Aki figyelte az elmúlt évek politikai fejleményeit, azt aligha érte meglepetésként a Politico minapi híre, miszerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kihagyják az érzékenyebb témájú uniós megbeszélésekből, félve az orosz kormánynak való szivárogtatástól – erről Wéber Balázs külpolitikai újságíró, lapunk vezető szerkesztője beszélt az ATV Start című műsorában.
Hozzátette: uniós szinten már eddig is érzékelni lehetett a magyar kormány elszigetelődését a különutas, kvázi oroszbarát politikája miatt. Tehát nem meglepetés, hogy számos uniós állam bizalmatlan vele szemben.
Szerinte az, hogy épp most jelent meg egy ilyen tartalmú cikk, inkább a választási kampánynak szól – a magyar kormány eltávolodását hivatott jelezni az uniós szövetségi rendszertől Moszkva irányába.
A magyar külügyminiszter és Szergej Lavrov közötti, még 2020-ban készült, Panyi Szabolcs újságíró által tegnap nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetésről azt mondta: a szoros kapcsolat a két vezető között szintén nem újdonság – Szijjártó Péter például a lapunknak két évvel ezelőtt adott interjúban már elárulta, hogy nagyjából havonta szokott telefonon beszélni az orosz külügyminiszterrel.
Wéber Balázs hozzátette: a kapcsolattartás önmagában nem baj, hiszen ez is a feladata egy külügyminiszternek. Ami inkább érdekes, hogy vajon mi lehet ezeknek a beszélgetéseknek a tartalma – például akkor, amikor az uniós ülések szüneteiben egyeztet egymással Szijjártó Péter és Szergej Lavrov.
Az említett beszélgetésben, amelyben Szijjártó Péter Lavrov közbenjárását kérte annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja az akkori szlovák miniszterelnököt, Peter Pellegrinit, többek között annak a hangneme az érdekes: nagyon szívélyesen, gyakorlatilag barátként beszélgetnek egymással, ami a kapcsolat szorosságát jelzi, fűzte hozzá Wéber Balázs.
A teljes adást, amelyben szó esik még az iráni háború legfrissebb fejleményeinek hátteréről, valamint a Patrióták Európáért budapesti gyűléséről, a fenti videóban tekinthetik meg.
Augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos szja-mentesség. 
