Egy európai országban már a villanyszámlán is érezhető az adatközpontok hatása

Fokozódik a tiltakozás az adatközpontok építésével szemben Európa-szerte: a kontinens 15 országában összesen 100 környezetvédő aktivistacsoport szervezett tüntetéseket az elmúlt napokban. Dublinban felvonulást tartottak, Amszterdamban behatoltak az építési területre, Dániában pedig a Microsoft adatközpontja előtt gyűltek össze.

Az írországi áramfogyasztás 23 százaléka az adatközpontoknak köszönhető, a fővárosban, Dublinban pedig 80 százalék az arány. A lakosság számára emiatt érezhetően magasabbak lettek a villanyszámlák Írország-szerte. Londonban, Amszterdamban és Frankfurtban az áramfogyasztás 33-41 százaléka köthető az adatközpontokhoz, a következő években pedig Dánia és Norvégia országos fogyasztásában is látványosan megnőhet az adatközpontok részaránya.

A 20 legnagyobb Európában épülő adatközpontból 18 kimondottan az AI-felhasználás támogatására készül. A Greenpeace becslése szerint az ilyen típusú adatközpontok energiaigénye különösen nagy mértékben emelkedhet a következő években:

a változást 2023 és 2030 között tizenegyszeresre teszik. 

A tiltakozók attól is tartanak, hogy a hirtelen növekvő energiaigény hasonló széleskörű áramszünethez vezethet, mint amilyen 2024 nyarán több balkáni országban, tavaly áprilisban Spanyolországban és Portugáliában, vagy idén nyáron Grúziában történt. Az Ibériai-félszigetet érintő tavalyi áramszünethez hasonló esetek akár eurómilliárdokban mérhető gazdasági kárt okozhatnak.

Például az Amazon Spanyolország északi részén, Aragónia régióban bővíti az adatközpontjait: az új létesítményekkel együtt már több villamos energiát fogyasztanak, mint az egész régió lakossága együttvéve. Tekintve, hogy az ország területének 75 százalékát veszélyezteti az elsivatagosodás, az adatközpontok hűtésének vízigénye a szárazságot is fokozhatja, vagy fennakadásokat okozhat a lakossági ivóvíz-szolgáltatásban.

Az adatközpontok széndioxid-kibocsátása a hatszorosára emelkedik 2023 és 2030 között, a közvetlen hőszigethatás miatt pedig az épületek környezetében akár 2 fokkal is melegebb lehet a település többi részénél. Emellett akár ötmillió tonna elektronikus többlethulladék keletkezhet az adatközpontok szervereiből, kábeleiből, akkumulátoraiból és hűtőberendezéseiből 2030-ig.

Több fenékküszöbre lehet szükség

Egy osztrák kisváros, Kronstorf lakói hiába tiltakoztak, a Google gyakorlatilag akadály nélkül építi az adatközpontját a felső-ausztriai település területén. A létesítmény eleinte 150 megawatt teljesítménnyel működhet, amelyet később 500-asra bővíthetnek: ezzel Bécs teljes lakossági fogyasztását meghaladhatja az áramigénye. 

Az adatközpont a Duna egyik mellékfolyója, az Enns vizével hűti majd a berendezést, és a tervek szerint napi 5,8 millió liter meleg szennyvizet engedhet vissza a természetbe. Az ausztriai szabályozásnak ez megfelel, a törvény másodpercenként 99 literben korlátozza a leengedhető hűtővíz mennyiségét, annak hőmérséklete azonban nem lehet 30 fok felett. 

Bár Ausztriában az elektromos áram 90 százaléka megújuló forrásból termelődik, a Google dízelgenerátorokat is készenlétbe helyez áramszünet esetére.

Túl drága a magyar áram a beruházóknak

Az Európai Unió 505 városában 2780 adatközpontot tartanak nyilván: ezek közül 2192 működik, 163 áll építés alatt, további 425 adatközpontot pedig rövid időn belül elkezdenek építeni. A létesítmények közel fele Németországban (562), Franciaországban (418) és Olaszországban (270) található, az Egyesült Királyságban 523 adatközpontot tartanak számon.

A beruházások egyenlőtlenül oszlanak el a kontinensen: a legfontosabb szempontok a megbízható és megfizethető energiaellátás, a megfelelően kiépített internethálózat és a földrajzi elhelyezkedés. Kiemelten sok adatközpont épül az úgynevezett FLAP-D-térségben (az elnevezés Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin kezdőbetűiből áll össze). Az Európai Unió városait nézve Párizs az első (180), utána Frankfurt (150), Dublin (116), Milánó (105) és Amszterdam (80) következik. 

A jövőben az FLAP-D térség mellett az észak-európai országok két okból is kedvelt célpontjai lehetnek a befektetőknek: viszonylag olcsó a villamos energia, és

mivel ritkábbak az Európa többi részét visszatérően sújtó hőhullámok, kevesebbet kell felhasználni a berendezés hűtéséhez.

A létesítmények hőtermelése ráadásul a lakossági fűtéshez is hozzájárulhat: egy Helsinki mellett épülő adatközpont 250 ezer távfűtéses háztartás energiaellátását támogathatja.

Az Európa többi részén épülő nagyberuházások mellett eltörpül a magyar atomerőmű mellé tervezett Paks Data Centre Campus nevű projekt. A német ParTec AG és a 3D Lézertechnika Zrt. közös adatközpontjának költségét 3 milliárd euróra teszik, a várható teljesítménye 100-120 megawatt körül lesz. A nagyobb beruházók számára Magyarország akár vonzó is lehetne a 9 százalékos társasági adó miatt – ez a legalacsonyabb az Európai Unióban –, de a vállalatok számára a villamosenergia-ár nem versenyképes a többi országgal összevetve.

A szuverenitás Brüsszelben is erős hívószó

Brüsszelben az elmúlt években számtalan politikus helyezte a kommunikációja középpontjába a versenyképességet, ennek megfelelően nem szabályozzák túl az adatközpontok építését. Az Európai Unió Klímasemleges Adatközpont csomagja (CNDCP) ugyan előírja, hogy 2030-tól minden létesítménynek „tiszta energiával” kell működnie, de

a Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta azzal a kikötéssel írta alá az egyezményt, hogy a nukleáris energia is tisztának tekinthető.

Az adatközpontokat emellett kötelező energetikai besorolással ellátni (A-tól G-ig), hasonlóan az ingatlanokhoz vagy a hűtőszekrényekhez. A tagállamok helyenként önálló szabályozást is alkotnak, például Németországban 2027-től 100 százalékban megújuló forrásokból kell fedezni az adatközpontok villamosenergia-igényét.

Az Európai Bizottság a technológiai szuverenitás jelentőségével indokolja az adatközpontok építését, de ez nem minden esetben valósul meg. Például a legnagyobb folyamatban lévő adatközpont-beruházás, a Párizstól délkeletre épülő AI Campus főként az Egyesült Arab Emírségek és az amerikai Nvidia befektetése: a francia vállalatoknak ebben kisebbségi résztulajdona lesz. Egy másik, az észak-franciaországi Bosquelben épülő adatközpont a japán SoftBank és a francia Sesterce közös beruházása, ennek teljesítményét 2031-ig a párizsi több mint kétszeresére bővíthetik. 

Az Európai Bizottság kimondott célja az adatközpont-kapacitás háromszorosára bővítése a következő öt-hét év során. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavaly februárban jelentette be az InvestAI kezdeményezést, amelynek célja, hogy európai vállalatok és befektetők összesen 200 milliárd eurót fektessenek be a mesterséges intelligencia helyi fejlesztésébe.