Tavaly május-júniusban a Fed monetáris szűkítésének első jelére elkezdték megütni a feltörekvő devizákat, de tartós károk csak ott keletkeztek, ahol negatív a folyó fizetési mérleg. Ez logikus is, hiszen ezek az országok a globális likviditástengerben lubickolva éldegéltek, de ha elzárják a pénzcsapokat, ők lesznek az elsők, akiknek hiányozni fog az ingyenpénz, hiszen nekik folyamatos finanszírozást kell szerezniük külföldről – írja Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon.
Emiatt omlott össze a török líra, az indiai rúpia, és gyengült számos más deviza is. A forint azonban ellenálló volt, hiszen nekünk többletes a kereskedelmi és folyó fizetési mérlegünk is. Lehet, hogy ránk nem is hat az esetleges további szűkítés? A szerző két okból is kételkedik ebben.
A legnagyobb probléma az, hogy a hazai pénzpiac más feltörekvő országokkal versenyez, és ha ezekben a más országokban megugrik a kamatszint, akkor mi kevésbé vonzóvá válunk. Ha a negatív folyó fizetési mérlegű országok megemelik kamatszintjüket, hogy devizáikat erősítsék, akkor Magyarország sem nagyon tehet mást, mint hogy velük párhuzamosan kamatot emel. Ha nem, akkor meg a forint gyengülése lesz a kimenetel.
A másik, hogy a magyar folyó fizetési mérlegnek, illetve a külkereskedelmi mérlegnek nem azért van jelentős többlete, mert 2009 után nagyon versenyképesek lettünk, hanem azért, mert összeomlott a hazai fogyasztás és beruházás, kiesett egy csomó importkereslet. Ha például visszatérnénk a válság előtti autópiachoz, és nem 50 000, hanem 200 000 új autót adnának el évente, akkor 20 000 eurós átlagárral és 90 százalékos importaránnyal számolva máris 2,7 milliárd euróval csökkenne a külkereskedelem többlete, ami most hétmilliárd euró körül lehet. A hazai fizetési mérlegek jelentős többletét az összeomlott fogyasztás/beruházás okozza, amely egy fellendülés esetén azonnal el fog tűnni.
Amennyiben tehát igaz az, hogy 2014-ben komoly növekedés lesz a világban, s ezzel párhuzamosan az amerikai jegybank is tovább halad a monetáris szigorítás útján, akkor mi sem vonhatjuk ki ez alól magunkat. Vagy leállítjuk a kamatcsökkentéseket és később kamatot emelünk vagy hagyjuk, hogy a forint begyengüljön – írja Zsiday Viktor.
Ugye senki nem gondolta komolyan, hogy Ben Bernanke csak úgy, a semmiből kinyomtat 3000 milliárd dollárt és abból sosem lesz infláció? Ugye senki nem gondolta komolyan, hogy Matolcsy György kinyomtat 2750 milliárd forintot és abból nem lesz infláció? Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a jegybanki pénznyomtatás minden mellékhatás nélkül múlik el? – teszi fel a kérdést másik cikkében.
A kereskedelmi bankok a Fed által forgalomba hozott pénzt nem költötték el, nem hitelezték ki, mivel nem volt hitelkereslet, és mivel félelmükben inkább egyre nagyobb pénzhalmon ültek, hogy a következő válságban ne kerüljenek majd bajba. Ennek a többletpénznek akkor lesz inflációs hatása, ha beindul a hitelezés. A hitelezés pedig akkor indul be ha beindul a gazdaság. Mihelyst tehát az amerikai gazdaság felpörög és ezzel párhuzamosan a hitelezés is, elég gyorsan inflatórikus hatása lehet ennek a kinyomtatott többletpénznek.
Magyarországon az MNB által már kinyomtatott 750, és még kinyomtatandó 2000 milliárd forint közvetlenül hitelezést fog élénkíteni, ami pont olyan fedezetlen pénznyomtatás, mint amit a Fed , vagy a BoJ csinál. A friss hitelt akár fogyasztásra, akár beruházásra fordítjuk, annak komoly importigénye lesz, és az eddigi pozitív folyó fizetési mérleg igen gyorsan negatívba fog átfordulni. És akkor majd ott állunk negatív folyó mérleggel és alacsony kamatokkal.
Jól látjuk a török líra vagy a dél-afrikai rand árfolyamán, hogy ez mit jelent: devizaleértékelődést, ami automatikusan inflációnövelő egy kis, nyitott országban – írja a szerző. A Matolcsy-féle pénznyomtatás, tehát idővel ugyanúgy inflációt generál majd, mint a Fed, vagy a BoJ által történõ pénznyomtatás. Ennek megfelelően a befektetési stratégiákban a jelenlegi deflációs jelek ellenére az infláció elleni védelemre komoly hangsúlyt kell helyezni.
A korábbi kétségeik után. 
