„Nehezen viseli a forint a görög eseményeket, a harmadik gyengülő napot kezdte ma az árfolyam, és a ma reggeli kereskedésben már 317 felett jár az EUR/HUF kurzusa” – írta az Erste Befektetési Zrt. hírlevelében, az árfolyam most is kicsivel 317 forint felett van. Emlékeztetnek arra, hogy ilyen gyenge forint csak januárban volt pár napig a svájci frank elengedésekor, előtte pedig csak 2012 elején.
„A görög aggodalmak miatt amúgy is megugrott a volatilitás, a befektetők risk-off üzemmódba kapcsoltak és ezeket a turbulenciákat egy lecsökkent kamatkülönbözetnek kéne elnyelnie... Hamarosan a hétfői 318,1-es lokális csúcsot is elérheti az árfolyam, amely közel féléves forintmélypontot jelentene. További forintgyengülés valószínű, a következő ellenállás 320-nál húzódik” – foglalja össze a cég hírlevele.
A zloty jobban teljesített
Az euró eközben viszonylag stabil volt, csak kis mértékben gyengült a dollárhoz képest. A zloty/forint 75 körül mozog ezekben a hetekben, a lengyel deviza is hasonlóan mozog tehát. Az árfolyama magasabb ugyan, mint az év eleji 73-74 forintos árfolyam, tehát a forint teljesített valamivel rosszabbul az idén, de nem tér el lényegesen az árfolyam az egy évvel ezelőttitől.
|
| Friss árfolyamok itt>>>>>> |
„Nyakunkon a pénzügyi elnyomás” – írta a napokban Zsiday Viktor alapkezelő, ami azt jelenti, hogy „a gazdaságpolitikusok szándékosan alacsonyan, az infláció alatt tartják a kamatszinteket, ezáltal a megtakarítók vagyonát az adósok felé csatornázzák át, így próbálván kihúzni a gazdaságot a korábban felhalmozott túl sok adósságból és egyben beindítani a gazdasági növekedést”.
Ha akarják, sem tudják a forintot gyengíteni?
Láthatóan a Magyar Nemzeti Bank első számú célja a növekedés, ezért alapvető célkitűzésük a kamatok alacsony szinten tartása. A kamatemelés fájdalmas lenne, ezért amíg lehet, alacsonyan fogják tartani.
„Ez egyben azt is jelenti, hogy megpróbálják a forint árfolyamát lassan legyengíteni, ám a beömlő EU-támogatások és erősen pozitív folyó fizetési mérleg fényében ez nem biztos, hogy sikeres lesz” – írja a szakember. Példának a cseh koronát hozza fel, amely nulla kamatszint mellett is erős felértékelődési nyomás alatt van.
Hová lehet ez elől elbújni?
A megtakarítók reálértelemben folyamatosan veszíteni fognak a vagyonukból, a devizába menekülés sem jelent feltétlenül megoldást, nem biztos, hogy – még ha szeretné sem – tudja gyengíteni a forintot az MNB. Maradnak a kockázatos eszközök: a részvények és ingatlan, ahová meg lehet próbálni elbújni.
Az ingatlanpiac áremelkedése már úgy tűnik, elindult, „20-30-40 százalék áremelkedés simán benne van ebben a piacban pár év alatt” – írja a szakember. „Megtakarítók, reszkessetek!” – fejezi be Zsiday. (A teljes cikk az Alapblogon itt olvasható, a reálkamatok várható alakulásáról és inflációkövető befektetésekről nemrég itt írtunk.)
Az MNB is beleszólt?
Az Equilor szerda reggeli hírlevele emlékeztet arra, hogy két szabályozási lépést jelentett be tegnap az MNB: szigorította a bankok devizás kötelezettségre vonatkozó követelményeit, azt szeretné elérni, hogy a rövid lejáratú külföldi források csökkenjenek a bankrendszerben. Ezen kívül 10 éves kamatcsere-ügyleteket vezet be.
„A bankok számára a szabályozás nagyobb stabilitást és mérsékelten növekvő működési költséget jelent, míg a devizapiacon a külföldi források jövőbeli törlesztése, illetve annak víziója gyengítette a forintot” – írja a brókercég.
|
Kinek is jó a gyenge forint? Két, ma már vicces idézet a Fidesztől „Inflációcsiholók” címmel 2009. januárjában jelent meg: „…a jegybank a devizahiteleseknek is odasuhintott. Azt mondta, hogy felőle lehet az euró ára akár háromszáz forint is. Jócskán emelkednek a törlesztőrészletek. De jön az infláció is csőstül, mert drágul az import. Drága importon több az áfa is, kiváltképp az üzemanyagokon és az energiahordozókon. Több az állam bevétele, és áfát sem kellett emelnie, csak összekacsintani a "független" jegybankkal. A forintgyengülés minden magyar jövedelemtulajdonost sújt, de kedvez az államnak és az exportmultiknak. Utóbbiaknak azért, mert nyomottabb bérek mellett többet kapnak az exportért is.” „A kormány cselekvőképes, ha kell, reagál” (2013 tavasza): „Az új nemzetgazdasági miniszter beiktatása utáni első sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten azt mondta: a forint jelenlegi gyengülése átmenetinek tekinthető, kormányzati reakció csak akkor szükséges, ha az árfolyam tartósan és jelentősen tér el a költségvetésben szereplő 285 forintos euróárfolyam-szinttől. Úgy fogalmazott: a devizapiaci hullámzást mindig ’az élet hozza magával’; van amikor belső, van amikor külső okai vannak. Leszögezte: miniszterként a rövid távú devizapiaci ingadozásokkal nem kíván foglalkozni, a kormány cselekvőképes, ha kell, reagál. Az a fajta kitettség, amellyel ma az ország rendelkezik, nem teszi érdekeltté a kormányt a forint tartós gyengülésében.” |
Nem várt sokat a lengyel politikus. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
