A kormány nyári döntése – a kedvezményes rezsiárakban részesülők körének szűkítése – láttán már borítékolni lehetett, hogy az infláció szeptemberben meglódulhat, csupán az volt a kérdés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal mekkora értékkel rukkol elő. Nos, múlt kedd óta tudjuk, hogy az éves fogyasztóiár-index átlépett egy lélektani határt a kilencedik hónapban, hiszen, ha 0,1 százalékponttal is, de 20 százalék fölé került. Ekkora pénzromlásig elég sokáig kell visszalapozni az annalesekben, utoljára csaknem 26 éve, 1996 novemberében volt ilyen magasságokban az éves infláció, érdekes módon akkor is hajszálra ugyanakkora, azaz 20,1 százalék volt, mint a múlt hónapban.
A 4,5 százalékpontos egyhavi emelkedés atekintetben is sokkoló, hogy
Európában egyetlen olyan ország inflációs rátája nem ment fel augusztusról szeptemberre ennyivel, még a 80 százalék feletti mutatójával messze a mezőny előtt járó (vagy inkább a hatalmas szám okán helyesebb úgy fogalmazni, hogy utána kullogó) Törökországban is csak 3,24 százalékkal.
E havi körképünkből egyébként kiderül, hogy még a mostani, háborúval terhelt, válságos környezetben sem törvényszerű, hogy emelkedjen az infláció.
Bár a szeptemberi fogyasztóiár-indexeit cikkünk megjelenéséig publikáló 37 ország többségében, 26-ban augusztushoz képest valóban fokozódott az éves pénzromlás mértéke, 11-ben csökkent.
A 20 százalék feletti mutatója miatt Magyarország értelemszerűen jócskán hátrébb szorult az inflációs ráták összevetése alapján elkészített rangsorunkban. Míg augusztusban még tíz országot sikerült megelőzni, addig szeptemberen már csak hatot, a balti triót (Észtországot, Lettországot és Litvániát), valamint Ukrajnát, Moldovát és Törökországot.
Az infláció elleni védekezés fő monetáris politikai ellenszere a jegybanki alapkamat emelése. Ezzel nemcsak az MNB élt – amely monetáris tanácsa a szeptember végi ülésén 125 bázisponttal, 13 százalékra srófolta az irányadó rátáját –, hanem mellette egy sor ország. Például Románia, Izland, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia.
De Svájc és Dánia is szigorított, amelynek érdekessége, hogy ezzel eltűntek az öreg kontinensről a negatív alapkamatok, miután a helvétek az addigi, -0,25 százalékos irányadó rátájukat vitték fel 0,5 százalékra, az északiak pedig -0,1 százalékról jutottak 0,65-re.
A hiperinflációtól szenvedő Törökország ugyanakkor szeptemberben már nem emelt tovább, aminek következtében a 12 százalékon ragadt jegybanki alapkamata már alacsonyabb a magyarnál. Ám nem is igazán ez tekinthető érdekesnek, hanem az, hogy akadt egy ország, amely már lazított is a monetáris gyeplőn. Ez az állam nem más, mint a háborús agresszor Oroszország, noha egy minapi hír szerint rekordmértékben apadtak a devizatartalékai. Más kérdés, hogy nem kell nagy tehetség annak megjóslásához, hogy ha az oroszok nem le-. hanem felfelé módosították volna az alapkamatukat, tehették volna azt bármilyen nagy mértékben is, az orosz gazdaság megítélése cseppet sem változott volna a külföldiek szemében.
A fentiek együttes eredőjeként ugyanakkor Magyarország a jegybanki alapkamatok összevetése alapján elkészített rangsorunkban az augusztusi ötödik helyről a harmadikra szökkent, ami azt jelenti, hogy
a hazai, 13 százalékos alapkamatnál magasabbat egész Európában csak két országban lehet találni: Ukrajnában és Moldovában.
Kétséges azonban, hogy e dobogós pozíció meddig tartható meg, hiszen az MNB a tavaly júniusban, még 0,6 százaléknál elindult kamatemelési ciklust lefújta, úgy döntött, hogy más eszközökkel próbálja meg leszorítani az idén év végére, a jövő év elejére még a mostaninál is bizonyosan magasabban, akár 23-25 százalékos éves szinten tetőző inflációt.
Abban bízik ugyanis, hogy az infláció egy év múlva ilyenkor már alacsonyabb lesz, mint most. Sőt, e tekintetben immár nem csak a kincstári optimizmus vezérelheti Matolcsy Györgyet, hanem az Orbán Viktornak való megfelelés, minekutána a kormányfő a napokban felkérte őt (egyúttal utasította pénzügyminiszterét, Varga Mihályt), hogy 2023 végére felezzék meg a szeptemberi értéket, azaz vigyék 10 százalék alá az inflációt.
Ha ez sikerül, akkor a mostani 13 százalékos alapkamat – és az ahhoz igazított megtakarítási kamatok, jelesül az állampapíroké – pozitív reálkamatot hozhatna annak, aki most köti le a pénzét egy évre.
Hogy ez így lesz-e, az talán minden eddiginél bizonytalanabb. Így csak játéknak tekinthető a számokkal a harmadik összevetésünk, amely a szeptemberi éves inflációs ráták és a jegybanki alapkamatok különbsége alapján rangsorolja az egyes országokat. Míg az alapkamatos listán Magyarország felküzdötte magát a képzeletbeli dobogóra, ezen épp fordított utat járt be,
az augusztusi harmadik helyéről az infláció megugrása miatt nyolc hellyel hátrébb, a tizenegyedik pozícióba került.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,44 pontos nyitás után emelkedett pénteken kora délutánig.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
