Hosszú távon a BUX szépen felülteljesítette az inflációt és az állampapírokat. Ám az utóbbi két év már rossz, a stagnálás reálértékben zuhanással egyenértékű.

A piacszerűtlenül magas lakossági állampapírok sem tették tavaly értelmetlenné a kötvényalapokat. A legjobb kötvényalapjaink 9-11 százalékos hozamot értek el tavaly, és a mezőny átlagos hozama is meghaladta a lakossági állampapírokra fizetett három százalék körüli csúcskamatot. Elmaradtak ugyan a részvényalapoktól és az abszolút hozamú konstrukcióktól, de a kockázatuk is nyilván jóval alacsonyabb.

Egy átlagos kötvényalap tavaly csak 1,4 százalékos hozamot ért el, a 61 darab forintos sorozatból csak 25 teljesítette túl a lakossági egy éves állampapír hozamát. A külföldre merészkedő alapok között voltak nagyon sikeresek is és olyanok is, amelyek veszítettek a befektetéseiken. Nemcsak a részvénypiacokon volt nehéz tavaly az élet, a kötvényeken is nehéz volt hozamot elérni.

Igaz az, hogy a kisbefektetőknek gyanút kellett volna fogniuk a magas Quaestor-hozam miatt, és józan paraszti ésszel kikövetkeztetni, hogy irreális? Nem biztos. A hosszú futamidejű állampapírjaink árfolyamát ábrázoló MAX index az utóbbi három évben mindig többet hozott a Q-kötvényeknél. Volt, hogy két százalékpont hozamfelárat sem kínált a Quaestor a lakossági állampapírokra.

Hiába csökkent tíz nap alatt 160 milliárd forinttal a külföldiek kezében levő forintos állampapírok állománya, ennek nagy része árfolyamváltozás lehet. Az állomány eladások miatt is csökken, de csak nagyon lassan.

Ismét 5000 milliárd forint alá csökkent a külföldiek kezében levő forintos állampapírok állománya, a július 8-i csúcsról több mint 200 milliárd forinttal esett vissza. Ennek csak kis részben lehetett oka az állampapírok árának süllyedése. De ez a szint még mindig magas, jobban állunk, mint 2012 vagy 2013 túlnyomó részében.

Az alacsony és csökkenő banki kamatok sok befektetőnek okoznak fejtörést. Sokan közülük a befektetési alapoknál keresnek megoldást, azokon belül pedig a kötvényalapok kecsegtetnek sikerrel. Az egy évnél hosszabb állampapírok hozama jelenleg magasabb a banki kamatoknál.

Egy tőzsdeindex vagy más értékpapír-piaci árfolyamindex fő feladata általában az, hogy egy adott értékpapírpiac hangulatáról fessen képet. Ha emelkedik, az javuló hangulatot, ha esik, az rossz hangulatot, pesszimista várakozásokat jelöl. Így működik például a BUX index is, ha az egy százalékkal esik, akkor a benne levő részvények értéke is átlagosan egy százalékkal csökken.

Magyar állampapírokból 7,5 százalékkal több volt január végén a Templeton-alapokban, mint december végén. Ez azonban valószínűleg csak azt jelenti, hogy nem vásároltak újakat, mert a forint is erősödött és az állampapírárak is szépen emelkedtek a hónap során. Más alapkezelőknek viszont nem kellenek a magyar állampapírok.