Cikkünk megjelenéséig még nem adott ki magyarázatot a KSH arról, hogyan hozta ki az augusztusi éves inflációt a júliusinál első ránézésre meghökkentően, 0,7 százalékponttal alacsonyabb szintűre. Ahogy kénytelen volt az állam statisztikai hivatala tavaly októberben megvédeni azt, hogy a hazai éves fogyasztóiár-index hogy, hogy nem pont beesett 10 százalék alá, így előbbre hozva legalább egy hónappal Orbán Viktor 2022 őszén kitűzött céljának, az egy számjegyű inflációnak a teljesítését.
Fájdalom, hogy még a júliusi 4,1 és a három és fél éve nem ilyen alacsony, 3,4 százalékos augusztusi szint közötti különbség sem annyira kiugró. Ahogy az a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből kiderül, az öreg kontinensen öten is képesek voltak ennél többet faragniuk az éves fogyasztóiár-indexükön. S még ha ki is vesszük az e téren listavezető Törökországot, abból kiindulva, hogy az az évek óta meglévő hiperinflációját vágta vissza közel 10 százalékponttal (amely még így is az 52 százalékos szintet súrolja), a kivétel nélkül egy számjegyes júliusi bázisról indulók közül négyen is előttünk végeztek: Montenegró a -1,3 Észak-Macedónia és Koszovó a -0,8-0,8, valamint Belgium a -0,78 százalékpontos mutatójával.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az inflációs nyomás európai szintű enyhülésére utal egyébként, hogy az adatait cikkünk megjelenéséig nyilvánosságra hozott 40 országból 28 rátája alacsonyabb lett augusztusban az előző havinál. Kereken kétszer többnek, mint júliusban, ami akkor is jelentős eltérés, ha fontos is megjegyezni, hogy a múlt havi körképünk a mostaninál öttel több ország adatait dolgozta fel.
De a másik oldal is impresszív: tizeneggyel kevesebb európai országban, nyolcban lett magasabb az infláció az egy hónappal korábbinál augusztusban, mint júliusban. Igaz, még ez se a legjobb idei eredmény, az februárban született, amikor mindössze féltucat államban nőtt egy hónap alatt a pénzromlás.
A legjobban, 2,1 százalékponttal az oroszok által 2022 februárjában megtámadott Ukrajnában. Amelyet messze lemaradva követ északi szomszédja, Fehéroroszország (0,6 százalékpont), míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokán hármas holtverseny alakult ki az egyaránt 0,3-0,3 százalékpontos egyhavi gyorsulást kimutató Dánia, Görögország és Moldova között.
Az élen egyébként a helyzet nem változott. Ahogy júliusban, úgy augusztusban is két balti állam, Lettország és Litvánia éves inflációja lett a legalacsonyabb, csupán annyi a különbség, hogy a júliusban még egyedül listavezető lettek mellé a litvánok felzárkóztak, holtversennyé alakítva így kettejük viszonyát. A harmadik helyről ugyanakkor Szlovénia letaszította Dániát.
S ha már Szlovénia, szokás szerint vessünk egy pillantást a szűkebb pátriánkra, vagyis a velünk általában egy kalap alá vett közép- és kelet-európai országokra:
- Szlovéniában 0,9
- Horvátországban 1,8
- Bulgáriában 2,1
- Csehországban 2,2
- Szlovákiában 2,8
- Lengyelországban 4,3
- Szerbiában 4,3
- Romániában 5,1
százalékos lett az éves infláció augusztusban. Vagyis míg a régió öt volt szocialista országában alacsonyabb, háromban magasabb lett az infláció, mint nálunk – ami azért különösen az utóbbi hónapok összevetéseihez viszonyítva nem rossz eredmény.
Bár a hírek arról szólnak, hogy az inflációs félelmek világszerte még élnek, ezt a kedvezőbb augusztusi adatok mellett a jegybankok magatartása sem támasztja alá. A magas fogyasztóiár-index fő ellenszerének tartott kamatemeléssel ugyanis a negyven ország húsz központi bankja – az eurózóna húsz tagjában az Európai Központi Bank (EKB) a monetáris hatóság – közül mindössze kettő, az orosz és a bolgár szigorított, az előző 1 százalékponttal, az utóbbi mindössze 0,01-gyel.
A lazítók közül kiemelkedik a már említett EKB, amely 0,6 százalékpontot vágott, míg a dán, a svéd és a szerb jegybank 0,25-0,25-öt.
A Magyar Nemzeti Bank hosszú idő után nem csökkentett az irányadó rátáján. Ez a masszívabb inflációcsökkenéssel párosulva a hazai visszatekintő reálkamat növekedését idézte elő. Egyszersmind azt, hogy Magyarország ebben az összevetésben előrelépett: míg júliusban az akkori 2,65 százalékpontos mutatójával még a tizenegyedik volt 35 ország közül, addig az augusztusi 3,35 százalékpontjával már az ötödik, ráadásul a 40 tagú mezőnyben.
Meglehet, ez az izmosabb felár is hozzájárul ahhoz, hogy a zömében gyenge makrogazdasági adatok ellenére sem szállt még el teljesen a forint, például az euróval szemben még mindig nem került a 400-as szint fölé. Ez különösen azért is nagy szó, mert emlékezhetünk rá, hogy a 2022 őszi forgatagban a 435 forintos szintet is megközelítette az uniós pénz jegyzése, történelmi rekordot felállítva.
Más kérdés, hogy a pénzük, megtakarításaik értékállóságáért aggódóknak inkább az úgynevezett előretekintő reálkamat a fontos. Vagyis az, hogy a most bankbetétbe tett, befektetett pénzünk utáni kamat, hozam hogyan aránylik az azok felvételéig végbement inflációhoz.
A korábbi hónapok Privátbankár Európai Inflációs Körképei itt tekinthetők meg.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
