„A nehéz felfogású európai politikusok számára, akiknek, remélem, megmutatják ezt az interjút, megismétlem: nem kell attól tartani, hogy Oroszország bárkit is megtámad” – fogalmazott.
„Ha valakinek eszébe jut támadást indítani Oroszország ellen, a válasz megsemmisítő lesz” – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője, emlékeztetve, hogy ezt korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször nyilvánosan kilátásba helyezte.
A tárcavezető méltatta Donald Trump amerikai elnöknek és csapatának az ukrajnai békés rendezés elérése érdekében tett erőfeszítéseit. Célként nevezte meg a további együttműködést az amerikai tárgyalókkal a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló, tartós megállapodások kidolgozásában.
Lavrov egyúttal „első ránézésre innovatívnak” nevezte az amerikai nemzetbiztonsági stratégia új változatának központi elveit. Szakértői véleményekre hivatkozva azt mondta, ezek azt jelezhetik, hogy Washington újragondolhatja nemzetközi szerepét és felülvizsgálhatja a „szabályokon alapuló világrend” koncepcióját.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai stratégiában nem szerepel nyílt felhívás Oroszország szisztematikus feltartóztatására.
„Talán először fordul elő, hogy az USA, ha nem is rögzít arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az északatlanti szövetséget nem fogják bővíteni, de legalábbis nyilvánosan megkérdőjelezi a NATO fejlődésének örökös expanziós pályáját” – mondta.
Véleménye szerint a stratégiában megfogalmazott egyes elképzelések elméletileg nem állnak ellentétben az orosz-amerikai párbeszéd fejlődésével. Moszkva végleges következtetéseit a gyakorlati lépésektől tette függővé.
A TASZSZ, idézve Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerint az uniós vezetők úgy döntöttek, hogy 2030-ra felkészülnek a háborúra Oroszországgal, megkérdezte Lavrovtól, hogy vajon szerinte az EU jelenlegi politikusgenerációja átlépte-e már Moszkva viszonylatában azt a pontot, ahonnan már nem lehet visszafordulni.
A tárcavezető hangot adott álláspontjának, miszerint az unió körülbelül 2014 óta törekszik az Oroszországgal való együttműködés mechanizmusainak felszámolására.
„A legtöbb európai ország kormányzati körei orosz fenyegetéssel riogatnak, és oroszellenes és militarista hangulatot szítanak a társadalomban. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy mindezt bármiféle legitim alap nélkül teszik: Oroszország ugyanis soha nem kezdeményezett ellenséges lépéseket európai szomszédjai ellen” – hangoztatta Lavrov, aki okfejtésében ezen a ponton fogalmazta meg az Oroszország elleni támadásra adandó megsemmisítő válaszra vonatkozó figyelmeztetését.
A Közel-Keletről szólva azt mondta, hogy Izrael idén nyílt agressziót követett el Irán ellen, az Egyesült Államok támogatásával, amely rakéta- és bombacsapást mért az iráni nukleáris programnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái alatt álló létesítményei ellen.
Aggasztónak nevezte izraeli tisztségviselők azon nyilatkozatait, amelyek nem zárták ki az erőszakos módszerek jövőbeni alkalmazását Teheránnal szemben.
Ezzel a régióval kapcsolatban is bírálta az európaiakat, akik szerinte csak „olajat öntenek a tűzre” és nem hagynak fel a kísérleteikkel, hogy új választóvonalakat húzzanak, mivel nem érdekeltek a közel-keleti országok közötti szilárd jószomszédi kapcsolatok kiépítésében. Lavrov szerint az irániak maximális önuralmat tanúsítanak, és a Nyugat minden provokációjára a párbeszédre való nyitottsággal reagálnak.
A gázai helyzettel kapcsolatban üdvözölte a nemzetközi közvetítői erőfeszítéseket, amelyeknek köszönhetően befejeződött a 2023 októberétől tartó vérontás „forró fázisa”, és elejét vették a palesztinok tömeges éhezésének.
„Akárhogy is alakuljon a helyzet Gázában és környékén, továbbra is a palesztin-izraeli konfliktus igazságos rendezését támogatjuk, nemzetközileg elismert jogi alapokon. A legfontosabb itt az, hogy orvosoljuk a történelmi igazságtalanságot, és biztosítsuk egy életképes palesztin állam létrehozását, amely Izraellel együtt fog létezni. Ennek a kérdésnek a megoldása nélkül nehéz elképzelni, hogy mi garantálhatná a tartós békét a palesztinok és a zsidók, sőt a Közel-Kelet összes többi népe számára” – vélekedett.
A Távol-Keletre kitérve megismételte, hogy Oroszország Tajvant Kína elidegeníthetetlen részének tekinti, és ellenzi a sziget függetlenségét. Lavrov kiindulási pontként nevezte meg, hogy a tajvani kérdés Kína belügye, és hogy Pekingnek minden jogi alapja megvan szuverenitásának és területi integritásának védelmére.
(MTI)
A turizmus most is húzóágazat, a szállodai szektorban további fejlesztések zajlanak – már a jövő évben is számos hotel nyitja meg kapuit. 
