TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Van-e ma reálkamat Magyarországon, azaz ha lekötjük, befektetjük pénzünket, akkor többet kapunk-e az inflációnál, vagy sem? Az utóbbi egy évben a betétesek többsége átlagosan 1,1 százalékát veszítette el megtakarításának az infláció és az adóztatás miatt. Mi várható a következő egy évben, és hogyan lehet kivédeni azt, hagy negatív reálkamatot kapjunk?

A legutóbbi, júniusi év/év inflációs adat 5,6 százalék volt, azaz tavaly június és idén június között ennyivel nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár árszintje. Az MNB adatai szerint tavaly júniusban a lekötött lakossági betétek átlagos kamata 5,37 százalék volt (ezen belül az éven belülieké 5,39, a kevéssé elterjedt éven túliaké csak 4,77). Pontosan egy éves lekötésekről sajnos nincsen statisztika, de ha feltételezzük, hogy az is 5,37 százalék körül lehetett átlagosan, akkor bizony az utóbbi egy évben a bankokban 0,23 százalékos negatív reálkamat volt Magyarországon.

A TBSZ menthet meg az elinflálástól

Ez is csak akkor lenne igaz, ha a betétesek tartós befektetési szerződéssel rendelkeznek és az ahhoz tartozó TBSZ-számlán tartják megtakarításukat legalább öt naptári évig, mert ekkor adómentes a kamatuk. Ha viszont a 16 százalékos kamatadót is ki kell fizetni – ami az esettek többségében valószínű -, akkor már csak 4,51 százalék volt az átlagos nominális kamat, ami már 1,09 százalékos negatív reálkamatot jelent.

 

A betétesek pénzének mintegy 1,1 százalékát elinflálták és eladóztatták az utóbbi egy évben, ennyivel csökkent a banki megtakarításaik értéke. A különbségek persze nagyok, a folyószámlák kamata például csak mintegy harmada, 1,9 százalék volt, a legjobb, 7-8-9 százalékos kamatú akciós lekötött betétekkel pedig egészen biztosan be lehetett honi az inflációt.

 

Ha eső nem lesz, lesz, ha lesz, nem lesz

No de mi a helyzet most? Az átlagos kamatszint a legutóbbi adatok szerint májusban már 6,9 százalék volt, ami adózás után is 5,8 százalék. Az idei, és egyben hosszú ideje (2009 márciusa) óta a legmagasabb inflációs érték februárban 5,9 százalék volt, ezt már felül tudnánk múlni a májusi kamatokkal. De a múlt és a jövő nem keverhető össze: mivel nem tudjuk, mennyi lesz a következő egy év pénzromlása, azt sem tudjuk, hogy mekkora reálkamattal számolhatunk.

 

Elemzések, amelyek szerint az infláció idei megugrását főleg az adóemelések, illetve a relatíve gyenge forint okozták. Sok elemzés, köztük a hivatalból kötelezően optimista kormányé és az MNB-é csökkenő inflációval számol jövőre, az MNB például éves átlagban mindössze 3,5 százalékkal. Rengeteg azonban az ismeretlen tényező, az IMF-tárgyalások kimenetele, az Eurozóna sorsa, a forint árfolyama, a recesszió vagy gazdasági növekedés mértéke, valamint esetleges megszorítások, adóemelések és gazdaságösztönző intézkedések. (Ráadásul a miniszterelnök szerint a gazdasági miniszternek még van pár ötlete a fiókjában.)

 

Pont infláció ellen írták fel az inflációkövető kötvényt

Az infláció pontos becslése tehát máskor is nagyon nehéz, most szinte lehetetlen. Az biztos, hogy amint láttuk, egy hét százalék körüli lekötés, ha az infláció legalább nem nő, már adózottan is kivédi az inflációt. A jelenlegi évi 8,0-8,5 százalék körüli akciós kamatok már némi pozitív reálkamatot is hoznának ebben az esetben, csakúgy, mint az Államkincstárnál a Kamatozó Kincstárjegyek évi nyolc százaléka.

 

Az ellen az eset ellen, ha még feljebb kúszna az infláció, sokféleképpen lehet védekezni, korábban 12 pontban gyűjtöttük össze a lehetőségeket (rövid lekötések, devizavásárlás, változó kamatozású kötvények stb.). A legbiztonságosabbnak és leghatékonyabbnak azonban az inflációkövető államkötvények tűnnek, amelyek egészen biztosan megfizetik az inflációt és még a felette érvényes 3-4 százalékpontos  kamatprémiumot is, csak némi késéssel.

 

Közülük a jelenleg legmagasabb kamatozásúak 9,5 százalékot fizetnek legközelebb (2015/K, 2017/I). A 2014/I pedig azért figyelemre méltó, mert most még ugyan csak 6,5 százaék a kamata, ez augusztus 18-tól 8,6 százalékra fog emelkedni (júniusi infláció + 3 százalékpont), és futamideje mindössze két év.

 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor NER-es belügy lehet a Takarékbank legújabb tranzakciója
Csabai Károly | 2020. szeptember 27. 15:22
A Takarék Csoport által megvásárolni kívánt Duna Takarék Bank három fő tulajdonosa közül ugyanis Garancsi István és Hernádi Zsolt Mol-vezér felesége rendelkezik közel 20-20 százalékos részesedéssel - tudta meg laptársunk a győri székhelyű kis hitelintézet elnök-ügyvezetőjétől.
Pénzügyi szektor A nyugdíjasok netbankolni kezdtek, a lakosság pénzt váltani - mi lesz a magyar bankokkal?
Gáspár András | 2020. szeptember 24. 16:29
Sokkal jobb helyzetben érte a válság a bankszektort és a teljes magyar gazdaságot, mint 2008-ban, ezért annak hatásai sem lesznek annyira megrázóak a hazai bankvezérek szerint. A Közgazdász-vándorgyűlésen kiderült, hogy a lakosság meglepően jól állt át a digitális bankolásra, a hitelmoratóriumért egyelőre nincs tolongás, viszont a megtakarításoknál furcsa folyamatokat is látnak a bankvezérek. A fintechek után most a bigtechek fenyegetik a szektort, a felügyelet védelmében bíznak.
Pénzügyi szektor Megjött a Takarék Csoport étvágya, két újabb bankot is megvehet
Csabai Károly | 2020. szeptember 23. 06:00
A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások - értesültünk megbízható forrásból. Információnkat sem a Takarékbank, sem az egyik kiszemelt pénzintézet nem erősítette meg, de nem is cáfolta, érdeklődésünkre egységesen annyit közöltek, most mással vannak elfoglalva.
Pénzügyi szektor Óriásbank ilyet korábban soha nem tett
Privátbankár.hu / MTI | 2020. szeptember 11. 06:54
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
Pénzügyi szektor Hitelkartellen innen és túl: mi a végtörlesztési kartell-ügy és az ítélet üzenete 2020-ban?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 19:07
A Fővárosi Törvényszék 2020. júliusi ítéletével zárul, de aktualitásából továbbra sem veszít a lakosságot és a hazai bankszektort egyaránt súlyosan érintő, 2011-ben indult hitelkartell-ügy. Mit üzen az ítélet, milyen „tanulságok” szűrhetőek le az ügyből? Egyáltalán változott-e a helyzet a kilenc évvel ezelőtti devizahitel-végtörlesztések óta akár a jogalkotás, bankszektor és lakossági hitelfelvevők vonatkozásában? A 2009. évi gazdasági válság-okozta árfolyamváltozások miatt kezelhetetlenné váló devizahitelek végtörlesztése kapcsán 2011-ben, magyar versenyhivatal eljárásával indult ügy áttekintése ezeket a kérdéseket vizsgálja.
Pénzügyi szektor Fontos a fenntartható fejlődés - lépett a jegybank
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 9. 10:21
Az MNB Zöld Programja keretében szakmai és civil szervezetekkel együttműködve törekszik a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának elősegítésére, a klímaváltozáshoz és más környezeti problémához köthető kockázatok csökkentésére.
Pénzügyi szektor Az első hullámot meglepően jól átvészelték a hazai bankok
Csabai Károly | 2020. szeptember 9. 06:07
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hiteleik viszonylag jól fogytak. Ami azért jó hír, mert tompíthatja a hazai gazdaság Covid-19 miatti – Varga Mihály pénzügyminiszter által 5 százalék körülire becsült – idei visszaesését. Különösen a babaváró kölcsönök iránti kereslet volt élénk, de vitték a szintén államilag támogatott hitelkonstrukciókat is.
Pénzügyi szektor Okozhat gondot az OTP-nek, hogy vezérhelyettese a leendő legnagyobb konkurenshez igazolt?
Csabai Károly | 2020. szeptember 4. 06:07
Barna Zsolt július 20-án távozott a legnagyobb hazai hitelintézettől, s kevesebb mint másfél hónap múlva, szeptember 1-jén a Budapest Bank, MKB és Takarékbank már bejelentett egyesülését előkészítő gazdasági társaság alelnöke lett. E helycsere azért érdekes, mert a három bank fúziójával létrejövő hitelintézet mérlegfőösszege alapján az OTP után a második legnagyobb lesz, kvázi annak első számú versenytársa. Márpedig nemcsak a bankvilág, hanem a gazdaság egyéb területein tevékenykedő cégek is versenytilalmi megállapodásokkal akadályozzák meg, hogy a tőlük távozó vezetőjük rövid időn belül a konkurensüknél kamatoztathassa a náluk (is) megszerzett tudást.
Pénzügyi szektor Viszonylag jól átvészelte a K&H az első hullámot
Csabai Károly | 2020. szeptember 3. 16:43
Idei első félévében még 7,1 milliárd forintos adózott nyereséget is tudott termelni, igaz, az így is 19 milliárddal kisebb, mint 2019 azonos időszakában.
Pénzügyi szektor A bérek is célba érhetnek 5 másodpercen belül
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 17:48
Szeptember 1-jétől ugyanis már nemcsak a lakossági, hanem a vállalati átutalások is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe, már ha a céges számlát vezető bank felkínálja e szolgáltatást.
hírlevél