Kockázat, hogy a gazdasági fellendülés, amely már történelmileg is nagyon hosszú ideje tart az USA-ban, lassan kifulladhat. A mutatókban már látszik némi megtorpanás. Az elmúlt hónapokban megingott az üzleti bizalom is, megijedtek a gazdasági szereplők, hogy eljön a visszaesés.
A növekedés a ciklus kései szakaszában van, amikor még hitelből lehetséges élénkíteni, a mutatók még növekedést jeleznek, de a folytatás már bizonytalan.
Vannak még tartalékok
Az infláció egyelőre lényegében csak az USA-ban támadt fel, a közgazdászok azonban a kissé évi két százalék feletti pénzromlást ideálisnak tartják. Nincs veszélyes, extra inflációs nyomás.
Európában az olasz sztori miatt nem valószínű, hogy most jönne gazdasági javulás. A jövő héten csütörtökön lesz az EKB kamatdöntő ülése, a szakember szerint várhatóan optimista lesz az előrejelzés a növekedésre nézve. Európában van még tere a növekedésnek, a munkanélküliségi ráták csökkennek ugyan, de mindenütt van még tartalék.
Japánosodunk
Az EKB inflációs célja alulról kettő százalék, ezt nem biztos, hogy el fogják tudni érni. Az inflációs várakozások sem túl magasak. Európa és az USA divergál, azaz eltérő pályákon mozog, Európa inkább “japánosodni” látszik.
Az európai QE-t, azaz könnyítési, kötvényvásárlási programot várhatóan ez év végén lezárják, de a kamatemelés még csak jóval később valószínű. Továbbra is alapvetően könnyítő üzemmódban maradhat az EKB. Ha bármi történik az európai periféria-országokban, mint Olaszországban, az tovább fékezheti ezt a folyamatot.
Feltámadt a dollár, joggal
A Fed sorozatban kamatot emel, de Forián-Szabó szerint inkább a 2,5-3,0 sávban lehet ennek a teteje, mint annál feljebb. Az amerikai tíz éves hozam pedig már három százalék körül van. A német kötvényhozam vissza-visszaesik, bár itt elképzelhető egy hozamemelkedési meglepetés.
Az utóbbi időben feltámadt a dollár – az euró/dollárnál az 1,15 környéke reális szintnek tűnik, a fundamentális tényezők indokolják. A kamatkülönbség az utóbbi időben nem szűkült, még tágult is, várható volt, hogy ez megállítja az euró erősödését.
Komolytalan Trump
A kereskedelmi háború globálisan értelmetlen, “öngyilkos fegyver”, a piac nem is számol vele túlságosan. Az igazgató szerint inkább taktikai lépésekről van szó, mert egyébként mindkét fél veszítene vele. Donald Trump elnököt partnerei kezdik kiismerni, és egyre kevésbé veszik komolyan. Trump teret veszít, lehet, hogy nem fogja kitölteni elnöki ciklusát.
Stabil lesz az olajár?
Az olaj 2014 óta nem látott szinteken áll, hirtelen drágulása sem komoly kockázat, bár egyes geopolitikai tényezők, mint az iráni feszültség, előidézhetnek ilyet. Az amerikai termelés nagyon erős, az olajár függvényében emelkedhet, és stabilizálhatja az árfolyamot. Az oroszok és a szaúdiak a háttérben egyezkednek, lazíthatnak a kvótákon. Számos tényező hat az olajra, a szakember nagy ármozgást nem vár.
Törékenyek a feltörekvők
A feltörekvő piaci részvényeket és kötvényeket elérte a kockázatkerülés, tőkekiáramlás van a piacon. A befektetők hajlamosak egy kalap alá venni mindenkit, mivel egyre nagyobb a súlya az indexalapoknak, régiós termékeknek.
A feltörekvő gazdaságok nagyon el vannak adósodva, törékenyek, az amerikai kamatok emelkedése finanszírozási aggodalmakat okoz. A növekedés szempontjából viszont jól állnak, húzóerőt jelentenek a világgazdaságra nézve.
Itt a rémálom-koalíció
Olaszország nagy bizonytalansági tényező, olyan koalíció állt össze egy alapvetően szélsőbalos és szélsőjobbos jellegű pártból, amit korábban rémálom-koalíciónak neveztek. Költségvetési lazítást terveznek egy olyan szituációban, amikor a költségvetés helyzete máris nehéz, és együtt konfrontálódnak az EU-val.
De a piac most mintha kezdené megemészteni. Ha Olaszországban nem lenne euró, akkor valószínűleg évi 6-7 százalékos kamatot fizetnének az államadósságra, a jelenleginek mintegy kétszeresét. Ennek ellenére a polgárok nagy része úgy éli meg, hogy nekik rossz az euró és az EU, komoly frusztráció van az emberekben.
Valószínűleg nem fognak kilépni az Eurózónából, könnyen visszariadhatnak tőle, ha élesre fordulna a helyzet, mint Görögországban. De teljesen ki sem lehet zárni ezt az esetet, és Olaszország súlya sokkal nagyobb, mint Görögországé.
Pozitív, hogy negatív
Hogy látják a befektetők Magyarországot? – tette fel a kérdést Forián-Szabó. Az itt működő multik bizonyos tranzakcióit (például leányvállalati hitelezést) kiszűrve a magyar bruttó adósság nem olyan magas, mint amekkorának látszik, belesimul a régió átlagába.
A magyar reálkamat masszívan negatív, de ezt az igazgató pozitívnak látja. Minden ország erre vágyik, mert ez megkönnyíti az adósság-leépítést. Ugyanakkor veszélyt jelenthet a forintra a piaci szereplők jelentős része szerint.
A leglazább bank
Az MNB a régió leglazább jegybankja, náluk a legmagasabb az inflációs cél, évi három százalék, amit még korábban határoztak meg. A jelenlegi így egy kényelmes szituáció, négy százalékos infláció mellett sem feltétlenül kell kamatot emelni, két százalékos cél mellett a négy százalék már sokkal kellemetlenebb lenne.
(A Privátbankár árkosarát itt találja, az infláció társadalmi hatásairól itt írtunk.)
Nem extrém a forint
A forint mozgása nem extrém, az EU-ból jövő sok devizának köszönhetően sikerült leépítenünk a devizaadósság nagy részét, a külső finanszírozás rendben van. A fizetési mérleg többlete az utóbbi időben csökkent, megoszlanak a vélemények, hogy romolni fog-e, a pörgő fogyasztás és beruházások hatására.
Hosszú idő óta a MNB első kudarca, hogy a magyar hosszú futamidejű állampapír-hozamokat nem sikerült úgy lehorgonyozni, ahogy tavaly mondták. Az utóbbi időben a rövid hozamok is megindultak kissé felfelé.
A spekulációt erősítené
A forint mozgása eddig visszafogott volt, nem haladta meg a szokásos mértéket. De a monetáris politika kockázata, hogy a befektetők tesztelhetik a szintet, és beindulhat egy spirál, amikor a forint egyre gyengül, a kamatemelési várakozások egyre emelkednek.
A jegybank bemondta előre, hogy megköti a saját kezét, a piaci elkezdheti provokálni. Kérdés, mit lépnének az erősebben gyengülő forintra, az igazgató szerint inkább a stabil árfolyamban érdekeltek. Ha az MNB úgy tesz, mintha nem zavarná a forint további gyengülése, azzal csak a spekulációt erősítené. (Ahogy az sok más országban megfigyelhető volt.)
Az EKB-re nézve
A szakember várakozásai szerint alapesetben az euró/forint árfolyama 315 körül lehet, 305 alá nem igazán várja. Valamint “elkezdhetik tesztelgetni” az eddigi sáv tetejét. Lehet, hogy ez egy darabig nem jár majd sikerrel, például az EU-s pénzek és más devizaforrások beáramlása miatt.
A monetáris politikában igazi fordulat talán az EKB kamatemeléseinek hatására, vagy legalábbis a fordulatot azzal indokolva következhet be valamikor.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
