Kezdősarok: Aki BUX-ot mond, mondjon MAX-ot is? - egy kis indexológia

Ez körülbelül két havi kamatnak felel meg egy nap alatt, de a gyakorlatban csak mérsékelt, közepes körüli napi elmozdulást jelent a kockázatos, kilengéseiről híres részvénypiacon. Azt már kevesebben tudják, hogy hasonló indexe, sőt indexcsaládja az állampapír-piacnak is van. A MAX államkötvény-index - eredeti készítőiről teljes nevén „CA IB Értékpapír Rt. – TV3 Profitvadász Magyar Államkötvény Index” – a legalább egy éves hátralevő futamidejű, forintban nyilvánosan kibocsátott (az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő) államkötvényeket tartalmazza. Ezek árfolyamának változását ábrázolja, hasonlóan a BUX indexéhez.

Így változik az összes államkötvény értéke

Egyébként egy úgynevezett total return, azaz teljeshozam- vagy összhozam –index, ami azt jelenti, hogy a kötvények bruttó, azaz felhalmozott kamattal növelt árfolyamával számol. A felhalmozott kamatok folyamatosan növelik az index értékét, és a kifizetett kamatokat is automatikusan újrabefektetik az indexbe. Mégpedig az indexkosárban szereplő kötvények aktuális százalékos súlya szerint, ami azt jelenti, hogy a piacon levő összes kötvény átlagos árelmozdulását mutatja. Azt, hogy hogyan változott az összes kötvénytulajdonos összes kötvénybefektetésének értéke az adott napon.

Az index 1996. december 31-én volt 100 pont, legutóbb pedig 491 pont körül járt, azaz aki közel 17 évvel ezelőtt az átlagnak megfelelően államkötvényekbe fektetett volna (és időnként az aktuális piaci állapotnak megfelelően átsúlyozza a csomagját), az mára befektetését közel ötszörösére növelte. Kiszámolható, hogy ezzel jóval meghaladta az inflációt és nem volt rosszabb a BUX indexnél sem. A MAX indexnek vannak testvérei is: Az RMAX az egy évnél rövidebb, de három hónapnál hosszabb állampapírokat ábrázolja, a ZMAX a rövid, hat hónap alattiakat. A MAX Composite pedig az RMAX és a MAX súlyozott átlaga, így az egészen rövid papírok kivételével az egész állampapír-piacot lefedi. (Az állampapír-piaci indexek hivatalos leírása itt olvasható.)

Többet mond a hozam, mint az árfolyam

A MAX-indexeket mégsem említik a híradásokban úgy, mint a BUX indexet, aminek azonban megvan a maga oka. A változások nem olyan látványosak, így nagyon kevesen tudják értelmezni, mennyire jó hír, ha a MAX index egytized százalékkal felmegy, még a szakemberek körében is. Kevesen tartanak fix kamatozású több éves államkötvényeket a lakosság körében, és ha mégis, nem adják-veszik, mint az OTP-t, hanem megtartják lejáratig. Az indexeket inkább szakmabeliek használják, például teljesítménymérésre, benchmarknak (irányadó indexnek).

Ami a kisbefektetőkhöz sokkal közelebb áll, közérthető, az az állampapírpiaci referenciaindexek családja. Ezek a mutatók nem árfolyamindexek, mint a BUX vagy a MAX, hanem hozamindexek. Azt, hogy a MAX 432 pontról 444 pontra emelkedett, még a szakemberek sem tudják fejből értelmezni, azt viszont bárki, ha az egy éves referenciahozam 7,3-ról 6,9 százalékra ment le. Eddig 7,3 százalékos hozamot lehetett elérni egy éves papírokkal, ezentúl 6,9 százalékot, világos és érthető.

Állampapír kiskeráron, nagykeráron

A referenciahozamokat a legfontosabb futamidőkre, 3, 6 és 12 hónapra, valamint 3, 5, 10 és 15 évre számolják ki és az ÁKK honlapján, a nyitóoldalon mindig láthatók. Úgy keletkeznek, hogy az elsődleges forgalmazói rendszerben az egyes állampapírokra adott vételi és eladási hozamokat átlagolják. A rendszerben minden értékpapírra kötelező az arra kijelölt cégeknek vételi és eladási árat – hozamot - megadniuk, például „6,8 százalékos hozammal adom, 7,0 százalékon veszem”. Ennek a papírnak a referenciahozama például 6,9 százalék lenne.

A rendszerben persze nagy, százmilliós tételekben forognak az értékpapírok, így az így kialakuló hozamok nyilván intézményeknek, egyéb nagybefektetőknek szólnak. Korábban ez azt is jelentette, hogy a kisbefektetők a referenciahozamnál csak alacsonyabb állampapír-hozamot tudtak elérni. A kereskedelemben jellemző „nagykerár-kiskerár” különbséghez hasonlóan az átlagpolgár az állampapírt is drágábban kapta valamivel, azaz kisebb hozamot tudott csak elérni.

Ringbe szálltak a kisbefektetőkért

Tavaly ősszel ez megváltozott, a fix kamatozású állampapírok körében erősebben emelkedett a kifejezetten lakossági sorozatok, mint a Kamatozó Kincstárjegy és Kincstári Takarékjegy kamata. Ezen sorok írásakor például évi 7,5 százalékot fizet a Kamatozó Kincstárjegy, az augusztus 7-i egy éves referenciahozam viszont csak 6,98 százalék.

Sorozatunk korábbi részei:

Van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem

Ezért jobb az állampapír, mint az akciós betét

Ilyen fajta állampapírok közül tudunk választani

Már Zsigmond király is… a magyar államadósság rövid története

Hozam vagy kamat - így számolj utána a megtévesztő befektetési ajánlatoknak

Matekozással is lehet sok pénzt keresni

Sárkány ellen sárkányfű, infláció ellen inflációkövető kötvény