Az infláció tavaly átlagosan 2,4 százalékos volt, az egy éves állampapír azonban már régen csak két százalékot fizet. Az inflációkövető kötvények kamata sokkal jobb, ám egyre lejjebb veszik a kamatprémiumot, és legalább három évre kell befektetni.

Hát például az aranybánya. Az arany ára ugyanis az utóbbi időben eléggé belehúzott, főleg az észak-koreai feszültségeknek, a Trump elnökből való kiábrándulásnak, a Fehér Ház körüli politikai csatározásoknak köszönhetően. Ebből pedig a bányák sokat profitálhatnak, amelyek egyébként eddig is általában nyereségesek maradtak.

Ma ismét 310 fölött jár a forint az euróhoz képest, az Equilor elemzője azonban középtávon erősödést vár. A lengyel zloty erős, a dollár gyenge, a BÉT-en a Richter tovább esik, az OTP emelkedik. Tovább szárnyal a Nasdaq, csúcson az Amazon és a Google. Gyengült az olajár, hosszabb távon sem valószínű, hogy jelentősen emelkedne.

Új inflációkövető államkötvényt bocsátottak ki az eddigi öt éves sorozat helyett, az új sorozat újabb negyed százalékponttal alacsonyabb kamatprémiumot fizet, mint az előző. Ez előtt két nappal 175 milliárd forint értékű hasonló kötvény járt le, aki nem sietett, valamivel rosszabbul jár.

A babáknak van a legjobb dolga. Míg a bárki számára megvásárolható infláció-követő államkötvények kondíciói rosszabbak lettek, a babakötvényeké egyelőre változatlan. Így magas, évi három százalékos reálkamatot lehet a papírok után kapni, amit még állami támogatással is ki lehet egészíteni. A következő kamatfizetéskor 5,5 százalék körül lehet a kamat.

A reálkamat már tavaly csekély mínuszba csúszott, a megtakarítások nagy többsége ma már veszít értékéből, de a neheze még csak most jöhet. Ez nagy változás, kérdés, mit lép a lakosság, mert az utóbbi tíz évben mindig volt valamilyen alternatíva, amelynek pozitív volt a reálhozama, hol az állampapír, hol a bankbetét. Az egyetlen biztonságos megoldásnak az inflációkövető kötvény látszik.

A részvény-befektetésektől sok kisbefektető ódzkodik, pedig a mai kamatszegény időkben még egészen óvatos feltételezésekkel élve is jobban járnánk magas osztalékot fizető részvényekkel, mint a kapható állampapírokkal. A Magyar Telekomnál akkor lennénk pont a mostani állampapírok szintjén, ha a következő években egy fillérrel sem tudná a cég osztalékát növelni.

Tavaly a piacok könnyen kiheverték a politikai sokkokat, kérdés, az idén is így lesz-e, meddig tart a jelenlegi optimizmus. A forint az idén is az egyik legunalmasabb deviza lehet, az infláció viszont tartogathat némi meglepetést és meglódulhat. Negatív lehet a reálkamat, a megtakarítók vagyona csökkenhet az Equilor szerint.

Eddig hol a magasabb kamatok, hol a miniatűr infláció miatt kaptak pozitív reálkamatot a hazai megtakarítók, azaz megtakarításaik hozadéka meghaladta a pénzromlás ütemét. Ha azonban az MNB inflációs prognózisa nagyjából bejön, akkor ezentúl ez nem lesz így. A jelenlegi egy éves nettó lakossági állampapír-kamat legalábbis alatta marad a következő egy évre várt inflációnak.

Bár a fiatalok sokszor halhatatlannak vagy sebezhetetlennek érzik magukat, nagy szerencséje van annak, akit már húszas éveiben sikerült rávenni a takarékoskodásra. A kamat ugyanis nekünk dolgozik, és minél korábban nekiállunk, valamint minél magasabb hozamot érünk el, annál több pénzünk lesz idős korunkra.

Spórolni nem kifizetődő – írják az osztrákok. Nálunk még egyelőre jobb a helyzet, de itt is billeg a léc lassan. Az biztos, a banki kamatokból élni jelenleg nem nagyon érdemes senkinek, sem odakint, sem Magyarországon. Állampapírokkal egyelőre jobb a helyzet.

Rövid távon a görög válság miatt gyengülhetett a forint, a zloty sem járt sokkal jobban. Hosszabb távon azonban lehet, hogy akkor sem sikerül majd gyengíteni a fizetőeszközünket, ha kell. Így a devizavétel sem biztos, hogy megvéd az inflációtól, az emberek az ingatlanok és a részvények felé fordulhatnak.

Évi 3 százalék feletti hozam most soknak számít, akkor is, ha az emberek ezt a régi beidegződések miatt kevésnek érzik. Hatféle olyan befektetést találtunk, amelyek ezt nagy valószínűséggel túl fogják szárnyalni, de valamiféle kompromisszum minden esetben szükséges: vagy hosszabb a futamidő, vagy magasabb a kockázat.

A várakozásoknál magasabb inflációs adat jött ki a héten, nagy kérdés, hogy aki most megtakarít, annak a pénze egyáltalán megőrzi-e az értékét. Egy átlagos bankbetét esetében szinte biztosan nem, egy lakossági állampapírnál viszont jó eséllyel igen. Egy biztos, talán minden korábbinál fontosabb most odafigyelni.

Naponta egymilliárd forint érkezik most a K&H-alapokba, ezért az alapkezelőnél bíznak benne, hogy a brókerbotrányból kifejezetten jól jönnek ki. A negatív reálkamattal fenyegető kamatkörnyezetben főleg a vegyes és abszolút hozamú alapokat ajánlják. Az olaj ára később 80 dollár körül stabilizálódhat, erre is alapot hoznak létre.

Büntetik a spórolást? Egyre inkább ki vannak akadva a németek, hogy megtakarításaikra nemhogy kamatot nem kapnak, de a költségekkel együtt sokszor már ők fizetnek a pénzük őrzéséért, nem is beszélve az inflációról. Ha így folytatjuk, nálunk is nemsokára hasonló lehet a helyzet.

Jelenleg talán a legjobb kockázatmentes befektetés az inflációkövető hazai államkötvény, a PMÁK, amely 4,7 százalékos kamatot fizet akkor, amikor sok bankbetét vagy rövid állampapír csak 1-2 százalékot. De kamata változó, az infláció, amihez kötik, az idén minimális volt, megmarad-e előnye a jövőben is?

Az alacsony infláció jövőre emelkedni fog, a banki kamatok nem csak alacsonyak, de az inflációt sem érik majd el. Így a megtakarítások egy része veszíthet értékéből. A magyar gazdaság lassulhat, a részvényeink nem valami attraktívak, érdemes viszont külföldi részvényeket és devizaeszközöket venni – tartja a K&H Alapkezelő.

Az alacsony kamatok miatt egyre többen keresnek alternatívákat, határozottan megfigyelhető a befektetők eltolódása a kockázatosabb befektetések felé. Hogyan hoz döntést egy átlagos kisbefektető? Melyek azok a pszichológiai csapdák, melyek gátolják a hosszú távú eredményességet vagy egyenesen katasztrófát okozhatnak?

Tavaly év vége óta lehet Babakötvényeket vásárolni, amelyek évi három százalékos reálkamatot garantálnak. Összeszedtük, miért is éri meg ebbe a megtakarítási formába fektetni az állam által befizetett fix 42 500 forintos támogatáson felül.

Van egy jó hírünk, meg egy rossz. A jó, hogy az idén májusig közel 11 százalékkal csökkent a pénzügyi szolgáltatások árszínvonala a statisztikai adatok szerint. A rossz hír, hogy még mindig 60 százalékkal magasabb, mint négy és fél évvel ezelőtt. De talán még rosszabb, hogy kamatot meg alig kapunk.

Sokan elégedetlenek, hogy a pénzüket már csak alig 2, jó esetben talán 3 százalékos kamattal tudják lekötni, holott korábban jóval magasabb kamatszintet szoktak meg. Valóban olyan nagy probléma ez, vagy csak úgy érezzük? Ilyen körülmények között is megőrzi a pénz az értékét, vagy ez most nem lehetséges, és érdemesebb lenne elkölteni?

A folyó fizetési mérleg többlete és a globálisan alacsony kamatszint lehetővé tette a történelmi mélységbe hanyatló kamatokat Magyarországon, ráadásul úgy, hogy az MNB masszív pénznyomtatása ellenére is stabil maradt a forint. De meddig tartható fenn ez a kényes egyensúly? – teszi fel a kérdést Zsiday Viktor alapkezelő.

A rekord alacsony, a nyolcvanas évek óta nem látott kamatszínvonal és a tranzakciós adó sok mindent átalakít a megtakarítások frontján. Nagyon alaposan meg kell nézni minden fillért ahhoz, hogy reálkamatot kapjunk, ügyelni kell a költségekre és adókra.

Egy törvény értelmében jövő augusztustól minden három év alatti gyermeknek kötelező lesz bölcsődét biztosítani Németországban, csakhogy még 220 ezer férőhely hiányzik, miközben az ingatlanokért megőrülnek a befektetők és felverik az árukat. Az alapkezelők felfedezték a piaci rést, és ingatlanalapokat hoznak létre óvodák és bölcsődék épületeinek bérbeadására.

Aki lépésről lépésre, egy életen át gyűjtögeti megtakarításait valamilyen nagyon fontos célra, hosszú távra, annak nemigen szabad kockáztatnia. De az sem feltétlenül megoldás, ha megtakarított pénzét beteszi az első bankba. A mai magas infláció mellett nem mindegy, mennyire versenyképes a kamat, kell- e adózni, és az sem, hogy hányszor kell egy évben ránéznünk. Szerencsére létezik adókedvezmény, inflációkövetés és újrabefektetés is.

Hogyan lehetünk gazdagok? Ha könnyen és gyorsan nem is megy, idővel szerény, biztonságos befektetések segítségével is vagyonossá válhatunk, jobb tehát, ha minél előbb elkezdjük. Nem kell más hozzá, csak szerénység, megtakarítás és józan paraszti ész. Gyerekeinknek vagy unokáinknak is legjobb lesz már holnap számlát nyitni.

Számos országban bocsátanak ki inflációkövető állampapírokat, sok helyütt mégis hiánycikknek számít, az árak így magasak, a papírok nem is mindig védenek jól az infláció ellen. Így az új magyar inflációkövető devizakötvény akár nemzetközileg is versenyképesnek bizonyulhat. Számtalan befektetési alap specializálódott a hasonló értékpapírokra.

A harmadik negyedév kedvező volt a magyar részvényeknek, a forintnak és az állampapíroknak is. A tőzsdén az Egis, a Rába és a Mol emelkedett tíz százaléknál jobban. A világindexet és az amerikai kontinenst leköröztük, az oroszokat és a németeket, az ázsiaiakat korántsem.

Van-e ma reálkamat Magyarországon, azaz ha lekötjük, befektetjük pénzünket, akkor többet kapunk-e az inflációnál, vagy sem? Az utóbbi egy évben a betétesek többsége átlagosan 1,1 százalékát veszítette el megtakarításának az infláció és az adóztatás miatt. Mi várható a következő egy évben, és hogyan lehet kivédeni azt, hagy negatív reálkamatot kapjunk?

Az orosz VTB Bank német érdekeltségében naponta nyolcmillió eurót helyeztek el a betétesek az utóbbi hónapokban, a bank tele van likviditással és csökkenteti kamatait. A pénzintézet ráadásul osztrák érdekeltségén keresztül az ECB-től is hozzá tudott jutni 150 millió eurónyi szuperolcsó, egy százalékos kamatozású hitelhez. A betétesek rohamát egyelőre az sem csillapítja, hogy kiderült, a bank vezetői már csődbe vittek egy pénzintézetet.

Az infláció megugrott, lehet, hogy tartósan magas marad, és ha nem figyelünk oda, hová tesszük a pénzünket, akkor elviheti az egész kamatot, negatív reálkamatot okozhat. Így különösen fontossá vált megválogatni, hová tesszük a pénzünket. Összegyűjtöttünk 14 banki kamatajánlatot, amelyek legalább évi nyolc százalékot hoznak, bár általában csak az újonnan a bankba kerülő pénzekre.

Pozitív-e a reálkamat Magyarországon, aki megtakarítja a pénzét, az később többet tud rajta vásárolni, vagy így is veszíteni fog a vásárlóerejéből? Az adatok azt mutatják, hogy az átlagbetétes pórul járt az utóbbi egy évben. Nagyon oda kell figyelnünk, mit választunk, és az adó is sokat számít. A normál lekötés általában nem elég a pozitív reálkamathoz, de az egy évre lekötött akciós betétek között sok jelenleg is legalább évi nyolc százalékot fizet.

Nem esett tovább januárban a magyar gazdaság teljesítménye, a Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) 0,04 százalékos emelkedést mutatott havi összehasonlításban. A gazdaság teljesítménye azonban még így is csak stagnált, abban az esetben, ha a következő hónap adatai is javulást mutatnak, akkor lehet trendfordulóról beszélni.

Sorozatban 11. éve emelkedik az arany árfolyama, és egyelőre nem utal semmilyen jel arra, hogy ez a hosszútávú emelkedő trend hamarosan megszakadna. Az alacsony reálkamatok, a globális adósságprobléma, a küszöbön álló recesszió, és a növekvő inflációs veszély jövőre is az arany mellett szól.

„Enteignung”, azaz kisajátítás – ezzel a csúnya német szóval jellemzi a német polgárok megtakarításainak jövőjét az egyik legtekintélyesebb gazdasági hírforrásuk, a Handelsblatt vezércikke. Egyre többször hallani, hogy az adósságok csapdájából azok elinflálása lehet a kiút, csakhogy ez nem a jövő, hanem már a jelen.