Sokan még ma sem tudják, mi is az az állampapír, pedig jelentősége egyre nő, ezt mutatja a lakossági állampapír-eladások erős növekedése is. A növekedés oka főleg az lehet, hogy ma az állampapírok kamata, hozama körülbelül 7,0-9,5 százalék között van, ami sok esetben versenyképes a bankok akciós ajánlataival is, és jóval felülmúlja az inflációt. (Aminek legutóbbi értéke 5,3 százalék volt, persze ez az adat a múltra, a befektetések hozamai viszont a jövőre vonatkoznak.)
A siker fokmérője az állampapír
Az állampapír ehhez sok szempontból hasonló, kicsit olyan, mintha egy bank helyett magánál az államnál helyeznének el betétet. Az állam visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a pénz és kamatai visszafizetésére, és az államot a gazdaság minden más szereplőjénél, bankoknál, vállalatoknál erősebb és fizetőképesebb szereplőnek tekintik. (Nagy válság esetén, extrém esetben egyes államoknál ez az összefüggés azonban felborulhat, amint azt jelenleg Görögországnál láthatjuk.) A közgazdasági tankönyvekben a siker fokmérője azonban ma is az, ha valamely befektetés hozama felülmúlja a kockázatmentes hozamot, ami nem más, mint az állampapírok hozama.
Papírunk van róla
De mitől papír az állampapír, és miért nem betét? Az állampapírok értékpapírok, amiknek egyes tulajdonságai megegyeznek a betétekkel, mások viszont eltérnek. A kötvényjellegű (szakszóval hitelviszonyt megtestesítő) értékpapírok, mint az állampapírok ugyanúgy feltétlen kötelezettséget jelentenek a bennük elhelyezett összeg és kamatai visszafizetésére, amiért a kibocsátó, azaz az állam felel. Másrészt azonban, ahogy az a kötvényeknél általánosan történik, csak a lejáratkor vonatkozik rá ez a kötelezettség, az előtt nem, ez eltér a bankbetétektől.
Ha lejáratig tartjuk, nem számít a piaci mozgás
Az árfolyam tulajdonsága az, hogy változik, hol felfelé, hol lefelé mozog. Ha felfelé, akkor a tulajdonosa nyilván ezt jónak értékeli, ha lefelé, akkor általában nem. Ha a hozamszint csökken, akkor a fix, magasabb kamatozású állampapírunk értéke emelkedik. Ha viszont a hozamszint nő, akkor a papírunk piaci árfolyama csökken. Ez azonban egy cseppet sem érinti azt, hogy a lejáratkor visszafizetik a tőkét és a kamatot, tehát aki úgy vette, hogy lejáratig tartja, azt ezek az ingadozások egy cseppet sem érintik, esetleg egyáltalán nem is érdekli ez a jelenség.
Az árfolyam lehet piaci, ami tőzsdén, vagy más hasonló plattformon (tőzsdén kívüli piacon, vagy valamely elektronikus árjegyzési rendszerben) szabadon alakul ki a szereplők között, és lehet úgynevezett árjegyzés is. Az utóbbi azt jelenti, hogy valaki kötelezettséget vállal arra, hogy a jelentkező eladóktól megveszi, a vevőknek eladja az adott értékpapírt. Ez sokszor jobb, mint a szabadpiac, stabilabb, kiszámíthatóbb. (A kettő sokszor kombinálódik, például tőzsdei árjegyzés is van.)
Bankbetéttel versenyképes lejárat előtt is
Egy egy éves államapírnál, a Kamatozó Kincstárjegynél például, amelynek eladási ára száz százalék, a vételi árak futamidőtől, sorozattól függően 98,2-99,9 százalék között váltakoztak június 15-én, amihez azonban még hozzájön a felhalmozott kamat. Tehát az idő előtti eladással csak keveset veszít az ügyfél. Ha legalábbis már néhány hónapon túl van, azaz az esetek többségében sokkal kevesebbet veszít, mint egy egy éves lekötött bankbetét felmondásával.
(Sorozatunk előző része itt olvasható.)
