Pár héttel ezelőtt csökkentették az egy éves Kamatozó Kincstárjegyek kamatát 2,25-ről 2,0 százalékra, az inflációkövető államkötvényekből, a PMÁK-okból pedig újakat hoztak ki, 2,75-3,25 százalék helyett már csak 1,74-2,25 százalékos kamatprémiummal. (Erről itt írtunk annak idején.) Ám van még egy papír, amelynek kamatprémiuma, várható reálkamata 3,0 százalék az infláció felett, az úgynevezett babakötvény.
A jelenleg, várhatóan egész évben kapható 2036/S jelzésű kötvény első éves kamata 3,4 százalék, mert tavaly az átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,4 százalékos volt. (Az év végi, december/decemberi magasabb, de nem az számít.) Erre az évre az MNB 2,5 százalékos inflációval számol, ha ez bejönne, akkor a jövő évtől már 5,5 százalékos lenne a kötvény kamata. Márpedig van rá esély, hogy bejön, az idén már mértek hasonló értékeket. (Január: 2,3, február: 2,9, március: 2,7 százalék év/év alapon.)
Lehet ebből évi hat százalék is
Úgy tűnik, az MNB nagyon igyekezik, hogy az évi három százalékos inflációs célját elérje, és ehhez különböző unortodoxnak nevezett módszereket is bevet. Ha sikerül neki, akkor évi hat százalék körüli kamatot fizetnek majd ezek a kötvények. Ha pedig a kamatok alacsonyan maradnak, akkor a többi befektetés nagy része veszít majd értékéből, az infláció szépen lassan megeszi a befektetések vásárlóerejét.
Ez a veszély a babakötvények leendő tulajdonosait nem fenyegeti, így ha csak egyféle megtakarításra van lehetőségünk, akkor ezt gyermekünknek, unokánknak biztosan érdemes vásárolni. Ráadásul a befektetések tíz százalékáig, de legfeljebb évi 6000 forintig állami támogatás, valamint számlanyitáskor egy 42 500 forintos kezdeti támogatás is jár utána, amit, ingyen pénz lévén, semmiképpen sem érdemes elszalasztani.
Tisztességes ez a reálkamat
Az évi három százalékos reálkamat ráadásul sok évre visszatekintve is jó. A Kamatozó Kincstárjegyek kamatának reálkamatát mutattuk be grafikonunkon nemrég, 2010 januártól. Ha az akkor kijött reálkamat-értékeket átlagoljuk, évi 2,8 százalék jön ki. Igaz, magasabb lehetett ez az érték, ha csak attól kezdve vásárolt valaki Kamatozó Kincstárjegyet, miután az állam kitalálta, hogy az ország függetlenségét a lakosság állampapír-vásárlásainak ösztönzésével fogja növelni. Vagyis 2012 végétől.
Előtte ugyanis általában inkább akciós bankbetétekben volt érdemes tartani a pénzt, mert annak volt magasabb a kamata. Most viszont úgy tűnik, az infláció-követő értékpapírok időszaka jött el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
