6p
Igaz az, hogy a kisbefektetőknek gyanút kellett volna fogniuk a magas Quaestor-hozam miatt, és józan paraszti ésszel kikövetkeztetni, hogy irreális? Nem biztos. A hosszú futamidejű állampapírjaink árfolyamát ábrázoló MAX index az utóbbi három évben mindig többet hozott a Q-kötvényeknél. Volt, hogy két százalékpont hozamfelárat sem kínált a Quaestor a lakossági állampapírokra.
Archív kép: A Buda-Cash tőzsdejátékának díjátadója, 190 százalékos hozammal lehetett nyerni.

Nem tisztünk a Quaestort megvédeni, ha bárkit is, akkor inkább a kisbefektetőket, de valaki érdekes dologra hívta fel a figyelmünket. Sokan leírták az utóbbi időben, hogy a Quaestor-kötvények hozama annyira magas volt, az állampapír-hozamok vagy a betéti kamatok nagyjából másfélszerese, ami fel kellett volna tűnjön és egészséges bizalmatlanságot kellett volna keltsen a kisbefektetőkben.

Irreális-e a 23 százalékos állampapír-hozam?

A Quaestor-kötvények hozama azonban szakemberek szerint korántsem volt annyira durva. A tíz éves államkötvényeink hozama az utóbbi években a folyamatos hozamesések árfolyamnyeresége miatt például bőven meghaladta azt. A Quaestor-kötvények hozama „nem ordított, nem is figyelt rá senki igazából” – mondta egyikük.

Nézzünk hát utána. A hosszú futamidejű állampapírok hozamát ábrázoló MAX index hozama például 2012-ben majdnem 23 (!) százalék volt, 2013-ban 9,8 százalék, 2014-ben pedig 10,7 százalék az ÁKK adatai szerint. (Következő év január eleji, egy évre visszatekintő hozamok.) Ismételjük, a hozamesés miatt, ami nem fix tényező, ha ehelyett hozamemelkedés következik, akkor nem növelte, hanem csökkentette volna az eredményt, akár mínuszban is végezhettek volna az állampapírok.

Q-papírok 3-4 százalék plusszal

De ez inkább az intézményi állampapír-piac, a Quaestor-kötvények (Q) pedig inkább lakossági termékek. A 2012 elején 9,89 százalékos hozammal kibocsátott egy éves Quaestor-diszkontkötvényt hasonlítsuk az egy éves Kamatozó Kincstárjegyhez (KKJ), melynek hozama akkor 7,0 százalék volt. A különbség nincs három százalékpont sem.

Majd 2013 januárban 10,75 százalékos hozammal bocsátottak ki két éves Q-papírt (KKJ: 6,75 százalék), 2014 elején 8 százalékon szintén két éveset (KKJ: 3,75 százalék), 2015 elején pedig 6,55 százalék volt az aktuális Q-hozam az első évre (KKJ: akkoriban emelték 2,5 százalékról 3-ra).

 

A jellemző kamatfelár tehát 3-4 százalék volt, ami nem épp alacsony, de nem tűnik mellbevágóan magasnak sem. Főleg, hogy voltak olyan évek, hogy kaptak a kisbefektetők a bankban vagy az államtól 3-4 százalékos reálkamatot, „prémiumot” is az infláció felett, sőt most is kapnak. (Prémium Magyar Államkötvények.)

 

Magyarország is felárat fizet

Érdemes megnézni korábbi cikkünk utolsó ábráját is a magyar és német állampapírhozamok különbségéről, amelyből kiviláglik hogy Magyarország „hozamfelára” a tíz éves kötvények esetében legalábbis, a nagyobb kilengésektől eltekintve főleg kettő és hat százalék között változott az utóbbi 13 évben. Az átlag 4-5 százalékpont között lehetett. (A rövidebb futamidőknél ez az érték minden bizonnyal kisebb.)

A Quaestor-jelenséghez tartozik az is, hogy az emberek korábban sok évig megszokták a magas kamatokat, és sokan ma is úgy érzik, nekik az járna, csak azok a csúnya bankok megvonják tőlük. A kisbefektetők típushibája, hogy a múltat hasonlítják a jövőbeli ajánlatokhoz, ami csökkenő kamatok mellett különösen félrevezető.

Az állam elkényeztette a lakosságot

De az állam is nagyon elkényeztette a lakosságot a lakossági állampapírok pár éve megemelt kamataival. Ez év elején az inflációkövető államkötvények aktuális kamata (már csak tört évre) 4,70 százalék volt, sőt még most is vannak ilyen szintű változó kamatok, igaz, ezek egy idő után várhatóan esni fognak.

Mi szóltunk

Felhívtuk a lehetséges kötvénycsődökre a figyelmet, ha nem is mondhattuk ki közben a Quaestor nevet, különben csúnyán bepereltek volna.

Itt olvasható.

„Az államnak a lakossági állampapír-vásárlások minden pénzt megérnek” – mondta egy szakember erre. (Persze a nép adóiból könnyű nagyvonalúnak lenni.) A fenti 4,7 százalékhoz képest a 6,55 százalékos Q-kamat kevesebb, mint két százalékpont felárat tartalmaz. (Az eltérő futamidők és a változó kamatozások miatt persze nem teljesen összehasonlíthatóak az ajánlatok.)

Lássunk tovább a banki kamatnál

Ha az egy százalékos betéti kamathoz hasonlítjuk a Q-kötvényt, akkor persze nagynak tűnik a különbség. De emlegethetnénk még sok mindent, a kitartóan emelkedő külföldi részvénypiacokat, osztalékrészvényeket, a kötvényalapok vagy abszolút hozamú alapok eredményeit, esetleg a két számjegyű múltbeli hozamokat az OTP, Mol, Richter devizás vállalati kötvényein a forintgyengüléssel megtámogatva.

Az állampapír-hozamoknál 2-5 százalékponttal magasabb eredmények nem minden területen irreálisak és nem bűzlenek messziről, van rájuk példa sok, nem is feltétlenül extra kockázatos befektetési terméknél. Igaz, a legtöbbnek a hozama nem fix, más kockázati osztályba tartoznak.

Tizenháromszor fizeti azt kendnek

A másfélszeres hozam fogalma is rendkívül relatív. Más az, ha 20 százalék a kamat, és annak másfélszerese, 30 százalék a kockázatosabb befektetési forma kamata (tehát 10 százalékpont a hozam- vagy kamatfelár), vagy ha 4 százalék másfélszereséről, hatról van szó (két százalékpont hozamfelár).

A magyar állampapírok hozamfelára a német államkötvények felett például jelenleg kicsivel több mint három százalékpont. A német hozam viszont olyan alacsony (0,255 százalék éves szinten), hogy a magyar kötvényhozam a németnek mintegy 13-szorosa! Ezt csinálja utánunk a Quaestor. Mi is az irreális?

Nesze neked, szabadságharc

A bankszektorral kapcsolatos negatív kormányzati kommunikációnak is nagy szerepe lehetett abban, hogy az emberek egy része éveken keresztül inkább a Quaestorhoz vitték a pénzüket, mint a bankokba – tehetjük hozzá. A kormány olyan sokáig beszélt tisztességtelen, csaló bankokról, hogy az a csoda, hogy nem okozott ennél is nagyobb bizalmi válságot, tőkemenekítést. Talán ez is hozzájárulhatott, hogy a Quaestor-kötvényeseket 100 százalékig kártalanítják, szinte állami garanciát kaptak.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 26920 26860 27180 -0,66% 0 0 5 862 373 530 HUF 2025-07-01 17:14:03
MOL 2970 2952 2986 +0,54% 0 0 836 901 546 HUF 2025-07-01 17:10:56
MTELEKOM 1774 1774 1796 -0,34% 0 0 780 601 760 HUF 2025-07-01 17:06:40
RICHTER 9990 9855 10100 -0,10% 0 0 3 009 949 815 HUF 2025-07-01 17:05:56
OPUS 590 575 597 -1,17% 0 0 162 295 240 HUF 2025-07-01 17:05:27
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Kedden nem volt büszke a forint – nem menetelt
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 19:31
A magyar fizetőeszköz a nemzetközi piacokon kissé visszaesett.
Részvény / Deviza / Áru A bizonytalan hangulatban megcsúszott a BUX
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 17:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 215,78 pontos, 0,22 százalékos csökkenéssel 97 451,68 ponton zárt kedden
Részvény / Deviza / Áru Gyenge kezdés után további gyengeség a tőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 14:52
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,33 pontos nyitás után tovább csökkent kedden kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Ma érdemes spekulálni a pesti tőzsdén
Herman Bernadett | 2025. július 1. 11:35
Nagyon alacsony forgalom mellett folyik a kerekedés a budapesti parketten. A BUX hol a pirosban, hol a zöldben van, fel-le mozognak az árfolyamok. 
Részvény / Deviza / Áru Kirobbanó formában ébredt a forint
Herman Bernadett | 2025. július 1. 09:42
A tőzsde csak enyhe pluszban állt a nyitás után, de a forint szárnyakat kapott. 
Részvény / Deviza / Áru Kirobbanó formában indítja a második félévet a forint
Herman Bernadett | 2025. július 1. 07:00
Erős a forint kedd reggel is. Az euró ára 400, a dolláré 339 forint alatt jár. 
Részvény / Deviza / Áru Véget ért az első félév – pompásan sikerült a finálé
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 06:12
Az első félév utolsó tőzsdenapján emelkedéssel zártak az amerikai piacok. A forint erős, hajnalban 400 forint alatt volt az euró. 
Részvény / Deviza / Áru Nézze csak, mit művelt a forint hétfőn
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 18:26
A hétfői forintárfolyam felemás képet mutatott. 
Részvény / Deviza / Áru Bizonytalanok voltak a befektetők, elmaradt a fényes hétkezdés Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 18:01
Estére ellaposodott a hangulat.
Részvény / Deviza / Áru Erőteljesen ébredt Amerika – így indul a kereskedési hét
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 15:54
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG