Az orosz diplomácia vezetője szerint az ukrajnai válság kiváltó oka a Nyugatnak az a törekvése volt, hogy közvetlen katonai fenyegetést hozzon létre Oroszország határain, Ukrajna területén, belevonva a NATO-ba a szomszédos országot. (Ukrajna ugyanakkor továbbra sem tagja a NATO-nak – a szerk.)
Szerinte Moszkva többször figyelmeztette – mindhiába – az észak-atlanti szövetséget, és követelte tőle, hogy tegyen eleget annak a kötelezettségvállalásnak, hogy nem terjeszkedik kelet – a volt Szovjetunió, a jelenlegi Oroszország – felé.
„És hirtelen, először Trump elnök az egyik első beszédében, Biden kormányának álláspontját bírálva az ukrán válsággal kapcsolatban, egyenesen azt mondta, hogy az egyik fő hiba Ukrajnának a NATO-ba való bevonása volt, és hogy amennyiben Trump lett volna az előző négy évben az elnök, akkor ez nem történt volna meg, így nem lett volna ez a konfliktus. Felhívom a figyelmet, hogy nyugati vezető, sőt nem csak egy nyugati vezető, hanem az Egyesült Államok vezetője, az egész nyugati világ vezetője mondta ki ezeket a szavakat, amit üdvözlünk, mert először azonosították a NATO problémáját, mint olyat, amelyről az Egyesült Államok kész komolyan tárgyalni. Érthető, hogy az Egyesült Államok fogja eldönteni, hogy mi lesz a Nyugat, és ennek megfelelően Kijev álláspontja” – fogalmazott Lavrov.
Fotó: MTI/AP/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
Felidézett egy tárgyalást, amelyet még a háború elindítása előtt, 2022 januárjában folytatott Antony Blinken volt amerikai külügyminiszterrel. Mint mondta, ezen arra bátorította hivatali partnerét, hogy vegye komolyan fontolóra az orosz javaslatokat, amelyek célja egy európai katonai konfliktus megelőzése volt.
„Ő egyenesen kijelentette nekem: ez nem a maguk dolga, senki nem ütheti bele az orrát a NATO és azon országok kapcsolatába, amelyeket fel akarunk venni az Észak-atlanti Szövetségbe” – idézte fel amerikai kollégája szavait az orosz külügyek irányítója.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Marco Rubio külügyminiszter volt az első amerikai vezető, aki egy interjúban elismerte a többpólusú világ létrejöttét. Lavrov szerint António Guterres, az ENSZ főtitkára és titkársága a nyugati országoknak asszisztál az ukrán kérdésben, holott a világszervezet alapokmányának 100. cikke előírja, hogy ennek a szervnek pártatlannak kell lennie, hogy nem foglalhat állást semmiben és nem kaphat utasításokat egyetlen kormánytól sem – mondta.
Rámutatott, hogy ENSZ titkárságának vezető beosztású munkatársai, köztük Guterres helyettesei közül sokan, „az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát és más NATO-tagállamokat képviselik”, és „pontosan azt mondják, amire a Nyugatnak szüksége van”. Mint mondta, amíg a titkárság Koszovó esetében a népek önrendelkezésének joga mellet kardoskodott, addig a Krím, Novorosszija és Donyec-medence kérdésében a területi integritás elvéhez ragaszkodott.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
