Az utóbbi időben több nagy változás is volt a megtakarításoknál, az egyik a tranzakciós illeték bevezetése, a másik a rekord alacsonyra süllyedt kamatszínvonal, a harmadik új állampapír-fajták megjelenése és a lakossági állampapírok hozamának növelése. Ezek miatt nem árt átgondolni befektetéseinket, esetleg új szokásokat kialakítani.
Nem mindegy, mekkora kamatból jön a levonás
Ha két banki kamat között van fél százalék különbség, akkor azért ma már szinte biztosan nem érdemes új bankot választani, mert az ide-oda utalás már elvisz legalább 0,4 százalékot (kétszer két ezreléket). Ennyi ugyanis a tranzakciós illeték, amit lényegében minden bank felszámol. Készpénzfelvétellel még több lenne, 0,3+0,3 százalék. (Ugyanakkor az illeték hárommillió forint felett már nem változik, vagyis minél nagyobb az átutalás összege, arányosan annál kisebb az illeték.) Ráadásul a számlanyitás, számlavezetés költsége is esedékes, és a bank lehet, hogy saját díjat is felszámol a tranzakciós illeték mellé.
Az állam gyakran csúcstartó
A másik fontos tétel a kamatadó, ami normál esetben 16 százalék, vagyis egy négy százalékos kamatra 0,64, egy öt százalékosra már 0,8 százalék. Azt, hogy mennyi lesz az infláció a jövőben, nem tudjuk – márciusban az is rekord alacsony, csak 2,2 százalék volt –, de kiindulhatunk az MNB három százalékos inflációs céljából. Ha valahol csak négy százalékos kamatot kapunk, kamatadót és tranzakciós illetéket kell fizetnünk oda-vissza, akkor már negatív lesz a reálkamat, hiszen 4,0 mínusz 0,68, mínusz 0,4 százalék, az már csak 2,92 százalék.
Mindezen háromféleképpen tudunk javítani. Egyrészt nyilván minél magasabb kamatot kellene elérnünk. Az utóbbi időben az állam az egy éves lakossági állampapírokra, az inflációkövető változó kamatozású államkötvényekre viszonylag magas kamatot fizetett, általában versenyképeset a banki akciós kamatokkal is. (Jelenleg például a Kamatozó Kincstárjegy évi 5,0 százalékot fizet, két változó kamatozású kötvény aktuális kamata pedig évi 5,2 százalék.)
Egy másik szempont, ami az állampapírok és az Államkincstár hálózata mellett szól, az az, hogy ugyan a tranzakciós illetéket ott is felszámolják, azon kívül azonban a legtöbb művelet ingyenes, további saját díjak – számlavezetés, számlanyitás, tranzakciók – nincsenek. Így ameddig ott stabilan magas kamatot ígérnek, érdemesebb egy helyen maradni, mint kamatvadászatra indulni a különböző pénzintézetek között.
A harmadik módszer arra, hogy esélyünk legyen pozitív reálkamatra, az az adókedvezmény igénybe vétele. Ha úgysem érdemes mozogni a különböző fiókok, cégek között, és tudjuk több évre nélkülözni a pénzünket, akkor most a korábbiaknál is fontosabb lenne egy tbsz (tartós befektetési számla) megnyitása. Ez az, aminek segítségével adókedvezményt érhetünk el.
Így csökkenthetjük az adót is
Ha ugyanis három teljes naptári éven keresztül tartjuk e számlán a befektetéseinket – amelyek ez idő alatt akárhányszor le is cserélhetők –, akkor 16-ról 10 százalékra csökken az adó. Ha pedig sikerül kivárni az öt naptári évet, akkor nulla kamatadóval megúszhatjuk. Ha esetleg idő közben mégis szükségünk lenne a pénzre, nagy tragédia akkor sem történik, mert egyszerűen megfizettetik velünk a kamatadót, más következménye nincsen. (Egy rövid tájékoztató a tbsz-ről itt olvasható.)
Létezik még a nyesz (nyugdíj-előtakarékossági számla) intézménye is, az ezen levő befektetések szintén mentesülnek a kamatadó alól. Ezen kívül még maximum százezer forintos szja-visszatérítés is jár, ha valaki legalább 500 ezer forintot helyez el ezen a számlán. Hátránya, hogy a pénzhez nem lehet hozzájutni addig, amíg el nem értük a nyugdíjkorhatárt. Ilyen számlát a legtöbb bank és brókercég kínál, az Államkincstárnál azonban nincsen.
(További tippjeink arról, hogyan lehet banki szolgáltatásokon spórolni és mennyire alaposan érdemes megnézni meg a díjakat és költségeket, korábbi cikkünkben.)
