Lavrov kettős küldetéssel tárgyalt Afrikában: erősítse meg Moszkva kapcsolatait a kontinensen, és okolja a Nyugatot az afrikai országokban tapasztalható élelmiszerhiányért. Az egyre erősödő orosz-iráni kapcsolatok tükrében különleges figyelem irányult az uránban gazdag Kongó meglátogatására. Káncz Csaba jegyzete

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szombaton megjelent interjújában felszólította a NATO tagországait, hogy ne szállítsanak több fegyvert a kijevi hatalomnak, "ha valóban meg akarják oldani az ukrajnai válságot".

Az egyelőre tervezeti státuszban lévő javaslat a szankciókra adott orosz válasz egyik része lehet.

Nem azt kapták Moszkvában, amit vártak az orosz külügyminiszter szerint. A további lépésekről Putyin dönt.

2020 után a Török Áramlaton keresztül Magyarországra már hat milliárd köbméter gáz érkezhet.

Jövő héten megint tárgyalóasztalhoz ül Szergej Lavrov és Mike Pompeo.

Kilenc éve nem járt orosz külügyminiszter Phenjanban.

Hiába rondított bele Donald Trump.

Az orosz és a kínai külügyminiszter megbeszélte, hogy mindenáron megpróbálják megakadályozni, hogy az USA szabotálja az Iránnal kötött hathatalmi egyezményt.

Ügyesen halad Kim Dzsongun békeoffenzívája: miután ő maga Pekingben járt a kínai elnöknél, most külügyminiszterét küldte Moszkvába. Utána következik ősellenségével, Amerikával folytatott mosolydiplomácia. Vajon mindenkit megvezet, vagy a három nagyhatalom garanciájával békét köt az ifjú diktátor?

Sürgős megbeszélnivalója akadt Rex Tillersonnak az orosz külügyminiszterrel.

Érthető volt, hogy a minap Szíriában az orosz hadügyminiszter ünnepelt az orosz és a szír elnökkel, miután megsemmisítették az Iszlám Államot, de Szergej Sojgu megjelent Dohában és Jeruzsálemben is, így mintha a külügyminiszter feladatát látná el. Vajon az orosz hadsereg szerepe nőtt meg, vagy Sojgu személye lett különösen fontos?

Ezúttal éppen a katalán válságba történt beavatkozással vádolják őket.

Mindenhonnan megpróbálják kitúrni őket a szankciókkal.

Amerika hirtelen bezáratja Oroszország konzulátusát San Franciscóban és még két kereskedelmi kirendeltségét, válaszul az oroszországi követségbezárásokra, melyek viszont az Oroszország elleni szankciók szigorítására vonatkozó választ jelentették. A külügyminiszterek közben telefonon sajnálkoznak egymásnak.

Ahelyett, hogy kipécéznének valakit, inkább a kihívások megoldására kéne fókuszálni.

Több meglepetést is tartogatott az amerikai elnöki találkozó az oroszokkal. Putyinék eleve kisebb diplomáciai súlyú delegáltat küldtek, hiszen az amerikai elnök Szergej Lavrov külügyminiszterrel tárgyalt az Ovális Szobában. A találkozónak azonban meglesz a böjtje, Donald Trump ugyanis olyan kulcsfontosságú információkat osztott meg, amivel alááshatja a titkosszolgálatok munkáját, és veszélybe sodorhatott több kémet is. Vajon tényleg ekkora bakot lőtt az elnök, vagy a nemzetbiztonsági belháború újabb fejezetét látjuk?

Nem kapkodják el a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéseket, és erre van egy igen jó okuk.

Az amerikai elnök Irán és Szíria féken tartására szólította fel Oroszországot.

Háromnapos látogatásra érkezett az orosz külügyminiszter, Donald Trump személyesen fogadja.

Lavrov és Tillerson ismét tárgyalóasztalhoz ül, Szíria sorsa a tét.

Még Amerika is azt mondja, hogy a korábbihoz hasonló légicsapást nem szabad megismételni.

A német külügyminiszter szerint ismét fellángolhat a fegyverkezési verseny.

Németországban ülne le tárgyalni a két külügyminiszter.

Az orosz külügyminiszter szerint országa nem lenne érdekelt az EU szétbomlasztásában.

A magyar külügyminiszter mindezt Moszkvában fejtette ki.

A külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrovval, az orosz diplomáciai tárca vezetőjével találkozott Moszkvában.

Szergej Lavror orosz külügyminiszter Szijjártó Péterrel találkozott Moszkvában.

Az osztályharc éleződik, mondhatnánk az egykori kifejezéssel az új amerikai elnök beiktatása előtt pár nappal. Kényes és lejárató anyagok jelentek meg Trumpról, melyeket az oroszokra fogott a terjesztő, egy brit ex-kém. Putyin orosz elnök tegnap szokatlan hevülettel és átéléssel kelt ki a vádak ellen, és vette védelmébe Donald Trumpot.

Az orosz külügyminiszter elmondása szerint Moszkva hadászati stabilitásról és nukleáris fegyverekről tárgyalna Donald Trumppal.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az uniós szankciók akadályozták a fejlődést.

A múlt heti győzelmek után Oroszország meglepő ajánlatot tett Amerikának: vigye el Aleppóból a még ott lévő felkelőket, és ezzel további vérontás nélkül kerülne vissza az egész város a szíriai rezsimhez. Amerika nehéz helyzetben: szuperhatalomként komolytalannak kéne tartania a dolgot, de akkor ráfoghatják, hogy nem segített elkerülni a vérontást.

Az elmúlt napokban hidegháborús retorikát alkalmazó Oroszország és Amerika a hétvégén újra tárgyalóasztalhoz ülnek Genfben, hogy megvitassák a szíriai helyzetet. Az aleppói ostrom ugyanis eldurvult, az oroszoknak kellemetlen lehet az ottani brutalitás, amit Aszad elkövet, és Amerikának is kínos, ha tétlenül nézi ezt.

Oroszország és Amerika váratlanul elég komoly megegyezést kötött Szíriával kapcsolatban. Az általuk támogatott felek elvileg sok mindenbe beleegyeztetek, hogy megszűnjenek az ellenségeskedések. Kérdés, olyan lesz-e, mint a minszki megállapodás, vagy tényleg a békefolyamat kezdetét látjuk?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter holnap érkezik Budapestre, elsősorban az országok gazdasági kapcsolatáról lesz szó.

Végre komolyan veszi a szíriai polgárháborút a nemzetközi közösség: Münchenben 17 ország képviselői tárgyalnak, és most úgy tűnik, konkrét és hatékony lépésekre szánták el magukat, legalábbi rövidtávon. Jobb későn, mint soha. A hosszabb távú rendezésben viszont még nem sikerült egyezségre jutniuk.

Aszad moszkvai látogatása után az orosz külügyminiszter nyilatkozott a szíriai beavatkozásról, ezúttal a politikai elképzelésekről. Úgy tűnik, az oroszok a kommunikáció szintjén is profin intézik első komolyabb világpolitikai szerepvállalásukat, persze a lényeg az, lesz-e tényleges béke.

Politikailag pikáns ítélet született egy nemzetközi bíróságon, mely szerint Oroszországnak 50 milliárd dollárt kell fizetnie a korábban szétvert Jukosz-konszern egykori tulajdonosai számára. Szakértők szerint azonban még ha jogerőre is emelkedik az ítélet, akkor is újabb persorozatban kell majd kipréselni valahogy a pénzt.