Hogyan lehet egy kisebb vagyonra szert tenni a tőzsdén? Egy nagyobb vagyonnal kell elkezdeni – tartja egy régi vicc. Lehet, hogy ehhez nemsokára nem is kell tőzsdézni, elég lesz a bankbetét is.
Egy személy átlagosan 2366 eurót veszített az alacsony kamatkörnyezet miatt – írja az osztrák Die Presse. Az euró alapkamata 0,05 százalékra csökkent, a spórolás veszteséges vállalkozás, a lap állítása szerint még úgy is, hogy a kamatok mellé az infláció is nagyon alacsonyra süllyedt. (Egyes hónapokban egyenesen negatív volt az Eurózóna 12 havi visszatekintő inflációja az idén. Így ez az állítás némi kifejtést igényelt volna a lap részéről.)
Megtakarítás a hitelen, bevételkiesés a betéten
Az osztrák Erste Bank közgazdászai kiszámolták, hogy 2010 és 2014 között csak az osztrák megtakarítók 35,5 milliárd eurót veszítettek az alacsony kamatokon. Ebben nemcsak a bankbetétek vannak benne, hanem a fix kamatozású értékpapírok és az életbiztosítások is. (A 35,5 milliárd úgy jött ki, hogy a 2010-2014-es évek kamatbevételét hasonlították a 2005-2009-es évek lakossági kamatbevételeihez.)
Az alacsonyabb kamatok miatt az osztrák hitelfelvevők ugyan megtakarítottak több mint 15 milliárd eurót, ezzel együtt is a végeredmény 2366 euró veszteség fejenként. Az osztrákoknak ugyanis több a megtakarításuk, mint a tartozásuk, ellentétben más, főleg dél-európai országokkal. A bankárok egyébként a számításokkal a kockázatosabb befektetések felé szeretnék terelni az embereket.
Egymillió euró sem elég
Egy másik cikkben azt boncolgatják, hogy aki a megtakarításaiból szeretne élni, milyen nehéz dolga van. Lehet, hogy már egymillió euró sem elég ehhez, legalábbis az osztrák életszínvonal mellett?
Számoljunk, de úgy, hogy a tőkéhez nem nyúlunk, csak a kamatból élünk: egymillió euró évi egy százaléka 10 ezer euró, az 833 euró havonta, mintegy 258 ezer forint. Ebből Magyarországon egész tűrhetően meg lehet élni, a hozzávetőleg kétszer akkora osztrák árszínvonal mellett már csak szűkösen.
A Die Presse kommentárja is inkább 2000 eurós megélhetési összeggel számol. Megemlítik azt is, hogy hasonló okokból sok lottómilliomos is elszegényedik idővel.
A Magyar Állam sokat fizet
Márpedig az átlagos lakossági eurókamat – banki költségekkel és adókkal még nem is számolva – az MNB adatai szerint Magyarországon májusban éven belül 0,82, a hosszabb lekötéseknél 1,13 százalék volt éves szinten.
Igaz, aki rendszeres kamatjövedelemre vágyik, annak érdemesebb inflációkövető állampapírokat vásárolnia, a PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) ugyanis jelenleg két százalékot fizet évente – legalábbis adózás előtt.
Vajon az euróbetétek lépést tartanak majd az euró inflációjával? Erre az évre a prognózisok mindössze 0,2 százalékos inflációt várnak az Eurózónára. Amint a grafikonon is látható, az euróbetétek az utóbbi években megőrizték értéküket. (A piros vonal a kék alatt maradt, tehát az infláció alacsonyabb volt a kamatnál.) A következő évben viszont 1,3, azután 1,6 százalék lehet a pénzromlás üteme.
Ebben az esetben az adózás előtt egy százalékos, adózás és költségek után inkább már csak 0,6-0,8 százalékos eurókamat kevésnek bizonyulhat. Az inflációkövető kötvény minden szempontból sokkal jobb választásnak tűnik. (A forintkamatok és az infláció kapcsolatáról nemrég itt írtunk.)
Donald Trump kijelentette, hogy „nagyon jó esély” van arra, hogy véget érjen az Oroszország és Ukrajna közötti háború. 
