Egy kívülálló akár elégedetten is szemlélheti az európai országok eddig közzétett novemberi inflációs adatait. Míg ugyanis októberben még az ezen mutatót publikált 38 államból 23-ban az egy hónappal korábbinál magasabb volt a pénzromlás, kettőé stagnált, 13-é pedig már csökkent, addig egy hónap alatt nagyot javult a helyzet – derült ki a hétfő estig nyilvánosságra került statisztikákból. Ezek szerint 31 országból már csak négy novemberi éves fogyasztóiár-indexe volt magasabb, mint októberben, ugyancsak négyé nem változott, 23-é viszont már alacsonyabb lett. A legnagyobb, 4,4 százalékpontos zuhanás Hollandiában következett be.
Összességében az előzőekből az olvasható ki, hogy végre-valahára elkezdett csökkenni az infláció, amiben persze a világpiaci energiaárak mérséklődése vastagon belejátszott.
Ezért kezdtük cikkünket azzal, hogy egy kívülálló akár elégedett is lehet. Mi, magyarok azonban nem. Hiszen hazánk egyike annak a négy országnak, ahol az infláció novemberben még felfelé tartott. Ráadásul
a legnagyobb mértékben, 1,4 százalékponttal nálunk romlott e mutató októberről novemberre, ami azt jelenti, hogy e tekintetben a magyar infláció növekedésének nem akadt párja Európában – ugyanerre nem is olyan régen, két hónappal ezelőtt, szeptemberben volt példa.
Az újabb negatív rekord következtében az összesített rangsorban is romlott a helyezésünk, méghozzá nem is kicsit. Míg októberben még a hazai infláció a hetedik legmagasabb volt Európában, addig novemberben már az ötödik. Azáltal, hogy az egy hónappal korábban még a miénknél magasabb pénzromlást felmutatott balti államok közül kettő, Észtország és Lettország is elénk került.
Azzal, hogy két uniós ország mögé kerültünk, egyszersmind rögzíthetjük azt a sajnálatos tényt, hogy az EU-ban novemberben már Magyarország éves inflációs rátája volt a második legmagasabb. Ami egyúttal azt a kormányzati propagandát is látványosan cáfolja, miszerint az Oroszországgal szembeni uniós szankciók miatt lenne magas az infláció.
De egész Európában is csak háromban romlott jobban a pénz, mint nálunk: a hiperinflációjú Törökországban, valamint Moldovában és az oroszokkal immár csaknem tíz hónapja háborúskodó Ukrajnában. Más kérdés, hogy e trió tagjai kivétel nélkül a csökkenő fogyasztóiár-indexű országok közé tartoztak, aminek eredményeként a közülük legalacsonyabb mutatóval rendelkező ukránok rátája már alig valamennyivel haladja meg a magyart.
A hazai inflációs helyzet azért is elkeserítő, mert a jegybankok közül az MNB kamata a harmadik legmagasabb – akár a 13 százalékos jegybanki alapkamatot, akár az ahelyett október közepétől irányadóvá előlépett 18 százalékos egynapos betéti kamatot nézzük. Ám a jelek szerint még ez utóbbi sem elegendő a pénzromlás fékezéséhez. (Persze jól tudjuk, hogy önmagában a jegybank nem tud sikert elérni, ahhoz kellhet a központi költségvetés ráutaló magatartása is, amely például a kiadásai mérséklésével, urambocsá’ adócsökkentéssel járulhat hozzá az infláció hűtéséhez.)
Annak ellenére is megtartotta az MNB az ebben az összevetésben már hónapok óta meglévő harmadik pozícióját, hogy nem kevesebb, mint nyolc ország jegybankja is kamatemelést hajtott végre. Miközben feleannyian, azaz négyen már elérkezettnek látták az időt a monetáris lazításra, ami Norvégia és Albánia esetében az infláció csökkenésének és vélhetően az inflációs várakozások mérséklődésének tudható be. Nem úgy Moldovánál és Törökországnál, ahol a kiugró pénzromlási adatok nem feltétlenül indokolják a központi banki szigor enyhülését – de ez külön cikk témája lehetne.
Annak, hogy Magyarország esetében a 13 vagy a 18 százalékos kamatot használjuk-e, abban az összevetésben van jelentősége, amely az infláció és a kamatok közötti különbségeket mutatja.
Írni sem kell külön, hogy a 18-as számot használva jobb a helyzet. Igaz, a lakossági állampapírok – jelesül a legújabb kedvenc, az öt- és hétéves PEMÁP-ok 11,75 százalékos – kamatai úgy tűnik, inkább a 13 százalékos MNB-alapkamathoz igazodnak. Ami persze még jól is elsülhet, magyarul hozhat reálkamatot a jelenleg vásárlóknak, amennyiben az inflációt sikerül 2023 végére az állampapír-kamatszintek alá vinni, hovatovább egyszámjegyűvé – ahogy azt Orbán Viktor Matolcsy Györgytől kérte, Varga Mihálynak pedig megparancsolta.
Más kérdés, hogy jelenleg korántsem ebbe az irányba mennek a folyamatok, az üzemanyagár-stop eltörlése 2-2,5 százalékpontot tehet rá a novemberi inflációs adatra. Hogy pontosan mennyit, arra most egy hónapig kell várni, a Központi Statisztikai Hivatal ugyanis az újév miatt a szokásosnál pár nappal később teszi közzé előző havi adatait, 2023. január 13-án.
Összeállhat a puzzle: most már világossá vált, hogy mi szükség volt a nyári szigorításokra. 
