5p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A rezsicsökkentés csökkentése miatt várható volt, hogy augusztusról szeptemberre ki fog lőni a hazai éves fogyasztóiár-index. A 4,5 százalékpontos egy havi emelkedésnél azonban nem következett be magasabb Európa egyetlen országában sem, még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke. A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját atekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.

A kormány nyári döntése – a kedvezményes rezsiárakban részesülők körének szűkítése – láttán már borítékolni lehetett, hogy az infláció szeptemberben meglódulhat, csupán az volt a kérdés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mekkora értékkel rukkol elő. Nos, múlt kedd óta tudjuk, hogy az éves fogyasztóiár-index átlépett egy lélektani határt a kilencedik hónapban, hiszen, ha 0,1 százalékponttal is, de 20 százalék fölé került. Ekkora pénzromlásig elég sokáig kell visszalapozni az annalesekben, utoljára csaknem 26 éve, 1996 novemberében volt ilyen magasságokban az éves infláció, érdekes módon akkor is hajszálra ugyanakkora, azaz 20,1 százalék volt, mint a múlt hónapban.

Csak ámulunk és bámulunk, mi történik a hazai inflációval. Fotó: Depositphotos
Csak ámulunk és bámulunk, mi történik a hazai inflációval. Fotó: Depositphotos

A 4,5 százalékpontos egyhavi emelkedés atekintetben is sokkoló, hogy 

Európában egyetlen olyan ország inflációs rátája nem ment fel augusztusról szeptemberre ennyivel, még a 80 százalék feletti mutatójával messze a mezőny előtt járó (vagy inkább a hatalmas szám okán helyesebb úgy fogalmazni, hogy utána kullogó) Törökországban is csak 3,24 százalékkal.

E havi körképünkből egyébként kiderül, hogy még a mostani, háborúval terhelt, válságos környezetben sem törvényszerű, hogy emelkedjen az infláció.

Bár a szeptemberi fogyasztóiár-indexeit cikkünk megjelenéséig publikáló 37 ország többségében, 26-ban augusztushoz képest valóban fokozódott az éves pénzromlás mértéke, 11-ben csökkent. 

A 20 százalék feletti mutatója miatt Magyarország értelemszerűen jócskán hátrébb szorult az inflációs ráták összevetése alapján elkészített rangsorunkban. Míg augusztusban még tíz országot sikerült megelőzni, addig szeptemberen már csak hatot, a balti triót (Észtországot, Lettországot és Litvániát), valamint Ukrajnát, Moldovát és Törökországot.

Az infláció elleni védekezés fő monetáris politikai ellenszere a jegybanki alapkamat emelése. Ezzel nemcsak az MNB élt – amely monetáris tanácsa a szeptember végi ülésén 125 bázisponttal, 13 százalékra srófolta az irányadó rátáját –, hanem mellette egy sor ország. Például Románia, Izland, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia. 

De Svájc és Dánia is szigorított, amelynek érdekessége, hogy ezzel eltűntek az öreg kontinensről a negatív alapkamatok, miután a helvétek az addigi, -0,25 százalékos irányadó rátájukat vitték fel 0,5 százalékra, az északiak pedig -0,1 százalékról jutottak 0,65-re.

A hiperinflációtól szenvedő Törökország ugyanakkor szeptemberben már nem emelt tovább, aminek következtében a 12 százalékon ragadt jegybanki alapkamata már alacsonyabb a magyarnál. Ám nem is igazán ez tekinthető érdekesnek, hanem az, hogy akadt egy ország, amely már lazított is a monetáris gyeplőn. Ez az állam nem más, mint a háborús agresszor Oroszország, noha egy minapi hír szerint rekordmértékben apadtak a devizatartalékai. Más kérdés, hogy nem kell nagy tehetség annak megjóslásához, hogy ha az oroszok nem le-. hanem felfelé módosították volna az alapkamatukat, tehették volna azt bármilyen nagy mértékben is, az orosz gazdaság megítélése cseppet sem változott volna a külföldiek szemében.

A fentiek együttes eredőjeként ugyanakkor Magyarország a jegybanki alapkamatok összevetése alapján elkészített rangsorunkban az augusztusi ötödik helyről a harmadikra szökkent, ami azt jelenti, hogy

a hazai, 13 százalékos alapkamatnál magasabbat egész Európában csak két országban lehet találni: Ukrajnában és Moldovában.

