtakarításaink után most, egy év múltán kapott kamat, hozam mennyivel magasabb (vagy adott esetben éppen alacsonyabb) az inflációs rátánál. Az e tekintetben az első két helyet elfoglaló háborús felek (az oroszok és az ukránok) után a fehéroroszok következnek. Utóbbiak 3,7 százalékpontos számától alig marad le a mi 3,3 százalékpontunk.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Egy tisztviselő azt mondta, nem úgy történt, ahogy az ukránok állítják, sima ballisztikus rakétát lőttek ki az oroszok. 
