6p
Igaz az, hogy a kisbefektetőknek gyanút kellett volna fogniuk a magas Quaestor-hozam miatt, és józan paraszti ésszel kikövetkeztetni, hogy irreális? Nem biztos. A hosszú futamidejű állampapírjaink árfolyamát ábrázoló MAX index az utóbbi három évben mindig többet hozott a Q-kötvényeknél. Volt, hogy két százalékpont hozamfelárat sem kínált a Quaestor a lakossági állampapírokra.
Archív kép: A Buda-Cash tőzsdejátékának díjátadója, 190 százalékos hozammal lehetett nyerni.

Nem tisztünk a Quaestort megvédeni, ha bárkit is, akkor inkább a kisbefektetőket, de valaki érdekes dologra hívta fel a figyelmünket. Sokan leírták az utóbbi időben, hogy a Quaestor-kötvények hozama annyira magas volt, az állampapír-hozamok vagy a betéti kamatok nagyjából másfélszerese, ami fel kellett volna tűnjön és egészséges bizalmatlanságot kellett volna keltsen a kisbefektetőkben.

Irreális-e a 23 százalékos állampapír-hozam?

A Quaestor-kötvények hozama azonban szakemberek szerint korántsem volt annyira durva. A tíz éves államkötvényeink hozama az utóbbi években a folyamatos hozamesések árfolyamnyeresége miatt például bőven meghaladta azt. A Quaestor-kötvények hozama „nem ordított, nem is figyelt rá senki igazából” – mondta egyikük.

Nézzünk hát utána. A hosszú futamidejű állampapírok hozamát ábrázoló MAX index hozama például 2012-ben majdnem 23 (!) százalék volt, 2013-ban 9,8 százalék, 2014-ben pedig 10,7 százalék az ÁKK adatai szerint. (Következő év január eleji, egy évre visszatekintő hozamok.) Ismételjük, a hozamesés miatt, ami nem fix tényező, ha ehelyett hozamemelkedés következik, akkor nem növelte, hanem csökkentette volna az eredményt, akár mínuszban is végezhettek volna az állampapírok.

Q-papírok 3-4 százalék plusszal

De ez inkább az intézményi állampapír-piac, a Quaestor-kötvények (Q) pedig inkább lakossági termékek. A 2012 elején 9,89 százalékos hozammal kibocsátott egy éves Quaestor-diszkontkötvényt hasonlítsuk az egy éves Kamatozó Kincstárjegyhez (KKJ), melynek hozama akkor 7,0 százalék volt. A különbség nincs három százalékpont sem.

Majd 2013 januárban 10,75 százalékos hozammal bocsátottak ki két éves Q-papírt (KKJ: 6,75 százalék), 2014 elején 8 százalékon szintén két éveset (KKJ: 3,75 százalék), 2015 elején pedig 6,55 százalék volt az aktuális Q-hozam az első évre (KKJ: akkoriban emelték 2,5 százalékról 3-ra).

 

A jellemző kamatfelár tehát 3-4 százalék volt, ami nem épp alacsony, de nem tűnik mellbevágóan magasnak sem. Főleg, hogy voltak olyan évek, hogy kaptak a kisbefektetők a bankban vagy az államtól 3-4 százalékos reálkamatot, „prémiumot” is az infláció felett, sőt most is kapnak. (Prémium Magyar Államkötvények.)

 

Magyarország is felárat fizet

Érdemes megnézni korábbi cikkünk utolsó ábráját is a magyar és német állampapírhozamok különbségéről, amelyből kiviláglik hogy Magyarország „hozamfelára” a tíz éves kötvények esetében legalábbis, a nagyobb kilengésektől eltekintve főleg kettő és hat százalék között változott az utóbbi 13 évben. Az átlag 4-5 százalékpont között lehetett. (A rövidebb futamidőknél ez az érték minden bizonnyal kisebb.)

A Quaestor-jelenséghez tartozik az is, hogy az emberek korábban sok évig megszokták a magas kamatokat, és sokan ma is úgy érzik, nekik az járna, csak azok a csúnya bankok megvonják tőlük. A kisbefektetők típushibája, hogy a múltat hasonlítják a jövőbeli ajánlatokhoz, ami csökkenő kamatok mellett különösen félrevezető.

Az állam elkényeztette a lakosságot

De az állam is nagyon elkényeztette a lakosságot a lakossági állampapírok pár éve megemelt kamataival. Ez év elején az inflációkövető államkötvények aktuális kamata (már csak tört évre) 4,70 százalék volt, sőt még most is vannak ilyen szintű változó kamatok, igaz, ezek egy idő után várhatóan esni fognak.

Mi szóltunk

Felhívtuk a lehetséges kötvénycsődökre a figyelmet, ha nem is mondhattuk ki közben a Quaestor nevet, különben csúnyán bepereltek volna.

Itt olvasható.

„Az államnak a lakossági állampapír-vásárlások minden pénzt megérnek” – mondta egy szakember erre. (Persze a nép adóiból könnyű nagyvonalúnak lenni.) A fenti 4,7 százalékhoz képest a 6,55 százalékos Q-kamat kevesebb, mint két százalékpont felárat tartalmaz. (Az eltérő futamidők és a változó kamatozások miatt persze nem teljesen összehasonlíthatóak az ajánlatok.)

