6p

Az USA magára hagyja Ukrajnát, és a problémát a felkészületlen európaiakra hárítja. Az ukrán politológus szerint Trump hozzáállása miatt nemcsak a „tűzszünet” nem fog működni, hanem elkerülhetetlenné válik egy nagyobb háború Európában. Káncz Csaba jegyzete.

A vasárnap véget érő konferencia alapjául szolgáló „Müncheni Biztonsági Jelentés 2025” a „Multipolarizáció” címet viseli, és egy olyan világot ír le, ahol a versengő hatalmi blokkok megjelenése „növeli a rendezetlenség és a konfliktusok kockázatát, és aláássa a hatékony együttműködést”.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a jelentés megállapítja: „Trump elnöki győzelme eltemette a hidegháború utáni amerikai külpolitikai konszenzust, amely szerint a liberális internacionalizmus »nagystratégiája« szolgálja legjobban az USA érdekeit. Trump és sok támogatója számára az USA által létrehozott nemzetközi rend rossz üzletet jelent. Ennek következtében az USA lemondhat történelmi szerepéről mint Európa biztonsági garanciavállalója – ami jelentős következményekkel járhat Ukrajnára nézve. Az Egyesült Államok külpolitikáját az elkövetkező években valószínűleg Washington Pekinggel folytatott kétpólusú vetélkedése fogja alakítani.”

Elkerülhetetlen az európai háború?

Mariia Zolkina, a London School of Economics politológus kutatója pesszimista hangot üt meg az ukrán NV című lap hasábjain:

„Trump nem tartja magát a saját retorikájához, miszerint »mindkét oldalra nyomást gyakorol«. A Putyinnal folytatott megbeszéléseinek hangneme pedig lojalitást, szimpátiát és kölcsönös megértést sugároz. Ilyen körülmények között és ilyen megközelítéssel nemcsak a »tűzszünet« (amelyet véleményem szerint ennek ellenére ki fognak hirdetni) nem fog működni, hanem elkerülhetetlenné válik egy nagyobb háború Európában. Nincsenek biztonsági garanciák a láthatáron. Egy békefenntartó erő az USA nélkül eléggé irreális: az európaiaknak nem lenne meg a szükséges erő és bátorság, mert amint a NATO védelmének illúziója szétmorzsolódik Trump csizmája alatt, azok az országok, amelyeknek említésre méltó hadseregük van, felkészülnek arra, hogy háború esetén a saját területükért harcoljanak”

– írja a szerző.

Európa pénzt önt a védelembe. Elegendő ez?

A hidegháború vége után az európai katonai kiadások a stabilitás és az optimizmus történetét tükrözték vissza. A pénz a tankoktól és tengeralattjáróktól a kórházakba és a nyugdíjakba áramlott. De ez a korszak véget ért.

Most, hogy Ukrajnában már lassan három éve teljes körű szárazföldi háború dúl, és egy elszigetelődő amerikai elnök került vissza a Fehér Házba, az európai vezetők kemény következtetésre jutottak: többet kell költeniük a hadseregükre.

A NATO-országok 2014-ben, a Krím Oroszország általi annektálását követően hivatalosan kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékát a hadseregükre fordítják, noha a referenciaértékről már több mint egy évtizede tárgyaltak. Nyolc ország azonban még mindig nem éri el ezt a referenciaértéket. Most Trump elnök azt követeli, hogy 5 százalékot költsenek.

Donald Trump azt szeretné, ha a NATO-tagok a GDP 5 százalékát fordítanák hadi fejlesztésekre a mostani 2 százalék helyett
Donald Trump azt szeretné, ha a NATO-tagok a GDP 5 százalékát fordítanák hadi fejlesztésekre a mostani 2 százalék helyett
Fotó: MTI / EPA / UPI pool / Bonnie Cash

Sebezhető EU

2016-hoz képest az EU most kevésbé lesz képes megbirkózni a Trump-adminisztrációval, illetve elkötelezni magát iránta. A mai EU nemcsak geopolitikailag gyengébb, hanem politikailag is megosztottabb.

Németországot és Franciaországot belpolitikai válságok gyengítik, ami hatalmi vákuumot teremt, amelyet betölthetnek olyan Európa-párti erők, mint a lengyel Donald Tusk vagy éppen a Trumphoz közel álló illiberális erők, amelyek Trump visszatérésében lehetőséget látnak az EU belülről történő radikális átalakítására.

Az EU továbbra is sebezhető az USA, Kína és más feltörekvő gazdaságok kereskedelmi háborúival, valamint az új többpólusú biztonsági renddel szemben is. Eközben az utóbbi időszakban az Unió inkább veszített, mintsem nyert befolyást a világ színpadán, többek között Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Meg tudja-e Európa védeni magát Amerika nélkül?

A NATO 76. évébe lépve – miközben Trump csökkentené az Európával szembeni elkötelezettségét – valós kérdéssé vált, hogy miképpen boldogulna a szövetség egy válsághelyzetben közvetlen amerikai támogatás nélkül.

Első pillantásra a NATO zászlaja alatt Európa kollektív katonai ereje hatalmas. 2022-ben Ukrajnának jóval kevesebb és nagyrészt szovjet korabeli fegyverzettel sikerült megállítania Oroszország előrenyomulását és a legtöbb területen visszaszorítani az orosz erőket. Ehhez képest az európai NATO-tagok több ezer modern harckocsival (Leopard 2, Leclerc, Challenger 2) és fejlett vadászrepülőgépekkel (Eurofighter Typhoon, Dassault Rafale, SAAB Gripen) rendelkeznek, a Nyugat által szállított precíziós irányítású lőszerek sokasága mellett.

Nyers számokban kifejezve az európai NATO-országok hadseregei együttesen több mint 1,5 millió aktív katonát tartanak fenn – többet, mint Oroszország állandó hadereje.

Ezt az erőt tovább erősíti az a mód, ahogyan a NATO a kombinált fegyveres műveleteket végzi, a gyalogság, a páncélosok, a tüzérség, a légi és a haditengerészeti erőket egységes hadjáratokba integrálva. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a mobilitást, rugalmasságot és pontosságot hangsúlyozó modern taktika képes legyőzni a nagyobb, de kevésbé mozgékony hadseregeket.

Oroszország küzdelme a különböző katonai ágak hatékony összehangolásáért rávilágít arra, hogy a NATO integrált doktrínája hogyan tudná kijátszani Oroszországot a csatatéren.

A katonai szövetség erős, de kérdés, az Egyesült Államok nélkül is az lenne-e
A katonai szövetség erős, de kérdés, az Egyesült Államok nélkül is az lenne-e
Fotó: Depositphotos

Ugyanakkor Amerika stratégiai „segítő” szerepe Európa számára továbbra is tagadhatatlan. A kulcsfontosságú képességek – mint például a légi utántöltés, a nagyszabású csapat- és eszközszállítás, az űralapú hírszerzés és a rakétavédelem – nagymértékben támaszkodnak az amerikai eszközökre. Ezek nélkül a NATO azon képessége, hogy hosszú távon fenntartsa a nagyszabású műveleteket, jelentős próbatétel elé kerülhet.

A nukleáris dimenzió egy másik tényező: Európa elrettentő ereje jelenleg Nagy-Britannián és Franciaországon múlik, de ők nem rendelkeznek az amerikai arzenál által kínált átfogó globális lefedettséggel.

Bármilyen gyors összecsapás esetén az európai NATO-tagok valószínűleg erőteljes védelmet biztosítanának. De mi a helyzet egy elhúzódó konfliktussal? A hadműveleteknek a nyitó fázisokon túli fenntartásához logisztikai, hírszerzési és technológiai támogatásra lenne szükség, amelyet az Egyesült Államok már régóta biztosít.

Még ha Európa képes is lenyűgöző hardvert bevetni, annak pozícióba helyezése, az utánpótlási vonalak védelme és a nagy intenzitású erőfeszítések több hónapon át tartó koordinálása óriási vállalkozás.

Mindezt szem előtt tartva van egy nyitott kérdés: meg tudná-e Európa valóban megvédeni magát az USA nélkül? A válasz attól függhet, hogy az európai nemzetek többet fektetnek-e be saját védelmükbe, megerősítik-e az ipari kapacitást, és fokozzák-e a közös hírszerzést és logisztikát. Ugyanilyen döntő fontosságú a NATO célegységének fenntartása – enélkül még a legjobban felszerelt hadseregek is meginoghatnak a növekvő nyomással szemben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Magyar Péter örülhet: váratlan mutatóban került Európa élére Magyarország
Kollár Dóra | 2026. november 20. 05:48
A demokráciában az átlag felett bízik a magyar lakosság, de az EU-tagság támogatottsága is rendkívül magas.  
Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG