6p

Az USA magára hagyja Ukrajnát, és a problémát a felkészületlen európaiakra hárítja. Az ukrán politológus szerint Trump hozzáállása miatt nemcsak a „tűzszünet” nem fog működni, hanem elkerülhetetlenné válik egy nagyobb háború Európában. Káncz Csaba jegyzete.

A vasárnap véget érő konferencia alapjául szolgáló „Müncheni Biztonsági Jelentés 2025” a „Multipolarizáció” címet viseli, és egy olyan világot ír le, ahol a versengő hatalmi blokkok megjelenése „növeli a rendezetlenség és a konfliktusok kockázatát, és aláássa a hatékony együttműködést”.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a jelentés megállapítja: „Trump elnöki győzelme eltemette a hidegháború utáni amerikai külpolitikai konszenzust, amely szerint a liberális internacionalizmus »nagystratégiája« szolgálja legjobban az USA érdekeit. Trump és sok támogatója számára az USA által létrehozott nemzetközi rend rossz üzletet jelent. Ennek következtében az USA lemondhat történelmi szerepéről mint Európa biztonsági garanciavállalója – ami jelentős következményekkel járhat Ukrajnára nézve. Az Egyesült Államok külpolitikáját az elkövetkező években valószínűleg Washington Pekinggel folytatott kétpólusú vetélkedése fogja alakítani.”

Elkerülhetetlen az európai háború?

Mariia Zolkina, a London School of Economics politológus kutatója pesszimista hangot üt meg az ukrán NV című lap hasábjain:

„Trump nem tartja magát a saját retorikájához, miszerint »mindkét oldalra nyomást gyakorol«. A Putyinnal folytatott megbeszéléseinek hangneme pedig lojalitást, szimpátiát és kölcsönös megértést sugároz. Ilyen körülmények között és ilyen megközelítéssel nemcsak a »tűzszünet« (amelyet véleményem szerint ennek ellenére ki fognak hirdetni) nem fog működni, hanem elkerülhetetlenné válik egy nagyobb háború Európában. Nincsenek biztonsági garanciák a láthatáron. Egy békefenntartó erő az USA nélkül eléggé irreális: az európaiaknak nem lenne meg a szükséges erő és bátorság, mert amint a NATO védelmének illúziója szétmorzsolódik Trump csizmája alatt, azok az országok, amelyeknek említésre méltó hadseregük van, felkészülnek arra, hogy háború esetén a saját területükért harcoljanak”

– írja a szerző.

Európa pénzt önt a védelembe. Elegendő ez?

A hidegháború vége után az európai katonai kiadások a stabilitás és az optimizmus történetét tükrözték vissza. A pénz a tankoktól és tengeralattjáróktól a kórházakba és a nyugdíjakba áramlott. De ez a korszak véget ért.

Most, hogy Ukrajnában már lassan három éve teljes körű szárazföldi háború dúl, és egy elszigetelődő amerikai elnök került vissza a Fehér Házba, az európai vezetők kemény következtetésre jutottak: többet kell költeniük a hadseregükre.

A NATO-országok 2014-ben, a Krím Oroszország általi annektálását követően hivatalosan kötelezettséget vállaltak arra, hogy a bruttó nemzeti össztermék 2 százalékát a hadseregükre fordítják, noha a referenciaértékről már több mint egy évtizede tárgyaltak. Nyolc ország azonban még mindig nem éri el ezt a referenciaértéket. Most Trump elnök azt követeli, hogy 5 százalékot költsenek.

Donald Trump azt szeretné, ha a NATO-tagok a GDP 5 százalékát fordítanák hadi fejlesztésekre a mostani 2 százalék helyett
Donald Trump azt szeretné, ha a NATO-tagok a GDP 5 százalékát fordítanák hadi fejlesztésekre a mostani 2 százalék helyett
Fotó: MTI / EPA / UPI pool / Bonnie Cash

Sebezhető EU

2016-hoz képest az EU most kevésbé lesz képes megbirkózni a Trump-adminisztrációval, illetve elkötelezni magát iránta. A mai EU nemcsak geopolitikailag gyengébb, hanem politikailag is megosztottabb.

Németországot és Franciaországot belpolitikai válságok gyengítik, ami hatalmi vákuumot teremt, amelyet betölthetnek olyan Európa-párti erők, mint a lengyel Donald Tusk vagy éppen a Trumphoz közel álló illiberális erők, amelyek Trump visszatérésében lehetőséget látnak az EU belülről történő radikális átalakítására.

Az EU továbbra is sebezhető az USA, Kína és más feltörekvő gazdaságok kereskedelmi háborúival, valamint az új többpólusú biztonsági renddel szemben is. Eközben az utóbbi időszakban az Unió inkább veszített, mintsem nyert befolyást a világ színpadán, többek között Ukrajnában és a Közel-Keleten.

Meg tudja-e Európa védeni magát Amerika nélkül?

A NATO 76. évébe lépve – miközben Trump csökkentené az Európával szembeni elkötelezettségét – valós kérdéssé vált, hogy miképpen boldogulna a szövetség egy válsághelyzetben közvetlen amerikai támogatás nélkül.

Első pillantásra a NATO zászlaja alatt Európa kollektív katonai ereje hatalmas. 2022-ben Ukrajnának jóval kevesebb és nagyrészt szovjet korabeli fegyverzettel sikerült megállítania Oroszország előrenyomulását és a legtöbb területen visszaszorítani az orosz erőket. Ehhez képest az európai NATO-tagok több ezer modern harckocsival (Leopard 2, Leclerc, Challenger 2) és fejlett vadászrepülőgépekkel (Eurofighter Typhoon, Dassault Rafale, SAAB Gripen) rendelkeznek, a Nyugat által szállított precíziós irányítású lőszerek sokasága mellett.

Nyers számokban kifejezve az európai NATO-országok hadseregei együttesen több mint 1,5 millió aktív katonát tartanak fenn – többet, mint Oroszország állandó hadereje.

Ezt az erőt tovább erősíti az a mód, ahogyan a NATO a kombinált fegyveres műveleteket végzi, a gyalogság, a páncélosok, a tüzérség, a légi és a haditengerészeti erőket egységes hadjáratokba integrálva. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a mobilitást, rugalmasságot és pontosságot hangsúlyozó modern taktika képes legyőzni a nagyobb, de kevésbé mozgékony hadseregeket.

Oroszország küzdelme a különböző katonai ágak hatékony összehangolásáért rávilágít arra, hogy a NATO integrált doktrínája hogyan tudná kijátszani Oroszországot a csatatéren.

A katonai szövetség erős, de kérdés, az Egyesült Államok nélkül is az lenne-e
A katonai szövetség erős, de kérdés, az Egyesült Államok nélkül is az lenne-e
Fotó: Depositphotos

Ugyanakkor Amerika stratégiai „segítő” szerepe Európa számára továbbra is tagadhatatlan. A kulcsfontosságú képességek – mint például a légi utántöltés, a nagyszabású csapat- és eszközszállítás, az űralapú hírszerzés és a rakétavédelem – nagymértékben támaszkodnak az amerikai eszközökre. Ezek nélkül a NATO azon képessége, hogy hosszú távon fenntartsa a nagyszabású műveleteket, jelentős próbatétel elé kerülhet.

A nukleáris dimenzió egy másik tényező: Európa elrettentő ereje jelenleg Nagy-Britannián és Franciaországon múlik, de ők nem rendelkeznek az amerikai arzenál által kínált átfogó globális lefedettséggel.

Bármilyen gyors összecsapás esetén az európai NATO-tagok valószínűleg erőteljes védelmet biztosítanának. De mi a helyzet egy elhúzódó konfliktussal? A hadműveleteknek a nyitó fázisokon túli fenntartásához logisztikai, hírszerzési és technológiai támogatásra lenne szükség, amelyet az Egyesült Államok már régóta biztosít.

Még ha Európa képes is lenyűgöző hardvert bevetni, annak pozícióba helyezése, az utánpótlási vonalak védelme és a nagy intenzitású erőfeszítések több hónapon át tartó koordinálása óriási vállalkozás.

Mindezt szem előtt tartva van egy nyitott kérdés: meg tudná-e Európa valóban megvédeni magát az USA nélkül? A válasz attól függhet, hogy az európai nemzetek többet fektetnek-e be saját védelmükbe, megerősítik-e az ipari kapacitást, és fokozzák-e a közös hírszerzést és logisztikát. Ugyanilyen döntő fontosságú a NATO célegységének fenntartása – enélkül még a legjobban felszerelt hadseregek is meginoghatnak a növekvő nyomással szemben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Brüsszelben hallottuk: óriási reform előtt állhat az Erasmus+ program
Imre Lőrinc | 2026. november 16. 05:51
Az Egyesült Királyság már biztosan visszatér a jövő évtől az Erasmus+ programba, amely az Európai Unió egyik legfontosabb mobilitási és oktatási kezdeményezése. Azonban nemcsak az Európai Uniót 2020-ban elhagyó britek, hanem Svájc, sőt akár Kanada is hamarosan csatlakozhat a programhoz. A magyar diákok is örülhetnek, hiszen számukra a kormányváltás és a kekvák megszüntetése újra kinyitotta a kapukat. Lapunk az EU fővárosában tájékozódott a legfrissebb fejleményekről.
Nemzetközi Több mint kétmillió hordónyi olajat szállító tartályhajó süllyedhetett el a Hormuzi-szorosban
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 17:16
Két újabb tartályhajó futott aknára a Hormuzi-szoroson átvezető úgynevezett déli útvonalon – közölte vasárnap az IRNA iráni hírügynökség, a Forradalmi Gárda haditengerészetének közleményére hivatkozva.
Nemzetközi Kiderült: a német hadseregben a nők többségét zaklatják
Kormos Olga | 2026. november 15. 16:46
A német védelmi miniszter szerint a – verbális vagy fizikai – szexuális zaklatás vagy bántalmazás mértéke elfogadhatatlan, miközben a hadsereg próbál újoncokat bevonzani.
Nemzetközi Fordulat Izraelben: összefoghat Netanjahuval Gadi Ejzenkot
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 15:46
Egységkormány létrehozásának lehetőségéről tárgyal Gadi Ejzenkot Egyenesen (Jasár) nevű pártja a Benjámin Netanjahu vezette Likuddal – jelentette vasárnap a helyi média.
Nemzetközi A nap képe: tenger, sirály, Magyar Péter és az elásott milliárdok
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 15:31
A magyar miniszterelnök az ír fővárosban, Dublinban informális EU-csúcson vett részt, és ha már ott volt, kiruccant a tengerhez.  
Nemzetközi Újabb nagy nyugati városra terjedt át az európai tüntetéshullám
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 14:21
A vártnál jóval többen vettek részt szombaton Berlinben a „Gen Z regelt” (Gen Z rulez) mozgalom demonstrációján. A rendőrség 28 büntetőfeljelentést tett, és 20 embert ideiglenesen őrizetbe vett.
Nemzetközi Von der Leyennek is üzent az orosz külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 13:31
Az európaiak fel akarnak ugrani az elmenő vonat utolsó kocsijára – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjújában EU-nak az ukrajnai tárgyalásokon való részvételi szándékát kommentálva.
Nemzetközi Újabb halálos dróntámadások érték Oroszországot
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 08:51
Két taganrogi villamos alállomásban károk keletkeztek, az egyik létesítmény főmérnöke életét vesztette az éjjel a rosztovi régió ellen félszáz drónnal végrehajtott ukrán támadás következtében – közölte Jurij Szljuszar kormányzó vasárnap reggel a Max-csatornáján.
Nemzetközi Csúnyán beszólt Orbán Viktornak egy uniós kormányfő az elásott pénzek ügyében
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 08:11
Donald Tusk igencsak gúnyos megjegyzést tett közösségi oldalán.
Nemzetközi Multipláza, fast food center, szórakoztatóközpont – vagy reptér? A Changi verhetetlen
Elek Lenke | 2026. november 15. 06:01
Amikor az egész család kivonul a reptérre shoppingolni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG