<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Sokan elégedetlenek, hogy a pénzüket már csak alig 2, jó esetben talán 3 százalékos kamattal tudják lekötni, holott korábban jóval magasabb kamatszintet szoktak meg. Valóban olyan nagy probléma ez, vagy csak úgy érezzük? Ilyen körülmények között is megőrzi a pénz az értékét, vagy ez most nem lehetséges, és érdemesebb lenne elkölteni?

Mi is az a reálkamat, és miért kell nekünk? Ha az infláció évi két százalék, az azt jelenti, hogy egy év elmúltával az átlagember, átlagos fogyasztási szokásokkal két százalékkal kevesebb árut tud majd vásárolni ugyanazért az összegért. Ha eközben nulla kamatot ért el, mert például a matraca alatt vagy a fehérneműs fiók sarkában tartotta a pénzt, akkor két százalék negatív reálkamatot kell elkönyvelnie.

Jobban érezzük magunkat magas kamattal

Ha viszont pénzét bankban tartja, és ott kap érte évi három százalék kamatot, akkor még nyert is, mert egy év múlva egy százalékkal több árut, szolgáltatást tud megvenni, mint korábban. Ha a pénzzel elért kamat magasabb az inflációnál, akkor pozitív a reálkamat, ha alacsonyabb, akkor negatív. Nyilván a pozitív reálkamat a célja a megtakarítóknak, bár a gazdaságpolitikusoknak, az ország stabilitásának néha jól jön a negatív reálkamat is.

Befektetési szakemberek szerint a hazai lakosság sokszor nem csak vagy nem elsősorban azzal törődik, hogy megőrzi-e a befektetett pénze az értékét, hanem inkább azzal, mekkora a kamat abszolút szintje. Vagyis, lehet, hogy jobban örül neki, ha épphogy megkapja a két számjegyű, tíz százalékos kamatot, miközben 11 százalékos az infláció, mint amikor nulla százalék az infláció, de két százalék a kamat, tehát még nő is pénze vásárlóereje. Ami nyilván eléggé nagy hiba.

Inkább pozitív szokott lenni

Grafikonunkon megrajzoltuk a 12 havi inflációt, az MNB által közzétett átlagos lakossági betéti kamatok szintjét és a kettő különbségét, azaz a reálkamatot is. (Feltételezzük, hogy a 12 hónapos lekötések kamata is az átlaghoz hasonló.) Amint látjuk, az utóbbi mintegy 12 évben, 2001 júniusától 2013 májusáig többször volt pozitív a reálkamat, mint negatív, és ráadásul hosszabb időszakokra.

Ha a havi értékeket átlagoljuk, évi 2,0 százalékot kapunk, tehát a 12 év alatt átlagosan két százalékos reálkamatot lehetett elérni egy átlagos bankbetéttel is. Adófizetéssel most nem számoltunk, ugyanakkor aktívabb befektetési, megtakarítási tevékenységgel, időnként akciós betétek kihasználásával, máskor állampapírokra való áttéréssel valószínűleg ennél 1-2 százalékponttal többet is ki lehetett hozni.

 

 

Idén nem járunk túl rosszul

A sötétkék területet érdemes leginkább figyelni, ez jelzi a reálkamatot: ha ez a nulla szint alatt húzódik, akkor negatív, felette pozitív volt a reálkamat. Az elmúlt egy évre nincs ilyen adat, mert még nem ismerjük az augusztusban, szeptemberben, decemberben stb. kijövő, visszamenőleges inflációt. De ebben az évben várhatóan nagyon alacsonyak lesznek az inflációs értékek. Különböző becslések vannak, de várhatóan csak az év végén fogják elérni a két százalékot. Ám mivel tavaly decemberben még 2,93 százalék volt az átlagos betéti kamat is, ez még mindig pozitív reálkamatnak számít majd.

hirdetés

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy az utolsó ismert inflációs adatot hasonlítják össze az utolsó kamatajánlatokkal. Ha most 2,5 százalékos kamattal tudja valaki lekötni a pénzét, és –0,1 százalék volt az infláció az utolsó 12 hónapban, akkor az mit jelent? Semmit, ugyanis a két számnak nincsen köze egymáshoz.

Ne keverjük a jövőt a múlttal

Az egyik ugyanis a jövő, a másik a múlt. A kamat a 2014 júniusától 2015 júniusáig terjedő időszakra jár, melynek inflációját még nem ismerjük. A pénzromlás adata viszont az utóbbi egy évre, pontosabban 2013 áprilistól 2014 áprilisig volt értendő. (Ezért vannak grafikonunkon eltolva egy évvel az inflációs adatok, hogy összhangban legyenek a kamatokkal.)

Izgalmasabb lesz a következő év, amikor a rezsicsökkentés mesterséges inflációcsökkentő hatása várhatóan kikerül a rendszerből. Sokféle becslés van arra, hogy mi várható, de a maginflációs adat alapján valahová 2,5 százalék környékére szokták becsülni a 2015-ös várható pénzromlást. (A maginfláció rendkívüli intézkedések, egyszeri hatások nélkül vett inflációt jelent.)

Ez lehet egy év múlva

Mivel a legfrissebb, áprilisi statisztika szerint már csak 2,15 százalék volt az átlagos betéti kamat, ezért könnyen lehetséges, hogy egy év múlva arról fogunk írni: negatívba fordult a reálkamat Magyarországon. Vagyis akik most csak két százalékon kötik le pénzüket, nagy valószínűséggel egy kis részét elvesztik majd a pénzromlás miatt.

Mi a megoldás, hogyan lehet ezt elkerülni? Előfordulhat néhány akciós bankbetét három százalékos kamattal, míg másutt esetleg egy százalékot sem kínálnak. A költségek miatt a pénz mozgatása sem mindig kifizetődő. A lakossági állampapírok viszont már hosszabb ideje többet fizetnek, mint a betétek, jelenleg az egy éves Kamatozó Kincstárjegy például 2,9 százalékot. További előnyük, hogy nem kell utánuk EHO-t fizetni, és a kamatadó is megúszható a hosszú távú tartós befektetési számlával (TBSZ).

Infláció ellen inflációkövetést

Még jobbnak tűnnek inflációs szempontból azok a változó kamatozású államkötvények, amelyek eleve az infláció feletti kamatprémiumot fizetnek, méghozzá nem is keveset, három százalékpontot. Ez a sok éves átlagos reálkamat említett szintje felett van, és ezek mellett nem kell attól félni, hogy negatív lesz a reálkamatunk. De ajánlatos mellettük kitartani, legalább három vagy öt évig, részben mert ennyi a futamidejük, részben pedig a TBSZ-számlára helyezés és ezzel az adókedvezmény érdekében.

Ezen kötvényeknek már a névleges, aktuális kamatozása, 4,7 százalék is feltűnést kelt, bár valószínű, hogy jövőre csökkenni fog az infláció függvényében. A papírok kamata ugyanis az átlagos inflációhoz van kötve, amely az idén alacsony lehet. A három százalékos infláció feletti kamatprémium azonban mindenképpen biztos.

(Ezekről a kötvényekről részletesebben itt, valamint itt írtunk.)

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 17795 17525 17795 -0,53% 17795 17800 836 522 625 Ft 2021-12-02 10:25:47
MOL 2440 2424 2440 -0,25% 2436 2440 96 074 796 Ft 2021-12-02 10:25:45
MTELEKOM 417 415 419 -0,12% 417 419 34 674 728 Ft 2021-12-02 10:25:32
RICHTER 8675 8585 8680 +0,46% 8660 8675 128 565 000 Ft 2021-12-02 10:25:31
OPUS 224 224 229 -0,44% 224 225 4 555 600 Ft 2021-12-02 10:24:57
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Eláruljuk,  miért lehet rossz neked a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvény
Eidenpenz József | 2021. november 24. 15:21
Bemutatjuk a Prémium Magyar Állami Lajhárkötvényt, amely magyar infláció-követő kötvény, csak borzasztó lassú, nagy késéssel követi vagy egyes esetekben nem is éri utol az inflációt. A gond akkor kezdődik, ha még nagyobb sebességre kapcsol a pénzromlás, míg akkor jár jól a befektető, ha visszaesik. Kiszámoltuk, hol jön el a pont, amikor a reálhozam elenyészik.
Állampapír / Kötvény Még csúnyább bukást okoz a reálkamat, és igen, te fogod ezt megfizetni
Eidenpenz József | 2021. november 19. 05:27
A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?
Állampapír / Kötvény Kevesebb állampapírt vásárolt a lakosság, de hogy alakult a hiány?
Privátbankár.hu | 2021. november 17. 12:47
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a harmadik negyedévben 572 milliárd forintot, a negyedéves GDP 4,2 százalékát tette ki.
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hét százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat is!
Eidenpenz József | 2021. november 3. 05:13
Az infláció nő, tehát akkor most érdemes igazán infláció-követő Babakötvénybe tenni a pénzt az ifjúság számára? Cikkünkből kiderül, mennyi lehet a következő, februári kamatforduló után a papírok kamata és mennyi az után. Meg az is, hogy a magas inflációnak akkor sem érdemes örülni, ha magasabb kamatot kapunk a kötvényünkre, de attól még ez a legjobb kockázatmentes befektetés.
Állampapír / Kötvény Elkapkodták a Takarék Jelzálogbank első zöld jelzáloglevelét
Privátbankár.hu | 2021. október 27. 16:14
A nyilvános forgalombahozatal során összesen 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el, az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
Állampapír / Kötvény ÁKK: így teljesült eddig az idei finanszírozási terv
Privátbankár.hu | 2021. október 5. 07:46
A GDP-előrejelzés miatt volt módosítás is. 
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hat százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat
Eidenpenz József | 2021. szeptember 28. 05:23
Ha az MNB új inflációs prognózisával számolunk, az infláció-követő állampapírok hozama nemsokára évi hat százalékra vagy afölé is ugorhat, sorozattól függően. De utána valószínűleg ismét süllyed majd. Ezen kötvénysorozatok kamatprémiuma már sokszor csökkent az utóbbi években. Sohasem árt azonban ilyet tartani.
Állampapír / Kötvény Módosította az ÁKK a finanszírozási tervét – megteremtették a devizakötvények kibocsátásának lehetőségét
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 13. 11:19
Az Államadósság Kezelő Központ módosította 2021. évi finanszírozási tervét, amelynek keretében legfeljebb 4,5 milliárd euró összegben devizakötvény kibocsátásnak teremti meg a lehetőségét az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonás, egyes 2021-es évi kormányzati kiadások, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása céljából. A kormány 2021-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 7,5 százaléka.
Állampapír / Kötvény Gigantikus csomag kibocsátására készül az EU
MTI | 2021. szeptember 7. 15:20
A zöldkötvények a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítását szolgálják.
Állampapír / Kötvény 7 dolog, amit jó lenne tudni magyar állampapír vásárlása előtt
Eidenpenz József | 2021. szeptember 6. 05:57
Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló