5p

Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?

Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!

2025. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Márciusban már csak négy európai országban lett magasabb az éves infláció, mint februárban – derül ki lapunk szokásos havi körképéből. Akár örömteli is lehetne, hogy – mint arról bizonyára már szinte mindenki értesült – Magyarország nem tartozik az általános tendenciából kilógó trióba. Más kérdés, hogy a még így is 25 százalék felett landolt előző havi éves fogyasztóiár-indexünknél az Európai Unióban továbbra sincs magasabb, s az öreg kontinensen is csak egy államban.

Bár Nagy Márton elégedetten konstatálta, hogy a márciusi éves infláció 25,2, az egy év alatti élelmiszerdrágulás pedig 42,6 százalék lett, mondván, azok teljesen összhangban vannak a kormányzat várakozásaival, ha kitekintünk a Lajtán túlra, akkor kétségeink támadnak, valóban – ahogy a gazdaságfejlesztési miniszter értékelte a Központi Statisztikai Hivatal adatait – jó úton járunk-e.

Hiszen azt láthatjuk, hogy a fogyasztóiár-indexeit cikkünk megjelenéséig közzétett 38 európai ország közül kis hazánk az utolsó előtti, mindössze a hiperinflációján hónapról hónapra faragó, de még mindig 50 százalék feletti rátáig jutó Törökországban nagyobb a pénzromlás. Ami azt jelenti, hogy az Európai Unióban változatlanul nálunk a legmagasabb az infláció. Ráadásul az előttünk lévő ország – ez esetben Lettország – rátájához viszonyított különbség márciusban is tovább nőtt. Míg ez januárban 4,2, februárban pedig 5,1 százalékpontos volt, addig márciusban már egytized híján 8 százalékpont!

Tovább nőtt az inflációs lemaradásunk. Fotó: Depositphotos
Tovább nőtt az inflációs lemaradásunk. Fotó: Depositphotos

Az sem szívderítő, hogy egész Európában is egyre rosszabb a pozíciónk. Nem elég, hogy februárban az immár több mint egy éve háborúzó Ukrajna került elénk, márciusban már Moldova is, ráadásul az ukránoktól való lemaradásunk (jobban mondva, az inflációs többletünk) is nőtt.

Ami pedig a globális összevetést illeti, São Tomé és Príncipe-vel, az Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, az Egyenlítő mentén található São Tomé, illetve Príncipe szigetét magában foglaló független köztársasággal vagyunk egy (inflációs) szinten.

Így érthetően még sovány vigaszt sem jelenthet az, hogy Magyarország nincs azon államok között, amelyek éves inflációja márciusban nőtt, hiszen a 0,2 százalékpontos hazai lassulás szinte csak mikroszkóppal látható (következésképpen a Holdról egyáltalán nem). 

A hónapról hónapra növekvő inflációjú országok száma egyébként márciusban jelentősen szűkült, a januári és februári 12-12-vel szemben már csak négy ilyen állam akadt: Szerbia, Szlovénia, Norvégia és – a brüsszelező kormánypártok vélhetően nagy örömére – Belgium. Igaz, aligha akad olyan józanul gondolkodó honfitársunk, aki ne cserélne bármelyikükkel, hiszen még a múlt havi gyorsulás is csak 6,5 (Norvégia), 6,67 (Belgium), 10,5 (Szlovénia) és 16,2 (Szerbia) százalékos éves fogyasztóiár-indexeket eredményezett.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az európai tendencia biztató, mintha az öreg kontinens országai kezdenének kilábalni az újabb, a koronavírus-járvány és a háború által is gerjesztett inflációs hullámból. Februárról márciusra a legjobban, 7,5 százalékponttal az Ukrajnával szembeni háborút kirobbantó Oroszország éves rátája csökkent (ami azt jelentette, hogy a fogyasztóiár-indexük csaknem a harmadára esett, 11-ről 3,5 százalékra!), Putyinék fő szövetségeseinek, a fehéroroszoknak meg 5,7 százalékponttal, 6 százalékra. Ezek még az ezen összevetésben harmadik törökök inflációcsökkentését (-4,67 százalékpont) is felülmúlják.

Az eleve egy számjegyről indítók közül a hollandok teljesítménye süvegelendő meg, akik a februári 8-ról jutottak a márciusi 4,4 százalékra, de az albánok sem panaszkodhatnak, hogy az ő rátájuk meg 1,8 százalékponttal, 5,3 százalékra esett. Még a németek (8,7-ről 7,4 százalékra) és az olaszok (9,1-ről 7,7 százalékra) havi inflációmérséklődése említésre méltó.

Az éves fogyasztóiár-indexek csökkenése persze annak is betudható, hogy egyre több jegybank alkalmazta az antiinflációs klasszikus közgazdasági fegyvert, vagyis növelte a kamatát. Ezt nem kevesebb, mint tizenegyen tették meg, köztúk az Európai Központi Bank, amely szigorítása azonban kapásból 20 országban éreztette a hatását – ennyiben fizetőeszköz ugyanis a 27 tagot számláló közösség pénze, az euró. E népes társasággal szemben csak ketten lazítottak, a moldávok és a belaruszok – a fentiek alapján ezt ők megtehették. 

Nem úgy a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely azok közé tartozott, akik nem változtattak. Elképzelni sem szeretnénk, mi lett volna, ha az MNB nem állt volna ellen a kormány és azon belül is különösen Nagy Márton nyomásának, s már nekikezdett volna a kamatcsökkentésnek, úgy, hogy az infláció még érdemben nem, vagy csak alig lassult, miközben a világ jegybankjainak jelentős része pont az ellenkező irányba tart, azaz emeli az irányadó rátáit. Hiszen elég csak azt megemlíteni, már most is kegyelmi állapotnak tekinthető, hogy a kamatkülönbség szűkülése ellenére a forint ilyen jól tartja magát, nem érdemes játszani a tűzzel, különösen, hogy nem tudjuk, mi lesz az uniós források sorsa.

Végül szokás szerint következzen havi európai inflációs körképünk játékosabb része, vagyis annak áttekintése, hogy az alapkamat hogyan aránylik az inflációhoz. Hiszen az, ha az előbbi most jelentősen elmarad az aktuális fogyasztóiár-indextől, még nem mond sokat pénzünk értékvesztésétől. Sokkal tisztább képet ad majd a reálérték-változásról az, ha azt nézzük meg, hogy a most megtakarított – bankbetétbe tett, illetve befektetett – pénzünkre egy bizonyos idő, mondjuk fél, háromnegyed vagy egy év, múlva kapott kamat, hozam kézhezvételekor mekkora lesz az infláció.

Jelenleg tehát csak irányadóként kezelhető az, hogy hét ország mutat fel e téren kétszámjegyű mínuszt. Az e listát -42,01 százalékponttal toronymagasan „vezető” törökök után következő országok között – hátulról a negyedikként – Magyarország is megtalálható, a maga 12,2 százalékpontos mínuszával.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Balogh Petya: Trump a vámokkal az Amerika iránti bizalmat is kidobta az ablakon – Klasszis Podcast
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 20. 17:12
A startupper, az STRT Holding vezérigazgatója a Klasszis Podcastban elmondta véleményét a vámháborúról, arról, hogy az milyen változásokat idézhet elő, hogyan reagálhat arra Kína, s végül, de nem utolsósorban tényleg profitálhat-e abból Európa, s azon belül Magyarország. Szó esett arról, hogyan éleszthető fel a már egy ideje tetszthalott állapotban lévő hazai kockázatitőke-piac, valamint arról is, hogyan érdemes hozzáállnunk a mesterséges intelligenciához?
Makro / Külgazdaság Már repülőgépek is a vámháború áldozatául estek
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 15:21
Nem vették át, visszatért.
Makro / Külgazdaság Kezdődik a kivégzés? Csak azért, mert kínai, nem feltétlenül gagyi
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 11:33
Az elektronikai kütyükkel és más termékekkel foglalkozó amerikai kisvállalkozásokat tönkremehetnek Trump kereskedelmi háborújában, mert Kínából kell beszerezniük egy csomó mindent. 
Makro / Külgazdaság Újabb fordulat a vámháborúban – fájhat az amerikaiak feje
Privátbankár.hu | 2025. április 20. 10:59
A DHL egy bizonyosnál drágább küldeményeket nem visz ki.
Makro / Külgazdaság Bokros Lajos: Magyarországon államcsőd nem fenyeget – de a növekedés sem, az infláció viszont igen
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. április 19. 17:28
Ezt fontosnak tartotta kijelenteni a volt pénzügyminiszter, közgazdász, egyetemi tanár azon a panelbeszélgetésen, amelyet lapunk annak alkalmából szervezett, hogy idén is átadtuk a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek a Privátbankár.hu Klasszis 2025 díjakat. Bokros Lajos a másik két, egyaránt volt jegybankelnök beszélgetőtársával, Bod Péter Ákossal és Simor Andrással a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháború apropóján azt vitatta meg, hogy merre tart a globális gazdaság és a tőkepiacok.
Makro / Külgazdaság Németországban pezsgőt bontanak Trump húzásai miatt?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 13:43
Nagyon olcsón vehet fel hitelt az állam, és ez jó lesz a cégeknek és a lakosságnak is?
Makro / Külgazdaság Telefonon próbáltak Trump lelkére beszélni
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 12:26
A brit miniszterelnök reménykedik egy jó megállapodásban, de a szabadkereskedelem melletti elkötelezettségét is hangoztatta a Trumppal folytatott telefonbeszélgetés során.
Makro / Külgazdaság Kapott egy komoly vállveregetést Görögország, az indoklás is érdekes
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:51
Felminősítést kaptak húsvétra a görögök, a következő időszakra is államháztartási többletre számítanak.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor azt ígéri, hat hónap múlva lesz eredmény: „Az, hogy közben mi történik, az nem érdekes”
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 10:16
Fél év múlvára lehet érzékelhető a tárgyalások eredménye a miniszterelnök szerint.
Makro / Külgazdaság Hiába a barátság, marad a kettős adóztatás az Egyesült Államokkal?
Privátbankár.hu | 2025. április 19. 09:26
„Nem aktuális a kérdés” az amerikaiak szerint, pedig a héten fontos gesztust kapott a magyar kormány.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG