<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Sokan elégedetlenek, hogy a pénzüket már csak alig 2, jó esetben talán 3 százalékos kamattal tudják lekötni, holott korábban jóval magasabb kamatszintet szoktak meg. Valóban olyan nagy probléma ez, vagy csak úgy érezzük? Ilyen körülmények között is megőrzi a pénz az értékét, vagy ez most nem lehetséges, és érdemesebb lenne elkölteni?

Mi is az a reálkamat, és miért kell nekünk? Ha az infláció évi két százalék, az azt jelenti, hogy egy év elmúltával az átlagember, átlagos fogyasztási szokásokkal két százalékkal kevesebb árut tud majd vásárolni ugyanazért az összegért. Ha eközben nulla kamatot ért el, mert például a matraca alatt vagy a fehérneműs fiók sarkában tartotta a pénzt, akkor két százalék negatív reálkamatot kell elkönyvelnie.

Jobban érezzük magunkat magas kamattal

Ha viszont pénzét bankban tartja, és ott kap érte évi három százalék kamatot, akkor még nyert is, mert egy év múlva egy százalékkal több árut, szolgáltatást tud megvenni, mint korábban. Ha a pénzzel elért kamat magasabb az inflációnál, akkor pozitív a reálkamat, ha alacsonyabb, akkor negatív. Nyilván a pozitív reálkamat a célja a megtakarítóknak, bár a gazdaságpolitikusoknak, az ország stabilitásának néha jól jön a negatív reálkamat is.

Befektetési szakemberek szerint a hazai lakosság sokszor nem csak vagy nem elsősorban azzal törődik, hogy megőrzi-e a befektetett pénze az értékét, hanem inkább azzal, mekkora a kamat abszolút szintje. Vagyis, lehet, hogy jobban örül neki, ha épphogy megkapja a két számjegyű, tíz százalékos kamatot, miközben 11 százalékos az infláció, mint amikor nulla százalék az infláció, de két százalék a kamat, tehát még nő is pénze vásárlóereje. Ami nyilván eléggé nagy hiba.

Inkább pozitív szokott lenni

Grafikonunkon megrajzoltuk a 12 havi inflációt, az MNB által közzétett átlagos lakossági betéti kamatok szintjét és a kettő különbségét, azaz a reálkamatot is. (Feltételezzük, hogy a 12 hónapos lekötések kamata is az átlaghoz hasonló.) Amint látjuk, az utóbbi mintegy 12 évben, 2001 júniusától 2013 májusáig többször volt pozitív a reálkamat, mint negatív, és ráadásul hosszabb időszakokra.

Ha a havi értékeket átlagoljuk, évi 2,0 százalékot kapunk, tehát a 12 év alatt átlagosan két százalékos reálkamatot lehetett elérni egy átlagos bankbetéttel is. Adófizetéssel most nem számoltunk, ugyanakkor aktívabb befektetési, megtakarítási tevékenységgel, időnként akciós betétek kihasználásával, máskor állampapírokra való áttéréssel valószínűleg ennél 1-2 százalékponttal többet is ki lehetett hozni.

 

 

Idén nem járunk túl rosszul

A sötétkék területet érdemes leginkább figyelni, ez jelzi a reálkamatot: ha ez a nulla szint alatt húzódik, akkor negatív, felette pozitív volt a reálkamat. Az elmúlt egy évre nincs ilyen adat, mert még nem ismerjük az augusztusban, szeptemberben, decemberben stb. kijövő, visszamenőleges inflációt. De ebben az évben várhatóan nagyon alacsonyak lesznek az inflációs értékek. Különböző becslések vannak, de várhatóan csak az év végén fogják elérni a két százalékot. Ám mivel tavaly decemberben még 2,93 százalék volt az átlagos betéti kamat is, ez még mindig pozitív reálkamatnak számít majd.

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy az utolsó ismert inflációs adatot hasonlítják össze az utolsó kamatajánlatokkal. Ha most 2,5 százalékos kamattal tudja valaki lekötni a pénzét, és –0,1 százalék volt az infláció az utolsó 12 hónapban, akkor az mit jelent? Semmit, ugyanis a két számnak nincsen köze egymáshoz.

Ne keverjük a jövőt a múlttal

Az egyik ugyanis a jövő, a másik a múlt. A kamat a 2014 júniusától 2015 júniusáig terjedő időszakra jár, melynek inflációját még nem ismerjük. A pénzromlás adata viszont az utóbbi egy évre, pontosabban 2013 áprilistól 2014 áprilisig volt értendő. (Ezért vannak grafikonunkon eltolva egy évvel az inflációs adatok, hogy összhangban legyenek a kamatokkal.)

Izgalmasabb lesz a következő év, amikor a rezsicsökkentés mesterséges inflációcsökkentő hatása várhatóan kikerül a rendszerből. Sokféle becslés van arra, hogy mi várható, de a maginflációs adat alapján valahová 2,5 százalék környékére szokták becsülni a 2015-ös várható pénzromlást. (A maginfláció rendkívüli intézkedések, egyszeri hatások nélkül vett inflációt jelent.)

Ez lehet egy év múlva

Mivel a legfrissebb, áprilisi statisztika szerint már csak 2,15 százalék volt az átlagos betéti kamat, ezért könnyen lehetséges, hogy egy év múlva arról fogunk írni: negatívba fordult a reálkamat Magyarországon. Vagyis akik most csak két százalékon kötik le pénzüket, nagy valószínűséggel egy kis részét elvesztik majd a pénzromlás miatt.

Mi a megoldás, hogyan lehet ezt elkerülni? Előfordulhat néhány akciós bankbetét három százalékos kamattal, míg másutt esetleg egy százalékot sem kínálnak. A költségek miatt a pénz mozgatása sem mindig kifizetődő. A lakossági állampapírok viszont már hosszabb ideje többet fizetnek, mint a betétek, jelenleg az egy éves Kamatozó Kincstárjegy például 2,9 százalékot. További előnyük, hogy nem kell utánuk EHO-t fizetni, és a kamatadó is megúszható a hosszú távú tartós befektetési számlával (TBSZ).

Infláció ellen inflációkövetést

Még jobbnak tűnnek inflációs szempontból azok a változó kamatozású államkötvények, amelyek eleve az infláció feletti kamatprémiumot fizetnek, méghozzá nem is keveset, három százalékpontot. Ez a sok éves átlagos reálkamat említett szintje felett van, és ezek mellett nem kell attól félni, hogy negatív lesz a reálkamatunk. De ajánlatos mellettük kitartani, legalább három vagy öt évig, részben mert ennyi a futamidejük, részben pedig a TBSZ-számlára helyezés és ezzel az adókedvezmény érdekében.

Ezen kötvényeknek már a névleges, aktuális kamatozása, 4,7 százalék is feltűnést kelt, bár valószínű, hogy jövőre csökkenni fog az infláció függvényében. A papírok kamata ugyanis az átlagos inflációhoz van kötve, amely az idén alacsony lehet. A három százalékos infláció feletti kamatprémium azonban mindenképpen biztos.

(Ezekről a kötvényekről részletesebben itt, valamint itt írtunk.)

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 8906 8730 9278 -1,15% 8902 8906 17 388 157 300 Ft 2022-05-27 14:06:38
MOL 2536 2482 2620 +1,28% 2536 2538 2 228 285 638 Ft 2022-05-27 14:04:04
MTELEKOM 381 381 393 -1,42% 381 382 47 151 335 Ft 2022-05-27 13:58:45
RICHTER 7295 7270 7390 -0,61% 7295 7300 201 622 590 Ft 2022-05-27 14:06:22
OPUS 180 174 190 -3,74% 180 181 25 976 948 Ft 2022-05-27 14:04:28
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora
Eidenpenz József | 2022. május 26. 05:31
Az elmúlt egy évben nagy változások történtek a kötvénypiacokon, ami a befektetési szokásokat alaposan átalakíthatja. A kötvényhozamok nőttek, így újra vonzó befektetésekké váltak. Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul a kötvényhozamok, jelzáloghitel-kamatok növekedésével az ingatlanok ára is csökkenhet. A kötvények jó befektetések lehetnek, a forint erősödhet középtávon. A részvények, ingatlanok vonzereje csökkenhet, és nagyobb szerep juthat a kötvényeknek. Interjú Kovács Szilárddal, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzserével.
Állampapír / Kötvény Haldoklik a MÁP Plusz, egekben a többi állampapír hozama
Eidenpenz József | 2022. április 22. 05:31
Állampapír vagy valami más? Fix vagy változó? Deviza vagy forint? Mibe fektessek? Az emberek tömegesen váltják vissza a MÁP Pluszt. Áttekintjük a lehetőségeket. A nagy állampapírtrió négytagú lett, miután olyan papírokat is érdemes venni, amelyeket korábban nem.
Állampapír / Kötvény Drasztikusan emelik egyes lakossági állampapírok kamatát
Eidenpenz József | 2022. március 17. 18:33
A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.
Állampapír / Kötvény A Magyar Állampapír Plusz már halott?
Eidenpenz József | 2022. március 13. 06:04
A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.
Állampapír / Kötvény Kitömjük az államot: áttörte a lélektani határt a magyar lakosság állampapír-állománya
Gáspár András | 2022. február 8. 16:12
Elérte a 10 ezer milliárd forintot a lakossági állampapírok állománya - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.  A friss adatokból jól látszik, hogyan lett 12 év alatt az állam egyik legnagyobb hitelezője a magyar lakosság.
Állampapír / Kötvény Megint BBB-t kapott Magyarország
Privátbankár.hu | 2022. január 29. 08:11
A Fitch Ratings tartós magyar gazdasági növekedést vár, de a kockázatként az unortodox intézkedéseket és a magas államadósságot is megnevezte.
Állampapír / Kötvény Varga Mihály jó hírt közölt az állampapírokról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 13:15
Már lehet jegyezni az újabb ötéves Prémium Magyar Állampapírt, a PMÁP-ot, amelynek kamatprémiuma 1,25 százalékról 1,5 százalékra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Négy ok, amiért hamarosan eljöhet a MÁP Plusz alkonya
Eidenpenz József | 2022. január 19. 06:04
Nem jó érzés 7,4 százalékos infláció mellett öt százalék körüli kamatú papírban ücsörögni, még akkor sem, ha sokan valószínűsítik, hogy a pénzromlás csak átmenetileg marad ilyen magas. De ez csak az egyik ok, amiért a MÁP Plusz iránti érdeklődés csökkenhet a közeljövőben.
Állampapír / Kötvény Máris itt a válasz a magas inflációra! 6,6 százalék lesz a csúcskamat jövő csütörtöktől
Eidenpenz József | 2022. január 14. 16:13
Évi 6,6 százalékra nő az itthoni kockázatmentes csúcskamat, miután új inflációkövető forintkötvények kaphatók a jövő hét végétől. Ráadásul kevesebb késéssel követik az inflációt, mint a korábbi sorozatok. A ma közzétett magas inflációs adatot ugyan nem éri el a kamat, de pár hónap múlva ez is változhat.
Állampapír / Kötvény Meglepően magas kamatot találtunk – mégsem a magyar infláció-követő kötvény a legjobb?
Eidenpenz József | 2021. december 20. 05:17
A magyar infláció-követő kötvények nagyon kedvezőek, de nem páratlanok a világban. Az USA-ban például a jelenleg kapható hasonló termék évi hét százalékos kamatot fizet, de hátránya, hogy ez csak az inflációt fedezi, nincs afeletti kamatprémiuma. Viszont vannak nagy előnyei is, mint a folyamatos tőkésítés és a hosszú futamidő.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG