A hatalmas, 41,2 milliárd forintos Templeton Global Bond Fund június vége és augusztus vége között 6,5 százalékról 6,7 százalékra növelte magyar kötvényeinek arányát – derül ki az alap legfrissebb havi jelentéséből. Mivel azonban ez idő alatt a forint erősödött, a dollár gyengült, valamint a magyar kötvények hozamszintje is csökkent – árfolyamuk emelkedett -, lehetséges, hogy ez csak az árfolyamváltozások eredménye, nem jelent további vásárlásokat.
Az egyiknél csökkent, a másiknál nőtt
A jóval kisebb Emerging Markets Bond Fund ugyanúgy viselkedett, mint nagyobb testvére. A szintén nagy, 25 milliárd dolláros Templeton Global Total Return Fund és a viszonylag szerény méretű Global Total Return Bond Fund Magyar kötvényállománya kissé visszaesett, 8,0-ról 7,9 százalékra, illetve 7,2-ről 6,6 százalékra.
Csak ebben a négy Templeton-alapban majdnem pontosan négymilliárd eurónyi, azaz mintegy 1140 milliárd forintnyi magyar államkötvény van, pár tízmillió euróval kevesebb, mint június végén volt. Ezen kívül az alapcsalád többi tagjánál is vannak bőven magyar kötvények, valószínűleg a Templeton a magyar államadósság legfőbb finanszírozója.
Csúcson a magyar állampapírok állománya
Az alacsony, sokszor nominálisan is negatív fejlett piaci kötvényhozamok miatt a nemzetközi tőke pozitív reálkamatot keres, amiben a magyar kötvények nagyon jók. Főleg ennek köszönhető, hogy államkötvényeinket szorgalmasan vásárolják a külföldiek. A külföldiek kezében levő forintos állampapírok mennyisége napról napra újabb rekordot dönt, a legutóbbi adat szeptember 26-ára 4831 milliárd forint volt, ez 23 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A 115 millió eurós Baring Emerging Markets Debt Local Currency kötvényalap 10,9-ről 10,2 százalékra csökkentette Magyar papírjainak arányát június végéhez képest. Majdnem az egész pakett, mintegy tízmillió euró két kötvényben van, egy 2020 novemberi lejáratú és egy 2017 február 24-I lejáratú, fix kamatozású papírban. (Ezek 7,5, illetve 6,75 százalékos kamatozásúak.) A Schroder International Emerging Europe Dept Absolute Return viszont 5,0-ről 7,6 százalékra növelte részvényarányát.
Ha a Pimco vagy a Blackrock úgy döntene…
A feltörekvő piaci kötvényalapokban leggyakrabban Dél-Korea és Lengyelország előz meg bennünket a legnagyobb befektetési célok között, de van, ahol Malajzia és Írország, másutt Mexikó, Ukrajna és Nigéria után következünk, mint a Templeton egyes alapjaiban. Mindez csak részben lehet méret kérdése, a kockázati megítélésnek és a hozamszintnek is nagy szerepe lehet benne.
Úgy tűnik azokban, van még bőven tartalék, sokaknak nincsen magyar papírjuk. Sem a világ legnagyobb kötvényalap-kezelője, a Pimco, sem a hasonlóan nagy Blackrock alapjaiban nem találtunk magyar papírokat. Ha egy ilyen, dollár-tízmilliárdokat kezelő nagy alapkezelő úgy döntene, hogy bevásárol – vagy – elad – a magyar kötvényekből, gyökeresen a feje tetejére állíthatja a hazai kötvénypiacot.
Túlságosan nagy a függésünk a befektetőktől
A Pimco egyes kötvényalapjainak augusztusi kommentárjában azt írta, a benchmarktól való elmaradásának oka, hogy Magyarországot, Oroszországot, Törökországot alulsúlyozta, pedig ezek kötvénypiacai jól szerepeltek augusztusban. Röviden az ország aulsúlyozásának okára is ad némi magyarázatot, azt írja: “az olyan országok, mint Magyarország, Románia és Bulgária túlzottan nagy küladóssággal rendelkeznek, és súlyosan ki vannak téve a befektetői hangulat változásainak. Az Eurozóna és a feltörekvő európai régió közötti kereskedelmi kapcsolatok ezt továbbra is negatívan befolyásolhatják, és további nyomás alá helyezhetik a gazdasági növekedést.”
“Elég ijesztő, hogy a magyar stabilitás egyik záloga, hogy a Templeton alapkezelő sales-esei (értékesítéssel megbízott szakemberei) jól működjenek és nagy mennyiségben adják el a befektetési jegyeiket, mert ha komoly visszaváltások indulnának meg, akkor előbb-utóbb a magyar papírokból is értékesíteniük kellene” – mondta nemrég Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.
|
| Templeton-golfbajnokságon (Fotó: Franklin Templeton, Facebook) |
Az orosz központi bank pénteken már a negyedik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem változtat az évi 21 százalékos irányadó kamatszinten. 
