„Úgy tűnik, hogy korszakos törés kezdődött a nyugati szövetségben” – így kommentálta a New York Times (NYT) azokat a fejleményeket, amelyeket a vasárnap zárult Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia és az elmúlt hetek hoztak az ukrajnai háborúval és a transzatlanti szövetség jövőjével kapcsolatban.
Sokk alatt Európa
Ezek lényege, hogy az új washingtoni adminisztráció minden jel szerint súlyos kompromisszumok árán is békekötésre sarkallná Kijevet, a béketárgyalásokból kihagyná Európát, és a jövőben nem garantálná katonailag a kontinens biztonságát.
A Reuters értesülései szerint az európai tisztségviselőket egyenesen sokkolták a Trump-adminisztráció nyilatkozatai. Keir Starmer brit kormányfő azt mondta, hogy a mostani válság egy kivételes, generációnként egyszer előforduló pillanat, és egzisztenciális kérdés nem csak Ukrajna, hanem egész Európa számára.
A brit Sky News pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a legnagyobb geopolitikai elmozdulásoknak vagyunk szemtanúi a második világháború óta.
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
Jelzésértékű, hogy Emmanuel Macron francia elnök rendkívüli csúcsot hívott össze hétfőre Párizsban, amelyen Franciaország mellett Olaszország, Németország, Lengyelország, Dánia, Spanyolország, valamint a NATO és az Európai Tanács egy-egy képviselője vesz részt sajtóhírek szerint. (A találkozó késő délután meg is kezdődött.)
Starmer pedig már arról is nyíltan beszélt, hogy csapatokat (hivatalosan békefenntartókat) is hajlandó lenne Ukrajnába küldeni, miután megszületik a békemegállapodás. Ezzel nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa biztonságát szeretné megóvni. Hasonló lépést helyezett kilátásba Svédország is.
De pontosan mit is jelent az említett amerikai fordulat?
Elfordul az Egyesült Államok
A müncheni konferencián részt vevő és a helyszínen számos háttérbeszélgetést folytató NYT szerint számos fontos dologgal – például Ukrajna jövőjével – kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság, a nyugati szövetségben bekövetkezett törés ugyanakkor egyértelműnek tűnik. Az európai vezetők úgy érzik, hogy egy új világba lépnek be, ahol már nem függhetnek annyira az Egyesült Államoktól, mint eddig.
Miközben a három éve zajló ukrajnai háború új egységet teremtett a NATO-ban, addig az új amerikai adminisztráció világossá tette, hogy a világ más részeire fog fókuszálni: Ázsiára, Latin-Amerikára, a sarkvidékekre vagy bárhova, ahol Trump szerint az Egyesült Államok fontos ásványkincsekkel kapcsolatos jogokra tehet szert.
Európai tisztségviselők, miután tárgyaltak Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel, az amerikai lap szerint azt mondták, hogy Washington több tízezer amerikai katonát fog kivonni Európából – a kérdés csak az, hogy pontosan mennyit és milyen gyorsan.
Attól is tartanak, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin a négyszemközti tárgyalásokon olyan feltételekben egyezhet meg az ukrajnai békekötéssel kapcsolatban, amelyek értelmében Moszkva megkapja Ukrajna egyötödét (azaz a Krím mellett megtarthatja a háborúban megszállt kelet- és dél-ukrajnai területeket), és felkészülhet arra, hogy a többit a következő néhány évben megszerzi. Az európai tisztségviselők szerint Putyin végső célja a NATO szétverése.
Amerikai-ukrán feszültség
Eközben Volodimir Zelenszkij a müncheni konferencián arról beszélt, hogy Ukrajna soha nem fogja elfogadni „a hátunk mögött kötött alkukat”. Egyúttal egy európai hadsereg megalakítására szólított fel, amelynek része lenne az ukrán hadsereg.
A NYT szerint az ukrán elnök lényegében a NATO egy katonai alternatívájának létrehozására tett javaslatot, amely saját maga hozna döntéseket az Egyesült Államok befolyása – vagy katonai kontrollja – nélkül.
A lap úgy tudja, hogy a kulisszák mögött Zelenszkij más téren is konfrontációba keveredett a Trump-adminisztrációval: elutasította azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államok kapjon 50 százalékos részesedést Ukrajna összes ásványkincsében (beleértve a grafitot, a lítiumot és az uránt is), cserében a Kijevnek nyújtott múltbeli és jövőbeni támogatásért.
Az ukrán elnök maga is elismerte, hogy feszült tárgyalást folytatott Münchenben J.D. Vance amerikai alelnökkel. Kifogásolta például, hogy Washington nem adna biztonsági garanciákat Ukrajnának arra az esetre, ha Moszkva újabb katonai inváziót indítana ellene.
Mindeközben Münchenben Keith Kellog, Trump Ukrajna-ügyében eljáró különleges megbízottja azt is világossá tette, hogy Európa nem lesz ott az asztalnál a béketárgyalásokon. Szerinte Oroszország és Ukrajna fog tárgyalni egymással, az Egyesült Államok pedig közvetítő szerepet tölt majd be.
Az egyelőre kérdés, hogyan zajlik majd ez a tárgyalás, mint ahogy az is, hogy Európa katonailag számíthat-e az USA-ra, amennyiben Oroszország következő célpontként egy kisebb NATO-tagállamot „szemelne ki” magának (egy tagállam megtámadása esetén minden tagállamnak a megtámadott segítségére kellene sietnie, legalábbis elvileg). Ráadásul Trumpnak „nincs világos Ukrajna-terve” – legalábbis egyelőre.
A brit miniszterelnök mindenesetre a hétvégén már arról is beszélt, hogy Európának az eddiginél nagyobb szerepet kell játszania a NATO-ban. Elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy Trump valóban csökkenti majd az amerikai csapatok számát Európában, ugyanakkor az atomfegyvereit továbbra sem vonja ki a kontinensről, azaz így tartja majd továbbra is sakkban Oroszországot.
Egy új valóság
Norbert Röttgen, a német CDU képviselője – a jobbközép párt a jövő vasárnapi németországi választások fő esélyese – úgy véli: Európának szembe kell néznie azzal, hogy a világ megváltozott.
„Ez az új valóság: szakítás azzal a hagyományos európai-amerikai politikával, miszerint Európa biztonsága az Egyesült Államok valódi nemzeti érdeke. Ez az adminisztráció ezt nem tekinti elsődleges amerikai érdeknek, és ez egy alapvető elmozdulás”, mondta az NYT-nek a német politikus.
Szerinte az amerikai alelnök müncheni beszéde ellenséges volt.
A változást jelzi az is, hogy Trump – anélkül, hogy konzultált volna a szövetségesekkel – 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, azaz szembefordult az eddigi nyugati politikával, amely izolálta az orosz elnököt.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint az amerikai tisztségviselők vegyes jelzéseket adtak felé, ami kissé zavaró. Szerinte amerikai csapatkivonásról részletesen nem volt szó, ugyanakkor egyértelműen van egy nyugtalanító trend: az Egyesült Államok befelé fordul. Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy az amerikai csapatkivonás is szóba került a Hegseth-tel folytatott brüsszeli tárgyaláson.
Más NATO-országok védelmi és külügyminiszterei úgy vélik, hogy az amerikai katonák kivonása lenne a kisebb baj. A nagyobb problémát az amerikai fegyverek és a katonai felszerelés kivonása jelentené, ezek pótlása ugyanis – jelentős számuk miatt – csaknem egy évtizedbe is telhet.
Míg hétfőn az európai vezetők rendkívüli ülést tartanak Párizsban, kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tárgyal majd Szaúd-Arábiában – Lavrov megerősítette, hogy Európa nem kap majd szerepet a béketárgyalásokban.
Ezek a témák is részletesen szóba kerülnek majd a Klasszis Média rendezvényének, a Klasszis Klubnak az e hét szerdai eseményén, amelynek vendége Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője lesz.További részleteket itt olvashat:
Növekvő forgalom mellett erősödött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 152 688,63 ponton zárt, 0,11 százalékkal, 170,36 ponttal 
