Az aranypiac.hu tájékoztatása szerint nem csak az Egyesült Államokban, de az eurózónában is rekordalacsony szintekre mérséklődtek idén az alapkamatok, márpedig egy alacsony vagy akár negatív reálkamatnál nincs is ideálisabb környezet az arany számára. Amerikában 0-0,25 százalék a jegybanki kamat, míg a pénzromlás mértéke a hivatalos inflációs cél felett mozog, jelenleg 3,4 százalék. Az euróövezet meghatározó kamatrátája 1 százalékra csökkent legutóbb, az infláció pedig 3 százalékos.
Az arany mellett szól, hogy az utóbbi hetekben látott korrekció az arany árfolyamában kisöpörte a spekulatív tőkék java részét a piacról, és lehűtötte a túlhevülő kedélyeket. Ezzel bázisa épült egy újabb erőteljes emelkedésnek, pozitívba fordult a „szentiment”. Egy hosszú időn keresztül tartó, trendszerűen emelkedő bika piacon az újabb nagy emelkedés mindig egy magasabb pontról indul, mint az azt megelőző korrekciót követően.
A korrekciók és a rövid- és középtávú kilátások beárnyékolódása ellenére az arany hosszútávú emelkedő trendje töretlen. Visszatérő korrekciók teljesen természetes velejárói egy egészséges bika piacnak. Az árfolyam időnkénti beszakadása a 11 éve folyamatosan emelkedő átfogó összképet tekintve pedig alig nyom a latban.
A globális adósságprobléma megoldása még várat magára, melyhez közvetlenül kapcsolódik egy folyamatos és egyre növekvő bizalmatlanság a papírpénzekkel szemben. Ezért a világ jegybankjai, különösen a feltörekvő országok központi pénzintézetei, venni fogják az aranyat a pénzpiaci zavarok elleni védekezésük részeként, így a nettó jegybanki kereslet továbbra is pozitív maradhat. Emiatt a jegybanki aranyeladások kora egy jó időre a végéhez ért, sőt kétség esetén még további vásárlások is várhatóak a központi bankok részéről.
A 2008-as tőzsdekrach még élénken él a hazai magánnyugdíjpénztári tagok emlékezetében, amikor is a pénztárak -20 százalékos nettó átlaghozamot teljesítettek. A rossz teljesítmények nem csak a részvényeknél bekövetkezett árfolyamcsökkenésből fakadtak, hanem a „biztonságosnak” tekintett állampapírok értékvesztéséből is, amelyek közel 60 százalékát képviselték a hazai pénztári befektetéseknek. A most ismét küszöbön álló recesszió és a kötvénypiaci válság hatására csak idő kérdése, hogy a vagyonkezelők jobban az arany felé nyissanak.
Mindezek mellett az arany mellett szól, hogy azok az országok, amelyek nemrég még bankrendszereik megmentetésén szorgoskodtak, most már saját magukat és egymást kell kihúzniuk az adósságcsávából. A válságból való kilábalás kapcsán nem látni alternatíváját egy a pénzmennyiség drasztikus növelésével járó extrém laza monetáris politikának, és a jegybankok állandósuló kötvényvásárlásai révén finanszírozott államháztartásnak. A hitelpénzrendszert a kollapsz fenyegeti, és félő, hogy 2012-ben csak még közelebb kerülünk a rendszer összeomlásához.
Az adósságok elinflálása a legkisebb ellenállással járó megoldás, így a kormányzatok a jegybankokkal karöltve ebbe az irányba fognak haladni. Egy újabb deflációs időszak leplezheti ugyan még egy ideig az inflációs veszélyt, de ez csak ahhoz vezet, hogy a pénzromlás annál fenyegetőbben jelentkezik majd. Ennek az eredménye pedig nem lehet más, mint az infláció megugrása, és az arany iránti befektetői kereslet növekedése.
A kínai ingatlanlufi esetleges kidurranása hasonló végzetes hatással lehet a világgazdaságra, mint az amerikai jelzálogpiaci válság kirobbanása volt 2008-ban. A világ legnépesebb országa mindettől függetlenül hatalmas keresleti tényező. Legyen szó állami intézmények aranyvásárlásáról az ország devizatartalékainak diverzifikációjára, vagy az egyre inkább jómódú lakosság aranyéhségéről, amelyet az állam is támogat. 2012 nyarán megkezdi működését a korábban már beharangozott új óriási kerekedési helyszín, a Pán-Ázsiai Aranytőzsde (Pan Asian Gold Exchange) a dél-kínai Jünnan tartományban. Ázsia befolyása az arany piacára 2012-ben tehát még tovább fokozódhat.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke személyesebb húrokat is megpengetett. 
