A magyar-német kapcsolatok további erősítésében állapodott meg Magyar Péter és Friedrich Merz. Erről Magyar Péter a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon beszélt kedden Berlinben. A miniszterelnök konstruktív partnerséget ígért Magyarország részéről az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalása során, ugyanakkor jelezte, nem tartja jó iránynak az uniós költségvetést összekapcsolni Ukrajna támogatásával.
Minden adott ahhoz, hogy az egyébként is erős magyar-német kapcsolatok tovább erősödjenek – jelentette ki Magyar Péter. Adott a két társadalom, a két ország, a gazdasági szereplők és a befektetők közötti bizalom, és ez a politikai felsővezetők között is megvan – közölte a kormányfő.
A német-magyar kereskedelmi mérleg meghaladja a 65 milliárd eurót, Magyarországon nagy német beruházások valósultak meg – sorolta. Hozzátette, egyetértettek abban, hogy még bőven van lehetőség a fejlődésre, akár „flagship” projektekre, akár kisebbekre.
Magyar Péter köszönetet mondott azért, hogy a kormányalakítás óta már másodszor látogathatott Németországba. Hozzátette, előtte évekig nem tartottak bilaterális találkozót a két ország vezetői.
Hangsúlyozta, hogy november 9-e rendkívül fontos a német nép életében, kiemelve, hogy mi is nagyon büszkék vagyunk Magyarország részvételére a német újraegyesítésben, a berlini fal leomlásában.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy meghívására Friedrich Mertz várhatóan jövő tavasszal Budapestre látogat.
A kormányfő örömét fejezte ki, hogy 2028-ban megtartják a német-magyar kulturális évadot. A német-magyar együttműködésnek nagyon erős történelmi hagyománya van, amit kár lenne veszni hagyni, inkább fejleszteni kell – szögezte le Magyar Péter.
Magyar Péter úgy összegzett: minden területen, legyen az turizmus vagy autógyártás, abban állapodtak meg, hogy a meglévő befektetéseket, kapacitásokat még inkább felpörgetik, hiszen ez a német és a magyar vállalatok érdeke is.
Magyar Péter konstruktív partnerséget ígért Magyarország részéről az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalása során, hangsúlyozva: a nemzeti érdekből nem engednek.
A kormányfő rámutatott: a cél, hogy a 27 európai ország el tudja fogadni a hétéves költségvetést, ami nem lesz egyszerű feladat, mert minden országnak különböző nemzeti érdekei vannak. Magyarország szempontjából kiemelten fontosnak nevezte, hogy az agrár- és kohéziós források, illetve a „nemzeti borítékok” finanszírozása érdemben ne csökkenjen.
Érdemi módosításokra van szükség a saját forrásokat, befizetéseket illetően, mert a jelenlegi javaslat alapján Magyarország lenne az egyik legnagyobb nettó befizető, ami nem elfogadható és „nem ildomos” – mondta.
Azt is mondta: ha az elszabaduló energiaárakkal, az energiabiztonsággal és a diverzifikációval nem kezdenek valamit, akkor nagyon nehéz lesz az európai cégek versenyképességéről beszélni. Jogosnak nevezte az európai emberek elkeseredettségét a növekő energiaárak miatt.
Németország felajánlásáról a LNG területén azt mondta: az az érdek, hogy minél több irányból érkezzen a földgáz és a kőolaj, és az árak versenyképesek legyenek. Fontos, hogy a lakosság és a magyar cégek terheit csökkenteni tudják – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy nagyon jó a viszony valamennyi nyugat-balkáni országgal, ismét üdvözölte a szerb választások eredményét és azt ígérte, az új szerb vezetés számíthat Magyarországra az uniós csatlakozásnál és más kérdésekben is.
Hozzátette: örömmel látogat majd el Belgrádba az új vezetéshez, ahogy végig kívánja látogatni a nyugat-balkáni országokat is, és ha kell, nagyon hangosan fogja képviselni őket az Európai Unióban a csatlakozásuk érdekében. Jó jelnek tartotta, hogy Montenegró hamarosan az EU tagja lehet, de úgy látta, a Nyugat-Balkánt illetően még nagy az adóssága Európának.
Ukrajnával és Moldovával összefüggésben felidézte a két ország elnökével való találkozóját a közelmúltban. Aláhúzta, Ukrajnában jól zajlik a magyar kisebbségek jogainak a visszaállítása. Sok mindent végre kell még hajtani, de kezdetnek ez egy nagyon jó lépés volt – értékelt. Hozzátette: miniszteri szinten folytatódnak az egyeztetések gazdasági és egyéb területeken.
Moldova uniós integrációját Magyarország támogatja – jelezte. Kiállt egyúttal az érdemalapú csatlakozás mellett, ezáltal tudják ugyanis a bővítési folyamat transzparenciáját és hitelességét megőrizni.
Arra kérdésre válaszolva, hogy Magyarország milyen feltételekkel szavazná meg Ukrajna uniós pénzügyi támogatását,
Magyar Péter jelezte, szerinte nemcsak Ukrajnát kell támogatni, hanem az egész európai biztonsági rendszert.
Magyarország a migrációs válság kitörése óta óriási emberi és anyagi erőforrásokat fordít Európa külső határának a védelmére, amiért nem kapott semmilyen támogatást, viszonzást az Európai Uniótól. A feladat több milliárd euróba került 11 év alatt. „Annyit kaptunk” cserébe, hogy még napi 1 millió eurós, összesen 1 milliárd euró büntetést is fizethetnek a magyar emberek.
Hozzátette: konstruktív tárgylásokat folytatnak erről az Európai Bizottsággal, és reméli, hogy még ebben az évben le tudják zárni ezt a kérdést.
Magyar Péter kitért arra is: Magyarország rendkívül aktív szerepet játszik mind a NATO-ban, mind az európai erők tekintetében a Nyugat-Balkánon. Nemcsak Ukrajnában kell védeni az európai biztonságot, hanem több helyen is.
Ugyanakkor kijelentette: nem tartja jó iránynak, ha az európai hétéves költségvetést – ami az Európai Unióról szól, francia, olasz, magyar és német gazdákról, diákokról, cégekről, kkv-król és az ő fejlesztésükről – bármilyen módon hozzákötik egy másik ügyhöz.
Azt is mondta: Magyarország számára nem elfogadható, hogy akár 1 milliárd eurós vagy még nagyobb hitelt kelljen felvenni vagy ahhoz garanciát nyújtani.
Kollektív biztonság, újrainduló partnerség
Merz a közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Magyar Péternek a berlini Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén előző nap tartott Európa-beszéde mutatta meg a német és a magyar történelem szoros kapcsolatát.
A német kancellár elmondta, ezért is fontos volt számára, hogy egy különleges formátumban, több miniszter jelenlétében megvitassák a kapcsolatok újraindítását, hiszen – mint fogalmazott – „jelentős kihívások előtt állunk”. Ennek kapcsán az Európai Unió több éves költségvetési keretét említette, hozzátéve, hogy gyorsan le szeretnék zárni az erről szóló tárgyalásokat.
Kiemelte, hogy a középtávú költségvetési keretnek ki kell állnia az idő próbáját, s nem szabad felhagyni Ukrajna támogatásával. Utóbbiról azt mondta, hogy Németország ezt a kollektív európai biztonság kérdéseként és ezzel közös feladatként kezeli.
Merz felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós költségvetésnek a tagállamok szempontjából is fenntarthatónak kell lennie. Mint mondta, ezért jelentős változtatásokat vár António Costától, az Európai Tanács elnökétől, mivel ennek hiányában nem várható a tárgyalások gyors lezárása.
Merz közölte, hogy magyar hivatali partnerével megvitatták az európai versenyképesség kérdését is. Hangsúlyozta, hogy szeretnék javítani a gazdasági keretrendszeren és globális partnerségeket kiépíteni.
Az Európai Unió bővítésével kapcsolatban elismerően szólt Magyarország elkötelezettségéről, ami a nyugat-balkáni országok európai integrációját illeti. Merz kijelentette, hogy amint a tagjelöltek készek a felvételre, teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos ígéreteket. Példaként Montenegrót említette, amellyel az EU a csatlakozási tárgyalások lezárása előtt áll.
Ukrajna és Moldova esetében reményét fejezte ki, hogy az év végéig meg tudják nyitni az összes tárgyalási fejezetet. Hangsúlyozta, hogy Oroszország az erő nyelvén ért, ezért Európának közösen kell fellépnie a béketárgyalások megkezdése és a további nyomásgyakorlás, valamint Ukrajna hosszútávú támogatása végett, amihez – mint mondta – a világos uniós csatlakozási perspektíva is hozzá tartozik.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy szeretnék bilaterálisan is „újraindítani a kapcsolatokat”, hiszen Németország Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, s Magyarország is fontos kereskedelmi partnere Németországnak. A Magyarországon működő autóipari és beszállítóipari cégeket például felhozva beszélt arról, hogy kölcsönös érdeklődés van az együttműködés fokozására. „Ezért is üdvözlöm a vállalkozásaink versenyfeltételeit javító pozitív jelzéseket Budapestről” – mondta.
Merz közölte, hogy energetikai kérdésekről is tárgyalt Magyar Péterrel. Mint mondta,
Németország cseppfolyósítottföldgáz-termináljain kapacitásokat és megújuló erőforrásokkal kapcsolatos szakismereteket ajánlott fel, hogy ezzel is támogassa Magyaroroszág leválását az orosz energetikai importoktól.
Merz beszélt arról is, hogy kiépítik a védelmi ipari együttműködést is, különösen a légvédelem terén szeretnék a meglévő lehetőségeket kiaknázni. Úgy fogalmazott, hogy a SAFE védelmi hitelprogram és a hadseregek korszerűsítése, valamint az intenzív védelmi politikai párbeszéd jó lehetőséget teremt az együttműködés fokozására.
A kulturális kapcsolatok erősítéséről is szót ejtett Merz, példaként pedig a 2028-as német-magyar kulturális évet említette.
Újságírói kérdésre felelve Merz kitért arra, hogy a következő uniós költségvetés prioritásai a védelem és a versenyképesség kell legyen, amelyekért többet kell tenni. Ezzel összefüggésben említette Ukrajna következő években való támogatását, amit közös európai, nem pedig egyes tagállamokra eső feladatnak nevezett. Meglátása szerint az Ukrajna-politikát bele kell foglalni az uniós költségvetésbe. A német kancellár ugyanakkor elismerte, hogy ezzel kapcsolatban különböző nézetek vannak.
Mint mondta, legalább négy olyan tagállam van, amelyik ezt máshogy látja. Merz közölte, hogy Németország megérti, hogy ez belpolitikai kérdés is Magyarországon. Hozzátette, hogy Németország szeretné ezt az alapvető kérdést rendezni.
(MTI)
Az uniós költségvetés ügyében nehezen összebékíthető a két kormány álláspontja. 
