A fix kamatozású hazai kockázatmentes befektetések hozama várhatóan jóval elmarad majd az évi három százalék környékére emelkedő inflációtól. Azaz a megtakarítók, akik a biztonságot részesítik előnyben, szinte biztosan veszíteni fognak, pénzük értéke csökkenni fog. A pozitív reálhozamért, jól látszik, ma már kockáztatni kell.

Ennek egy módja a részvények vásárlása, a lakosság nagy része azonban nem szereti a kockázatot, nem akar akkora rizikót vállalni. A magas osztalékot fizető részvények azonban szolgálhatnak egyfajta köztes megoldásként, kockázatuk, árfolyamuk ingadozása ugyanis a rendszeres kifizetések miatt alacsonyabb, mint a többi részvényé. Ha nem is minden pénzünket, de egy részét érdemes lehet ilyesmibe fektetni.

Az öt százalék így is meglenne

A Magyar Telekom úgynevezett osztalékhozama most 5,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy ha most befizetnénk ezer forintot, majd minden évben visszakapnánk belőle 51-et (5,1 százalékot), akkor ugyanúgy járnánk, mint ha vennénk 490 forintért Magyar Telekom-részvényt, és minden évben megkapnánk rá 25 forint osztalékot. Az osztalékhozam számítása egyszerű, az egy részvényre jutó osztalékot elosztjuk az árfolyammal, de csak egy elvi mutató, mert az osztalék és a részvényárfolyam egyaránt változhat.

Ha beleírjuk a táblázatba a mostani részvényvételt, és tíz éven keresztül minden május végén 25 forint osztalékbevételt (11 alkalommal), majd bő tíz év múlva ugyanúgy 490 forinton eladnánk a részvényt, akkor ennél magasabb, 5,7 százalékos hozam jönne ki. Ez azért magasabb, mint az osztalékhozam, mert az első, 2016-ra járó osztalékot nem egy év múlva, hanem pár hét múlva, május 23-tól fizetik, és így a többi kifizetés is közelebb van, mint valamely kerek év. Másrészt az első osztalék közelsége miatt 11 kifizetéssel számoltunk, nem tízzel. (Táblázat a cikk végén.)

Itt tartanak az állampapírok

A részleteken sok múlik, ha például 2027-ben nem osztalékfizetés után, hanem előtte adjuk el 490 forinton a részvényt, tehát nem 11, csak 10 osztalékot tudnánk felvenni, akkor a hozam évi 5,3 százalékra csökken. Mindenesetre az látszik, hogy ha a részvény ára sem változik lényegesen, és az osztalék sem, akkor évi öt százalék feletti hozam várható.

Összehasonlításképpen, a tíz éves magyar állampapírokat ma kisbefektetőknek csak 3,03 százalékos hozammal kínálták, az egy és két éves lakossági államkötvények hozama pedig 2,0, illetve 2,5 százalék. Az öt éves Prémium inflációkövető államkötvény évi három százalékos infláció mellett évi 5,25 százalékot fizet majd a jövőben, de induló kamata több mint egy éven keresztül „csak” 4,05 százalék.

Jön az infláció

Az árfolyam és az osztalék változatlanságát feltételezni azonban eléggé pesszimista nézőpont. A Magyar Telekommal foglalkozó elemzők általában az osztalék emelkedésére számítanak, és ezért a részvény célárát vagy fair értékét is magasabbra teszik. (Például Erste Befektetési: 560 forint, Equilor: 537, HSBC: 580, KBC Equitas: 500).

Már csak azért is furcsa lenne, ha nem emelkedne a cég osztaléka, mert jön az infláció. Az elmúlt pár év nulla közeli, sőt negatív pénzromlása után nemsokára évi három százalék közelébe emelkedhet, de a további emelkedés sincsen kizárva. (Például az emelkedő bérek miatt.) Az infláció rendszerint a vállalati eredményeket is inflálja – azaz folyó áron növeli.

Mi lenne, ha...?

Ha a Telekom eredménye is évi három százalékkal emelkedne – de az osztalékhozam maradna 5,1 százalék –, az azt eredményezné, hogy tíz év múlva a részvény osztaléka 34, árfolyama 659 forintra, a befektetés hozama pedig évi 8,8 százalékra emelkedne. Ez sem nevezhető merész becslésnek.

Még sokféle verziót lehet számolni, például ha az infláció és a kamatok nagyon meglódulnának, évi tíz százalékkal emelkedő osztalék és évi öt százalékkal emelkedő osztalékhozam esetén 12 százalékra emelkedne a befektetés hozama. De ezek persze csak gondolatkísérletek, sem a Nemzeti Bank, sem az elemzők nemigen tudnak 1-2 évnél távolabbra jósolni.

Kockázatok és mellékhatások bőven vannak

Ráadásul a tapasztalatok alapján ebben az országban bármikor jöhet valami különadó, ha az állam megint megszorulna, tíz év alatt beüthet újabb recesszió, megerősödhet a konkurencia is. Ez tehát mindenképpen egy veszélyes részvénybefektetés marad, de jó esély van rá, hogy a minikamatokat azért túl tudja szárnyalni.

(A Mol osztalékkilátásairól lásd: Mutatjuk, mennyire jó dolog magyar osztalékrészvényt venni)