Kiterjedt dróntámadásokkal „ünnepelte” az orosz hadsereg keddre virradó éjjel, hogy Szaúd-Arábiában kedd délelőtt megkezdődtek a tárgyalások Oroszország és az Egyesült Államok között az ukrajnai háború befejezésével kapcsolatban.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az oroszok 176 Shahed típusú és számos egyéb drónnal támadtak, amiből 170-et sikerült lelőni. Az ilyen, szinte napi szintű támadások célja az ukrán védelem és az ország energiainfrastruktúrájának a gyengítése, különös tekintettel a téli hónapokra.
Csúcs Rijádban
Néhány órával később, néhány ezer kilométerrel délebbre a szaúd-arábiai Rijádban egy asztalhoz ült Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter azzal a céllal, hogy megágyazzon a béketárgyalásoknak, és újraindítsa a kétoldalú kapcsolatokat.
Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata
A tárgyalások súlyát mutatja az is, hogy azon részt vett amerikai részről Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti ügyekben illetékes megbízottja, orosz részről pedig Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója is. Jelen volt még Fejszál bin Farhán asz-Szaúd herceg, szaúd-arábiai külügyminiszter és Moszaad bin Mohammad al-Aiban szaúdi nemzetbiztonsági tanácsadó.
Ukrajna nem kapott meghívót, mint ahogy egyetlen európai ország sem. Ehelyett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Törökországban tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
Ez volt az első személyes találkozó magasrangú amerikai és orosz tisztviselők között azóta, hogy 2022. február 24-én az orosz tankok átlépték Ukrajna határát, és ezzel megkezdődött – ahogy Ukrajnában nevezik – a totális háború a két ország között.
Mit akar a Kreml?
De pontosan mi történt kedden Szaúd-Arábiában, valóban közelebb visz-e mindez a békéhez, és ha igen, milyen feltételekkel?
Washington előzetesen közölte: a találkozó még nem jelenti a tárgyalások megkezdését, inkább csak azt akarják kipuhatolni, hogy az oroszok komolyan gondolják-e a fegyverszünetet. Moszkva pedig saját bevallása szerint az orosz-amerikai kapcsolatokat szeretné normalizálni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a csúcs előtt arról beszélt, hogy az ukrajnai kérdés „hosszútávú és tartós” megoldása lehetetlen Európa „biztonsági kérdéseinek átfogó megfontolása” nélkül. Kiemelte: Moszkva Ukrajna EU-csatlakozását nem, NATO-tagságát viszont továbbra is határozottan ellenzi.
„Ami Ukrajna EU-csatlakozását illeti, ez minden ország szuverén joga (…) De teljesen más a helyzet, ha biztonsági kérdésekről és katonai szövetségekről van szó. Ebben a tekintetben más a megközelítésünk, és ez köztudott” – fogalmazott.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök „szükség esetén” kész lenne tárgyalni ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, de szerinte az ukrán elnök hatalmának legitimitása megkérdőjelezhető. (A 2024 tavaszi elnökválasztásokat ugyanis elhalasztották, amit a Kreml úgy értelmez, hogy az ukrán elnök mandátuma lejárt. Az ukrán jog ugyanakkor hadiállapot idején lehetőséget ad a halasztásra.)
Szergej Lavrov a találkozó előtt kizárta, hogy Moszkva területi engedményeket tegyen Ukrajnának a béketárgyalások során. Oroszország még 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet, 2022 őszén pedig – a nemzetközi jogot szintén megsértve – magához csatolt négy kelet-ukrajnai megyét is. Utóbbiakat azonban a katonai sikerek ellenére sem tudta teljes egészében elfoglalni.
Eközben 2024 augusztusában az ukrán hadsereg benyomult az oroszországi Kurszki területre, ahonnan az orosz hadsereg azóta sem tudta teljesen kiszorítani. Ez a hadisiker Kijev reményei szerint még jól jöhet a jövőbeni tárgyalásokon.
A fenti nyilatkozatokból mindenesetre már kivehető, hogy mi lehet Oroszország két fő követelése a béketárgyalásokon: Ukrajna NATO-tagságának kizárása, valamint az általuk már Oroszország részének tekintett területek megszerzése/megtartása.
Putyin tavaly arról beszélt, hogy az ukrán csapatoknak ki kellene vonulniuk a négy szóban forgó megye még általuk uralt területeiről.
Miben állapodtak meg?
Visszatérve a keddi találkozóra, az mintegy négy órán át tartott, beleértve a munkaebédet is.
Az ülés végeztével Washington közölte: az Egyesült Államok és Oroszország is magasrangú tárgyalódelegációkat fog összeállítani, hogy tárgyaljanak a háború befejezéséről.
A keddi találkozón megegyezés született arról is, hogy kezelni fogják a bilaterális kapcsolatban felmerülő „irritáló tényezőket” – fogalmazott az amerikai külügyminisztérium a közleményében.
Marco Rubio a találkozó utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a keddi egyeztetés Donald Trump és Vlagyimir Putyin múlt heti telefonbeszélgetését követte, célja pedig a kommunikációs csatornák megteremtése volt.
Kitért arra is, hogy nem fogják „előre kitárgyalni” a háború végét, ehhez „zárt ajtók mögötti kemény diplomáciára”, valamint időre van szükség.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy sem Ukrajnát, sem Európát nem hívták meg a mai találkozóra, azt mondta: „senkit nem tettek az oldalvonalon kívülre”, a tárgyalásokból pedig „nagyon pozitív dolgok” adódhatnak majd az Egyesült Államok, Európa, Ukrajna és az egész világ számára.
A találkozó után Szergej Lavrov arról beszélt, hogy teljes egészében helyre szeretnék állítani az együttműködést Oroszország és az Egyesült Államok között. Szerinte három pontban már megállapodás született:
Egyrészt helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és a lehető leghamarabb nagyköveteket neveznek ki a másik országba. Másrészt megkezdik az ukrajnai kérdés „rendezését”: előbb Washington fogja kijelölni a tárgyalóját, majd Moszkva. Harmadrészt megteremtik a feltételeket az orosz-amerikai együttműködés teljes újraindítására, valamint kiterjesztésére.
Lavrov egyúttal megismételte Putyin kijelentését, miszerint a NATO további expanziója, azaz Ukrajna bevonása a szövetségbe „közvetlen fenyegetés” lenne Oroszország számára.
Zelenszkij ugyanakkor kritizálta a találkozót, mivel azt Ukrajna nélkül rendezték meg. Szerinte a tárgyalóasztalnál helyet kell majd kapnia Kijevnek és Európának is. Jelezte azt is, hogy jogilag nem fogják elismerni a területek elvesztését.
Új korszak küszöbén
A találkozó utáni nyilatkozatokból kiderült az is, hogy a tárgyalások során területi kérdésekről és biztonsági garanciákról is szó lesz majd. Washington szerint a fő cél, hogy tartósan véget vessenek a háborúnak. Valamilyen módon Ukrajnát és az EU-t is bevonják majd a tárgyalásokba, és olyan alkunak kell születnie, amely mindenki számára elfogadható.
Egy igazságos és tartós béke megteremtése ugyanakkor jelenleg meglehetősen nehéz feladatnak tűnik.
Washington jelezte azt is, hogy a háború utáni „biztonsági garanciákban” Európának kell majd főszerepet vállalnia, amelynek növelnie kell védelmi költéseit – tehát úgy tűnik, hogy a Trump vezette Egyesült Államok figyelme egyre inkább elfordul majd a kontinensünktől.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
A DK és a Mi Hazánk is bejutna a kutatás szerint. 
