Kétszámjegyű nyereség: mivel lehetett a legtöbbet kaszálni a nyáron?

A hazai tőkepiacnak jó negyedéve volt a júliustól szeptember végéig tartó időszak, a magyar értékpapírok és a forint árfolyama egyaránt emelkedett. Ebben nyilván egyrészt az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek csökkenése, az európai QE (quantitative easing, az EKB likviditásnövelő lépése), majd az amerikai QE bejelentése fontos szerepet játszott. Megspékelve a dollárgyengüléssel, ami a kockázatosabb eszközök iránti keresletet szokta kísérni.

A világ egészét és a lengyeleket túlteljesítettük

A magyar-specifikus tényezők között pedig az IMF-tárgyalások felvétele, ezzel kapcsolatban országkockázatunk csökkenése a fontos, valamint állampapírjaink magas hozamszintje, ami találkozott a pozitív reálhozamra vadászó külföldi befektetők keresletével.

A BUX index 7,2 százalékkal emelkedett a negyedév során, a kisebb és közepes nagyságú (kapitalizációjú) társaságok részvényeit tömörítő BUMIX index csak 3,2 százalékkal. Ezzel a BUX a varsói csúcsindexnél, a WIG 20-nál jóval nagyobbat nőtt, az csak 4,2 százalékot tudott összehozni. Az egész világ részvénypiacait ábrázoló MSCI World 6,1 százalékos emelkedését túl tudtuk szárnyalni, az észak- és latin-amerikai részindexek 6,1 és 4,3 százalékát is. Az MSCI Europe viszont 8,1 százalékkal ment fel, nem kis részben bizonyára a német DAX index 17 százalékos megugrásának köszönhetően.

Vételre ajánlották és felbeszélték

A feltörekvő európai részvények Emerging Europe indexe is 8,8 százalékkal emelkedett, amiben nagy szerepe lehetett az orosz piac kilenc százalék feletti hegymenetének (RTS index: +9,3 százalék). A legnagyobb emelkedést egyébként a Jordániát, Egyiptomot és Marokkót tartalmazó index érte el 15,8 százalékkal, de az MSCI Asia is 11,6 százalékkal ment fel.

A régi pesti tőzsdeterem a BÉT évfordulós rendezvényén, 2012. június 21.

A magyar részvények közül az A kategóriában tíz százalék feletti emelkedést ért el a több brókercég által vételre ajánlott Egis, a menedzsment által vásárolt és „felbeszélt” Rába, valamint a Mol. Az OTP is átlagon felül drágult 9,1 százalékkal. A lista végén a túlélésért küzdő E-Star áll, amely értékének kétharmadát elveszítette, valamint a CIG Pannónia és az FHB. (Lásd táblázatunkat.) A Zwack csak az augusztusi 900 forintos osztalékfizetés miatt szerepel a vesztesek között, a többi cég májusban vagy júniusban fizetett.

Filléres részvények és kamuárak

A B kategóriában néha nehéz eldönteni, hogy melyik céget érdemes komolyan venni, és melyiket nem, tisztelet a kivételnek. Egyes illikvid és átláthatatlan cégeknél nem ritka, hogy a vételi és eladási ajánlatok között többszörös különbség van (például 1500/5400), vagy hogy egyik hónapban kétszeresükre ugranak, majd a következőben harmadolódnak, vagy fordítva. Sok a „filléres részvény” (penny stock) is. (Nyugaton jellemzően az egy dollár vagy egy euró alatti árfolyamú, elértéktelenedett részvényeket nevezik így).

A komolyabbnak tűnő cégek közül a Synergon 42 százalékos emelkedése feltűnő, a másik oldalon pedig a BIF ingatlancég részvénye esett feltűnően. Kissé olcsóbbak lettek az állami beavatkozásoktól fenyegetett áramszolgáltató papírok.

Évi húsz százalék állampapírokon

Az állampapírpiac is jól muzsikált, az állampapírhozamok estek, a papírok árfolyama tehát emelkedett. Az egy évnél hosszabb papírokat magában foglaló MAX kötvényindex 4,9, a rövid, éven belüli papírok indexe, az RMAX 2,1 százalékkal ment fel három hónap alatt (ez évi közel 20, illetve 8,5 százalék). A dollárhoz, az euróhoz és a svájci frankhoz képest egyaránt erősödött a forint pár százalékkal.