Hiánycikk Nyugaton az, amit most Magyarország kínálni fog

A spórolós németek az 1923-as, a Weimari Köztársaságban a megtakarításokat csúnyán elemésztő hiperinfláció óta valósággal rettegnek a pénzromlástól. Ez a félelem az európai és amerikai jegybankok augusztus-szeptemberi pénzkínálat-növelő lépései (QE) óta újra fellángolt, a német gazdasági sajtóban minden nap egy sor cikk jelenik meg arról, hogyan is lehetne az inflációs vagyonvesztés ellen tenni valamit.

Tíz éves kötvény negatív alaphozammal

Nem csoda, hiszen a válsággal kapcsolatos félelmek annyira felhajtották a legbiztonságosabb állampapírok árfolyamát Európa-szerte, hogy rövid lejáratú hozamuk sokszor negatív. A betétek is alig hoznak egy-két százalékocskát, miközben az eurozónában a fogyasztói infláció augusztusban 2,5 százalék volt. (Harmonizált, dohánytermékek nélkül számított mutató – HVPI ex tobaco.)

 

Szeptemberben egymilliárd eurónyi tíz éves, pontosabban 2023 áprilisi lejáratú inflációkövető államkötvényt (iBund vagy ILB) adtak el úgy, hogy az inflációs feláron kívül mindössze 0,1 százalékos volt a kuponja, az árfolyam viszont 103,94 százalék, amihez mínusz 0,27 százalékos, negatív hozam tartozott. (Összehasonlításképp a tervezett magyar inflációkövető devizakötvény 2,5 százalékot fizetne az infláció felett.)

 

Kisbefektetőknek inkább drágább

Ezt az inflációs kamatfelár még növeli, de várhatóan akkor sem lesz sokkal jobb a megtérülés a fix kamatozású német államkötvény - akkor 1,55 százalékos – éves hozamánál, a jelenlegi számokkal becsülve talán valamivel két százalék feletti lenne a hozam. (A változó kamatozású papírok hozamát persze csak durván lehet becsülni.)

Ráadásul ezek még csak intézményi, „nagykereskedelmi” árak, a kisbefektetők – miként rendszerint a nem lakossági állampapírokat nálunk is – nagy valószínűséggel csak drágábban tudják megvenni, vagy ha tőzsdén próbálkoznak, akkor a brókerjutalékok apasztják tovább a hozamot. De ha még ez sem lenne elég, a magas kamatadó (tőkejövedelem-adó) is alaposan megvágja a megtérülést.

Szegény németet az egyházi adó is húzza

Ez Németországban alapesetben 25 százalék, plusz szolidaritási járulék és az esetleges egyházi adó, összesen mintegy 26-28 százalék. Igaz, a tőkejövedelmek évente egy bizonyos összeghatárig (házasoknál például körülbelül 1600 euróig) adómentesek.

Ehhez képest a magyar három éves inflációkövető eurókötvény, amelyet csütörtökön jelentettek be, az elképzelések szerint 2,5 százalékos kamatfelárat fizetne az infláció felett, ami várhatóan évi öt százalék körüli kezdőkamatot jelent majd. Lehet, hogy ezért például az osztrákoknak vagy németeknek is megérné átugrani vásárolni, főleg, ha a magyar adószabályok alapján, évi 16 százalékkal adózhatják le a kamatot.

Dollár-tízmilliárdok mennek inflációkövető alapokba

Amerikában is vannak inflációkövető kötvények, TIPS névre hallgatnak. Az ETFdb 13 amerikai inflációkövető ETF-et (tőzsdén kereskedett, általában indexkövető alapot) ismer, a legnagyobb közöttük majdnem 23 milliárd dolláros (Barclays), többségük TIPS-ekbe, némelyik globálisan fektet be. Az idei hozamaik igen változatosak voltak 1 és 10 százalék között. (De ezek még csak az ETF-ek, ehhez jöhet a többi alapfajta.)

A szakirodalomban rengeteg fejlett és feltörekvő országban említenek még inflációkövető papírokat, Franciaországban, Olaszországban, Japánban, Mexikóban, Brazíliában stb. Európában nagybankok is előszeretettel bocsátanak ki inflációhoz kötött papírokat, az állampapíroknál jobb kondíciókkal, de persze sokkal magasabb kockázattal. Például Royal Bank of Scotland, Société Générale, Morgan Stanley, BNP Paribas, sőt kisebbek is, mint a Landesbank Berlin – írja a Financial Times Deutschland.

A Morningstar nagy nemzetközi befektetésialap-minősítő társaság németországi adatbázisában 139 különböző befektetésijegy-sorozatot találni az eurós inflációkövető kötvényalapok kategóriájában, bár sok alaphoz többféle sorozat tartozik, ez így is legalább két tucatnyi inflációkövető alapot jelent. Köztük olyan híres nevekkel, mint Pimco (Allianz), Axa, Credit Suisse, ING, KBC, Raiffeisen, Schroder stb., ,ma már valószínűleg a legtöbb nagy pénzügyi csoportnak van hasonló terméke.

Ez a nagybefektetőknek drágább lesz?

Némelyik inflációkövető alap már 2008 óta működik, kérdés, melyek vásárolhatnak a nem befektetési minősítésű (azaz bóvli-kategóriájú) magyar állampapírokból, és melyek nem. Ha egy-egy nagyobb alap úgy döntene, hogy magyar inflációkövető papírokat is vásárol, az elég komoly tétel lehetne a magyar államadósság finanszírozásában, ahogy azt a Templeton-alapok esete is mutatja.

Ha nagyon vásárolni akar egy nagybefektető, akkor biztosan ajánlatot tesznek neki, de rögtön át is árazzák a terméket – mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese az új devizás Prémium kötvényeket bemutató sajtótájékoztató után. Az új kötvényeket alapvetően a magyar kisbefektetőknek szánják, de a nálunk élő külföldieknek, a határ mentén élőknek is elérhetővé szerették volna tenni. (A forintban kibocsátott inflációkövető Prémiumot nem vehetik külföldiek és hazai intézmények sem.)