Kétséges azonban, hogy e dobogós pozíció meddig tartható meg, hiszen az MNB a tavaly júniusban, még 0,6 százaléknál elindult kamatemelési ciklust lefújta, úgy döntött, hogy más eszközökkel próbálja meg leszorítani az idén év végére, a jövő év elejére még a mostaninál is bizonyosan magasabban, akár 23-25 százalékos éves szinten tetőző inflációt.

Abban bízik ugyanis, hogy az infláció egy év múlva ilyenkor már alacsonyabb lesz, mint most. Sőt, e tekintetben immár nem csak a kincstári optimizmus vezérelheti Matolcsy Györgyet, hanem az Orbán Viktornak való megfelelés, minekutána a kormányfő a napokban felkérte őt (egyúttal utasította pénzügyminiszterét, Varga Mihályt), hogy 2023 végére felezzék meg a szeptemberi értéket, azaz vigyék 10 százalék alá az inflációt. 

Ha ez sikerül, akkor a mostani 13 százalékos alapkamat – és az ahhoz igazított megtakarítási kamatok, jelesül az állampapíroké – pozitív reálkamatot hozhatna annak, aki most köti le a pénzét egy évre.

Hogy ez így lesz-e, az talán minden eddiginél bizonytalanabb. Így csak játéknak tekinthető a számokkal a harmadik összevetésünk, amely a szeptemberi éves inflációs ráták és a jegybanki alapkamatok különbsége alapján rangsorolja az egyes országokat. Míg az alapkamatos listán Magyarország felküzdötte magát a képzeletbeli dobogóra, ezen épp fordított utat járt be, 

az augusztusi harmadik helyéről az infláció megugrása miatt nyolc hellyel hátrébb, a tizenegyedik pozícióba került.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Balogh Petya: Trump a vámokkal az Amerika iránti bizalmat is kidobta az ablakon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 20. 17:12
A startupper, az STRT Holding vezérigazgatója a Klasszis Podcastban elmondta véleményét a vámháborúról, arról, hogy az milyen változásokat idézhet elő, hogyan reagálhat arra Kína, s végül, de nem utolsósorban tényleg profitálhat-e abból Európa, s azon belül Magyarország. Szó esett arról, hogyan éleszthető fel a már egy ideje tetszthalott állapotban lévő hazai kockázatitőke-piac, valamint arról is, hogyan érdemes hozzáállnunk a mesterséges intelligenciához?
Makro / Külgazdaság Már repülőgépek is a vámháború áldozatául estek
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 15:21
Nem vették át, visszatért.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a kivégzés? Csak azért, mert kínai, nem feltétlenül gagyi
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 11:33
Az elektronikai kütyükkel és más termékekkel foglalkozó amerikai kisvállalkozásokat tönkremehetnek Trump kereskedelmi háborújában, mert Kínából kell beszerezniük egy csomó mindent. 
Makro / Külgazdaság Újabb fordulat a vámháborúban – fájhat az amerikaiak feje
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 10:59
A DHL egy bizonyosnál drágább küldeményeket nem visz ki.
Makro / Külgazdaság Bokros Lajos: Magyarországon államcsőd nem fenyeget – de a növekedés sem, az infláció viszont igen
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 19. 17:28
Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.
Makro / Külgazdaság Németországban pezsgőt bontanak Trump húzásai miatt?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 13:43
Nagyon olcsón vehet fel hitelt az állam, és ez jó lesz a cégeknek és a lakosságnak is?
Makro / Külgazdaság Telefonon próbáltak Trump lelkére beszélni
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 12:26
A brit miniszterelnök reménykedik egy jó megállapodásban, de a szabadkereskedelem melletti elkötelezettségét is hangoztatta a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során.
Makro / Külgazdaság Kapott egy komoly vállveregetést Görögország, az indoklás is érdekes
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:51
Felminősítést kaptak húsvétra a görögök, a következő időszakra is államháztartási többletre számítanak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor azt ígéri, hat hónap múlva lesz eredmény: „Az, hogy közben mi történik, az nem érdekes”
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:16
Fél év múlvára lehet érzékelhető a tárgyalások eredménye a miniszterelnök szerint.
Makro / Külgazdaság Hiába a barátság, marad a kettős adóztatás az Egyesült Államokkal?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 09:26
„Nem aktuális a kérdés” az amerikaiak szerint, pedig a héten fontos gesztust kapott a magyar kormány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG