Ez már a harmadik világháború? Világszerte aggódnak a vezető politikusok az iráni helyzet miatt

Újabb csapást szenvedett el a szlovák külügyminisztérium szerint a nemzetközi jog az Irán elleni amerikai és izraeli légitámadással szombaton. "A szlovák kül- és Európa-ügyi minisztérium sajnálattal állapítja meg, hogy a fegyverek ismét elsődlegességet élveztek a diplomácia előtt. A szlovák diplomácia elítéli ezt a lépést, és minden érdekelt felet arra szólít fel, tanúsítsa a lehető legnagyobb önmérsékletet és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.

A háborús lépések ismét a polgári személyek szenvedéséhez vezetnek mindkét oldalon, és kiszélesíthetik az amúgy is instabil helyzet az egész térségben" – olvasható a tárca honlapján szombaton közzétett közleményben.

A közlemény szerint Jurij Blanár külügyminiszter aktiválta a térségben a konfliktusnak leginkább kitett hivatalokra vonatkozó evakuálási tervet. A tárca felszólította a szlovák állampolgárokat, hagyják el Izraelt és a palesztin területeket.

Sajnálatos, hogy diplomáciai úton nem tudták rendezni a helyzetet

Belgium kormánya „mélységesen sajnálja”, hogy a diplomáciai erőfeszítések nem vezettek már korábban tárgyalásos megoldáshoz – jelentette ki Maxime Prévot belga külügyminiszter, miután Izrael és az Egyesült Államok légitámadást intézett Irán ellen.

„Megértjük azokat a mélyreható biztonsági követelményeket és a konstruktív együttműködés Irán általi elutasításával kapcsolatos elhúzódó frusztrációt, amelyek ezt a lépést vezérelték, még akkor is, ha fenntartjuk, hogy a katonai erőnek mindig végső megoldásnak kell maradnia a nemzetközi jog betartása mellett” – fogalmazott közösségi oldalán közzétett üzenetében a belga külügyminiszter.

Prévot hangsúlyozta: Belgium szorosan figyelemmel kíséri az iráni és a régióban gyorsan változó helyzetet.

Macron is felemelte a szavát

Emmanuel Macron francia elnök szerint az iráni hatalomnak „nincs más választása”, mint hogy „jóhiszemű tárgyalásokat folytasson nukleáris és ballisztikus programjának leállítása érdekében”, és „vissza kell adnia a szót” az iráni népnek.

Az X közösségi oldalon szombaton közzétett üzenetében a köztársasági elnök azt is megjegyezte, hogy „a folyamatban lévő eszkaláció mindenki számára veszélyes”, és „meg kell szűnnie”.

Néhány órával az Irán elleni amerikai és izraeli csapások kezdete után a francia elnök azt is jelezte, hogy „minden intézkedés megtörtént” Franciaország és közel-keleti érdekeltségeinek biztonsága érdekében, és Franciaország „készen áll a szükséges eszközök bevetésére legközelebbi partnereinek védelme érdekében, a kérésük szerint”.

„Hű maradva elveihez, és tudatában nemzetközi felelősségeinek, Franciaország az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kéri” – tette hozzá.

Az ellenőrizetlen iráni atomprogram veszélyt jelent Csehország számára 

Az ellenőrizhetetlen iráni atomprogram és a terrorizmus támogatása veszélyt jelent Csehország számára is – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök az X nközösségi hálózaton szombaton délben megjelent bejegyzésében.

Az Irán elleni izraeli és amerikai légicsapásokra reagálva Andrej Babis leszögezte: Csehország a szövetségesek mögött áll. Prága számára jelenleg a legfontosabb feladat biztosítani az Iránban tartózkodó cseh állampolgárok biztonságát.

„Figyelemmel kísérjük a közel-keleti helyzetet. Pillanatnyilag számunkra az Iránban tartózkodó állampolgáraink biztonsága a legfontosabb” – írta a politikus.

„Az ellenőrizhetetlen iráni atomprogram és a terrorizmus támogatása veszélyt jelentenek számunkra és egész Európa számára is. Csehország ezért szövetségesei mögött áll és bízik abban, hogy a régióba rövidesen visszatér a stabilitás és a béke”- áll továbbá a bejegyzésben.

Hága visszafogottságra szólított fel

Hollandia visszafogottságra szólít fel minden felet, és arra, hogy akadályozzák meg az erőszak további terjedését – jelentette ki Tom Berendsen holland külügyminiszter az ANP holland hírügynökségnek nyilatkozva szombaton, miután Izrael és az Egyesült Államok légitámadást intézett Irán ellen.

Az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál beszámolója szerint a holland külügyi tárcavezető közölte, hogy a holland kormány figyelemmel kíséri az iráni, az izraeli és a tágabb régióban bekövetkező fejleményeket, és szoros kapcsolatot tart fenn a nagykövetségeivel.

Nem kezdődött el a harmadik világháború, de új korszak kezdődik

Aleksandar Vucic szerb államfő szerint a közel-keleti konfliktus nem jelenti a harmadik világháború kezdetét, ugyanakkor a világ olyan új korszakba lép, amelyben a nemzetközi jog egyre kevésbé lesz meghatározó. Úgy vélte, jelentősen emelkedhet az olaj ára is.

A politikus a belgrádi Informer TV-nek adott telefonos interjúban beszélt az Izrael és az Egyesült Államok által Irán ellen indított támadásokról, valamint az iráni válaszcsapásokról.

A szerb elnök azt mondta, a fejlemények nem érték váratlanul, mivel szerinte a támadást hosszú ideje készítették elő.

A szerb elnök szerint nem valószínű, hogy a konfliktus rövid időn belül lezárul, és szerinte Irán közép- és hosszú távon nehezen lesz képes megvédeni területét. Kijelentette, hogy jelentős katonai erők csoportosultak át a Perzsa-öböl térségébe.

A szerb elnök szerint az Egyesült Államok célja az iráni rendszerváltás lehet.

Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a közel-keleti helyzet gazdasági következményekkel járhat: meglátása szerint az olaj ára jelentősen emelkedhet, mivel a Hormuzi-szoroson halad át a világ kőolajszállítmányainak jelentős része, és a térségben nőtt a kockázat.

Véleménye szerint a konfliktus politikai következményei túlmutatnak a térségen, és a világ erőviszonyaira is hatással lesznek. Úgy véli, ha az amerikai tervek megvalósulnak, az szűkíti Oroszország és Kína mozgásterét is.

A szerb elnök hangsúlyozta: a fő küzdelem Iránban a hatalom megváltoztatása körül zajlik, és a válságnak hosszú távú politikai hatásai lehetnek a nemzetközi rendszer egészére.

Végül hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet nem egy rövid, egy-két napos krízis, hanem elhúzódó folyamat, amelynek következményei a globális politikai színtéren is érezhetők lesznek.

Aleksandar Vucic hangsúlyozta, hogy Szerbiának meg kell őriznie békéjét, függetlenségét és szabadságát, ugyanakkor erősítenie kell védelmi képességeit. Bejelentette, hogy az ország a következő hónapokban a világ legerősebb légvédelmi rendszerei közül szerezhet be új eszközöket.

Horvátország a feszültség enyhítését sürgeti

A térség országait visszafogottságra és a feszültség enyhítésére szólította fel a horvát külügyminiszter az amerikai-izraeli Irán elleni támadások nyomán, figyelmeztetve: a helyzet további romlása újabb válsággócok kialakulásához vezethet.

Gordan Grlic Radman szombaton újságíróknak azt mondta: Horvátország hónapok óta figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és számolt a lehetséges eszkalációval, bár korábban még bíztak a felek közötti megállapodásban.

A miniszter közölte: az amerikai-izraeli csapások nem a polgári lakosság ellen irányultak, hanem olyan célpontokat értek, amelyek nem veszélyeztetik a civileket. Úgy fogalmazott: a kialakult helyzet politikai változásokat is eredményezhet Iránban, a hatalomváltás lehetőségét sem lehet kizárni, mert – mint mondta – „minden lehetséges”, és valamennyi forgatókönyv nyitott.

A horvát külügyminisztérium közlése szerint Iránban jelenleg mintegy tíz horvát állampolgár tartózkodik. A teheráni nagykövetséget korábban kiürítették, jelenleg egy adminisztratív és logisztikai feladatokat ellátó munkatárs maradt az országban.

Megerősítették az izraeli és az amerikai intézmények védelmét Olaszországban

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nemzetbiztonsági egyeztetést tartott kormányának tagjaival szombat délelőtt az Iránnal szembeni amerikai hadművelet elindítását követően. Olaszországban kiemelt biztonsági intézkedéseket léptettek életbe az izraeli, amerikai és iráni intézmények védelmében.

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Giorgia Meloni telefonon egyeztetett Antonio Tajani külügyminiszterrel és Matteo Salvinivel, a Liga párt vezetőjével, akik egyben miniszterelnök-helyettesek is.

A megbeszélésen többek között részt vett Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért felelős Antonio Mantovano, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár.

A kormány óvatosságra intette a közel-keleti térségben tartózkodó olasz állampolgárokat.

A közleményben a kormány a szolidaritásáról biztosította az iráni lakosságot, amely „bátorsággal követeli polgári és politikai jogainak tiszteletben tartását”.

Az ITA olasz légitársaság bejelentette, hogy március 7-ig felfüggesztette járatait a hadműveletektől érintett térség összes országába.

Ezzel egy időben Rómában és több más olaszországi nagyvárosban tovább erősítették a már eddig is rendkívüli biztonsági óvintézkedéseket Izrael, az Egyesült Államok és Irán képviseleteinél, valamint Róma egykori gettókerülete területén.

Antonio Tajani a római külügyminisztériumban rögtönzött sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a jelenlegi háborús helyzet akár napokig vagy annál is hosszabb ideig eltarthat.

Az EU rendkívül aggodalmát fejezte ki az iráni fejlemények miatt

Rendkívül aggasztónak nevezte az iráni fejleményeket közös közleményben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke, miután Izrael és az Egyesült Államok légitámadást intézett Irán ellen.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetője a közleményben felszólította az összes érintett felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, védjék meg a civileket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.

Leszögezték: megerősítik elkötelezettségüket a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett.

„A nukleáris biztonság szavatolása és minden olyan intézkedés megelőzése, amely tovább fokozhatja a feszültséget vagy alááshatja a globális nonproliferációs rendszert, létfontosságú” – fogalmaztak az uniós intézményi vezetők, majd hozzátették: továbbra is szoros kapcsolatban állnak a régióbeli partnerekkel.

Emlékeztettek: az Európai Unió széles körű szankciókat fogadott el Irán „gyilkos rezsimje” és az iráni Forradalmi Gárda cselekedeteire válaszul, valamint következetesen támogatta a nukleáris és ballisztikus programok tárgyalásos megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket.

„A tagállamokkal szorosan együttműködve minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy a régióban élő uniós polgárok teljes mértékben számíthassanak támogatásunkra” – tette hozzá a közös közleményben az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta: veszélyeket hordoznak magukban Irán katonai programjai és a legutóbbi közel-keleti fejlemények.

Bejelentette, hogy a térségből kimenekítik azokat az uniós alkalmazottakat, akiknek tevékenysége nem létfontosságú. Az EU konzuli hálózata teljes mértékben elkötelezett az uniós polgárok távozásának elősegítése iránt – tette hozzá.

Románia kimenekít

Románia iráni és izraeli külképviseletei működőképesek, és készenlétben állnak, hogy megszervezzék a kimenekítésüket igénylő román állampolgárok elszállítását, mihelyt a feloldják a térségben a légtérzárat – közölte szombaton Ilie Bolojan román miniszterelnök.

A bukaresti hatóságok szombaton felhívást intéztek a román állampolgárokhoz, hogy ne utazzanak Izraelbe, a már ott tartózkodó honfitársaikat pedig arra kérték, tartsák be a helyi hatóságok utasításait, a légiriadó esetére előírt óvintézkedéseket, maradjanak távol a határ térségétől, kerüljék a zsúfolt helyeket és kizárólag hivatalos forrásból tájékozódjanak.

A bukaresti külügyminisztérium pénteken engedélyezte a tel-avivi román nagykövetség, a haifai főkonzulátus, valamint a rámalláhi román képviseleti iroda nélkülözhető személyzetének és a családtagoknak önkéntes hazatérését.

Oana Toiu külügyminiszter szerint szombat délig kevés román állampolgár kérte hazaszállítását Izraelből, de arra számít, hogy számuk növekedni fog.

Elmondása szerint a bukaresti külügyminisztériumban (MAE) működő válságstáb folyamatos kapcsolatban áll a térség román külképviseleteivel, amelyek már korábban nyilvántartásba vették az Iránban maradt – többnyire vegyes családokban élő, és evakuálásukat nem igénylő – néhány száz román állampolgárt is.

Szlovénia a feszültség azonnali enyhítését sürgeti 

Szlovénia vezetői a feszültség azonnali enyhítését, párbeszédet és a nemzetközi jog tiszteletben tartását sürgették, miután az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen.

Natasa Pirc Musar köztársasági elnök közölte: a viták diplomáciai rendezése és a nemzetközi jog betartása az egyetlen fenntartható út a biztonság és a polgári lakosság védelme felé. 

Felszólította az érintett feleket, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a katonai cselekményekkel és kezdjenek párbeszédet.

Robert Golob miniszterelnök támogatásáról biztosította az iráni népet a jogaik tiszteletben tartásáért és egy jobb jövőért folytatott küzdelmükben. A feleket az ártatlan civilek elleni támadások mellőzésére szólította fel, hangsúlyozva: a világnak nincs szüksége újabb háborúkra.

Hivatala közölte: a kormányfő nagy aggodalommal figyeli az iráni helyzet alakulását, és a diplomáciai megoldást tartja elsődlegesnek.

Brit kormány: meg kell akadályozni a szélesebb körű regionális konfliktust

A brit kormány nem szeretné, ha az iráni hadműveletek nyomán szélesebb körű regionális konfliktus alakulna ki a Közel-Keleten – közölte az Irán ellen szombaton kezdett amerikai és izraeli katonai akciók hírére reagálva a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője.

A Downing Street illetékesének hivatalos nyilatkozata szerint Iránnak soha nem szabad megengedni nukleáris fegyverek kifejlesztését, és London éppen ennek érdekében támogatja folyamatosan a tárgyalásos megoldás elérését célzó erőfeszítéseket.

Keir Starmer miniszterelnök hivatalának tájékoztatása szerint a brit fegyveres erők nem vettek részt az Irán elleni katonai csapásokban, de Nagy-Britannia a közel-keleti szövetségeseinek biztonsága melletti elkötelezettsége jegyében „egész sor védelmi kapacitást” telepített a térségbe, és ezeket a közelmúltban meg is erősítette.

„Készen állunk arra, hogy megvédjük érdekeinket, de nem szeretnénk még további olyan eszkalációt, amelynek nyomán regionális kiterjedésű konfliktus alakulna ki” – fogalmazott szombati nyilatkozatában a Downing Street szóvivője.

Hozzátette: Keir Starmer összehívta a kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testületét (COBRA).

Spanyolország a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólított fel

„Az erőszak csak káoszt hoz. A deeszkaláció és a párbeszéd jelenti a békéhez és a stabilitáshoz vezető utat” – hangsúlyozta José Manuel Albares külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében.

Mint írta, a spanyol diplomácia „szoros figyelemmel” követi „a bombázások utáni súlyos helyzetet”.

A régióban található spanyol nagykövetségek „teljes mértékben működőképesek” a spanyol állampolgárok számára – tette hozzá.

A külügyminisztert követően a spanyol kormányfő is a „párbeszéd újraindítása és tartós politikai megoldás megtalálása” mellett emelt szót az X platformon, a feszültség azonnali enyhítését és a nemzetközi jog „teljes körű tiszteletben tartását” követelve.

„Nem engedhetünk meg magunknak egy újabb elhúzódó és pusztító háborút a Közel-Keleten” – fogalmazott Pedro Sánchez.

Hangsúlyozta: a dél-európai ország elutasítja „az Egyesült Államok és Izrael egyoldalú katonai fellépését”, amely „egy bizonytalanabb és ellenségesebb nemzetközi rendhez” járul hozzá, és elutasítják az iráni rezsim és a Forradalmi Gárda cselekedeteit is.

A spanyol szaktárca információi szerint mintegy 158 spanyol állampolgár tartózkodhat Iránban, akiket a külügyminisztérium az ország elhagyására kért a folyamatban lévő támadások miatt.

Moszkva követeli a tárgyalásokhoz való visszatérést 

Moszkva elítéli az Irán elleni amerikai-izraeli támadást, követeli, hogy haladéktalanul térjenek vissza politikai-diplomáciai rendezéshez, és továbbra is kész elősegíteni a békés megoldás keresését a nemzetközi jog alapján – közölte szombaton az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca szerint ki nem provokált és előre kitervelt fegyveres agresszió történt egy független és szuverén ENSZ-tagállam ellen, ami megsérti a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit. Moszkva hangot adott álláspontjának, miszerint Tel-Aviv és Washington „ismét veszélyes kalandba kezdett”, amely gyorsan a humanitárius, gazdasági és – nem kizárt, hogy – radiológiai katasztrófa felé közelíti a régiót.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton felhívta orosz hivatali partnerét, Szergej Lavrovot, akit tájékoztatott arról, hogy ismételten meghiúsultak az iráni nukleáris programmal kapcsolatos helyzet békés rendezéséről folytatott tárgyalások. Az orosz diplomáciai tárca szerint Aragcsi bejelentette, hogy Teherán sürgősen összehívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

Lavrov elítélte az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított, „semmivel sem kiprovokált” fegyveres támadását, amely szerinte megsérti a nemzetközi jog elveit és normáit, és teljes mértékben semmibe veszi a regionális és globális stabilitásra és biztonságra gyakorolt súlyos következményeket. Az orosz tárcavezető hangsúlyozta, hogy a támadásokat haladéktalanul be kell szüntetni, és a helyzetet vissza kell terelni a politikai-diplomáciai rendezés keretei közé. Kijelentette, hogy Oroszország kész, egyebek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, elősegíteni a nemzetközi jog, a kölcsönös tisztelet és az érdekek egyensúlya alapján történő békés megoldások keresését.

Az iráni fél kifejezte őszinte háláját az Oroszországi Föderáció által nyújtott állandó és határozott támogatásért.

Kína a katonai műveletek azonnali leállítását sürgeti

(MTI)