Szergej Lavrov orosz külügyminiszter exkluzív interjút adott a kormánypárti Magyar Nemzetnek. „Oroszország a tartós békére törekszik, nem pedig olyan szünetre, amelyet a kijevi rezsim katonai erősödésre használna fel” – mondta, hozzátéve, hogy a rendezés feltétele a NATO-bővítés leállítása, az emberi jogok tisztelete és az új területi realitások elismerése.
„Mindezeket jogilag kötelező békemegállapodásban kell rögzíteni” – fogalmazott. Beszámolt az isztambuli tárgyalásokról is, ahol szerinte előfeltételek nélkül ültek asztalhoz, és megállapodtak több humanitárius kérdésben, köztük hadifoglyok, elhunyt katonák cseréjéről és a szüleiktől elszakadt gyerekek felkutatásáról. A NATO-t bírálva kijelentette: „A jugoszláviai, iraki és líbiai katonai kalandok nem magyarázhatók védelemmel.” Az ukrán konfliktus okairól azt mondta: „Ukrajnában az oroszokat üldözték és megölték. A kijevi rezsim hadat üzent az orosz nyelvnek és kultúrának.” A Krím és más régiók csatlakozását szerinte a népek önrendelkezési joga alapozza meg.
„Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban” – ecsetelte az orosz-magyar kapcsolatokat.
A paksi bővítésről elmondta: a munkálatok ütemterv szerint haladnak, és jók a további együttműködés kilátásai. Az Oroszországot ért, állítólagos nyugati vádakról pedig azt mondta: „Mi semmit sem tudunk az »Európa megtámadására« vonatkozó terveinkről. Ez mítosz, amivel a saját problémáikról próbálják elterelni a figyelmet.”