Lássunk tovább a banki kamatnál

Ha az egy százalékos betéti kamathoz hasonlítjuk a Q-kötvényt, akkor persze nagynak tűnik a különbség. De emlegethetnénk még sok mindent, a kitartóan emelkedő külföldi részvénypiacokat, osztalékrészvényeket, a kötvényalapok vagy abszolút hozamú alapok eredményeit, esetleg a két számjegyű múltbeli hozamokat az OTP, Mol, Richter devizás vállalati kötvényein a forintgyengüléssel megtámogatva.

Az állampapír-hozamoknál 2-5 százalékponttal magasabb eredmények nem minden területen irreálisak és nem bűzlenek messziről, van rájuk példa sok, nem is feltétlenül extra kockázatos befektetési terméknél. Igaz, a legtöbbnek a hozama nem fix, más kockázati osztályba tartoznak.

Tizenháromszor fizeti azt kendnek

A másfélszeres hozam fogalma is rendkívül relatív. Más az, ha 20 százalék a kamat, és annak másfélszerese, 30 százalék a kockázatosabb befektetési forma kamata (tehát 10 százalékpont a hozam- vagy kamatfelár), vagy ha 4 százalék másfélszereséről, hatról van szó (két százalékpont hozamfelár).

A magyar állampapírok hozamfelára a német államkötvények felett például jelenleg kicsivel több mint három százalékpont. A német hozam viszont olyan alacsony (0,255 százalék éves szinten), hogy a magyar kötvényhozam a németnek mintegy 13-szorosa! Ezt csinálja utánunk a Quaestor. Mi is az irreális?

Nesze neked, szabadságharc

A bankszektorral kapcsolatos negatív kormányzati kommunikációnak is nagy szerepe lehetett abban, hogy az emberek egy része éveken keresztül inkább a Quaestorhoz vitték a pénzüket, mint a bankokba – tehetjük hozzá. A kormány olyan sokáig beszélt tisztességtelen, csaló bankokról, hogy az a csoda, hogy nem okozott ennél is nagyobb bizalmi válságot, tőkemenekítést. Talán ez is hozzájárulhatott, hogy a Quaestor-kötvényeseket 100 százalékig kártalanítják, szinte állami garanciát kaptak.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 26520 25900 26640 +2,39% 0 0 14 311 161 950 HUF 2025-04-25 17:10:15
MOL 3024 2940 3034 +3,07% 0 0 2 624 307 894 HUF 2025-04-25 17:05:12
MTELEKOM 1694 1684 1716 +0,83% 0 0 911 801 816 HUF 2025-04-25 17:05:01
RICHTER 10880 10650 10900 +1,02% 0 0 2 636 829 640 HUF 2025-04-25 17:05:21
OPUS 573 554 577 +3,99% 0 0 206 526 071 HUF 2025-04-25 17:05:24
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Kirügyezett a forint a tavaszi melegben
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 19:01
Virágba azért egyelőre nem borult.    
Részvény / Deviza / Áru Történelmi csúcsra pörgött a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1817,01 pontos, 1,99 százalékos emelkedéssel 92 964,32 pontos történelmi csúcson zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Nem véletlenül száguld az OTP, nagyra törő tervek a Revolutnál
Eidenpenz József | 2025. április 25. 12:39
Nemcsak a társaság vezetésében történik változás, a saját részvények vásárlását is engedélyezték az OTP-nél, így joggal ez a nap vezető papírja Budapesten. A forintnak is volt egy jó reggele, de visszatért a korábban jellemző sávba. Megvan a Mol-osztalék, nagyra törő terveket dédelget a Revolut, az Apple Indiába költözhet.
Részvény / Deviza / Áru Tovább vásárolhatja saját részvényeit az OTP
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 11:38
Újabb 150 milliárdos programra kapott engedélyt az OTP.
Részvény / Deviza / Áru Csányi Sándor átadja az egyik stafétát: változás jön az OTP vezetésében
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 11:18
Az OTP történetének legjobb évét követően Csányi Sándor bizonyos szempontból egyet hátralép: bár ő marad a bankcsoport első embere, a vezérigazgatói feladatokat májustól fia, Csányi Péter látja el.
Részvény / Deviza / Áru Van egy titokzatos 8 milliárd dolláros tétel a Google anyjának könyveiben
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 09:19
Jól sikerült az Alphabet első negyedéve, a keresőhirdetések és a cloud is szépen hozott a konyhára. A most 20 éves Youtube-ot a podcastek kirobbanó népszerűsége is tolja. Hasít „egy magáncégbe történt befektetés”.
Részvény / Deviza / Áru Lányos zavarba jön, aki most néz rá a forint árfolyamára
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 07:46
A legnépszerűbb devizákkal szemben vegyesen teljesít pénteken a forint.
Részvény / Deviza / Áru Feltámadt a forint, öröm látni, mennyiért adják az eurót
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 18:54
Kellemes napja volt a forintnak.
Részvény / Deviza / Áru Alapvetően jó volt a hangulat Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 18:13
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 360,82 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 91 147,31 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Trump felnyomta a TRUMP-ot, lenyomta az OTP-t
Eidenpenz József | 2025. április 24. 12:23
A tőzsdéken ismét elromlott a hangulat, nem fogják kitalálni, miért, egy újabb Donald Trump-nyilatkozat miatt. A BUX is lejtőre került, az OTP és a Mol fej fej mellett esik, a forint viszont stabil. Éledezik az arany, milliárdos tételben venne bitcoint egy új cég. Trump eközben a saját „hivatalos” kriptóérméjének felpumpálásával foglalkozik.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG