Hiába a kamatvágások, a bankoknál továbbra is röpködnek a 6-8 százalékos kamatok. De vajon meddig?

Az OTP lépett, hamarosan mehetnek utána a többiek is.

A miniszterelnök az állami médiában fejtette ki véleményét.

Alaptörvény-ellenesnek nyilváníttatnák az intézkedést.

Jövő év áprilisáig.

Az MNB májusban megindult kamatcsökkentésére máris reagáltak a bankok: kis lépésekkel, de többen is mérsékelték a személyi kölcsönök kamatait - derül ki a Bank360.hu összegzéséből. Ha a jegybank kitart, a hitelek is folyamatosan olcsóbbá válhatnak az elkövetkező hónapokban.

Megjelent a rendelet.

Bár a kamatkörnyezet emelkedése ellenére a bankok sokszor a piaci helyzethez képest visszafogottabban emelik a kamatokat a hitelesekért folytatott versenyben, a hitelekért többet kell fizetni, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. Igaz ez a fogyasztási hitelekre, köztük a személyi kölcsönökre is. Ezek azonban akár egy olcsóbb konstrukcióval, a szabad felhasználású jelzáloghitellel is helyettesíthetőek - derül ki a money.hu összeállításából. 

Mindenki mindenét emeli: októberben már nincs olyan nagybank, amelyik ne növelte volna a hitelei kamatát. A hó eleji hullámot újabb drágítások követték, amelyek ráadásul többnyire még csak az MNB korábbi kamatdöntésére reagáltak, a múlt heti forintmentő lépés sok esetben még ezután fog megjelenni a kölcsönök árában - derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

Az infláció kilőtt, de már a bankbetétek kamatai is megmozdultak felfelé. A legtöbb pénz viszont még mindig kamat nélkül értéktelenedik el a számlákon.

A szárnyaló infláció miatt a betéti kamatok is érezhetően nőni kezdtek, amire reagáltak a megtakarítók. Egyetlen hónap alatt 40 százalékkal nőtt a lekötött lakossági betétek összege a bankokban.

A magas infláció és a jegybanki alapkamat emelése miatt a kölcsönök is drágultak. A legnépszerűbb lakáshiteleknél a THM egy év alatt közel a duplájára nőtt. A hiteligénylőknek ma 26 százalékkal többet kell fizetniük havonta, mint ha egy éve vették volna fel a kölcsönt.

Nem fulladt még ki a bankok kamatemelése áprilisban. Húsvét után több hitelintézet is drágította a jelzálogkölcsöneit.

Az infláció elleni küzdelem jegyében ismét kamatot emelt a jegybank.

Februártól 5,4 százalékra nő a babakötvény kamata.

Büntetik a spórolást? Egyre inkább ki vannak akadva a németek, hogy megtakarításaikra nemhogy kamatot nem kapnak, de a költségekkel együtt sokszor már ők fizetnek a pénzük őrzéséért, nem is beszélve az inflációról. Ha így folytatjuk, nálunk is nemsokára hasonló lehet a helyzet.

Érezhető fellendülés a kkv-szektorban, de csak szerény mértékben. Még a devizahitellel nem rendelkező exportőröknek sem feltétlenül jó a túl gyenge forint. Nem csak az MNB-hitelprogram van a piacon, hanem számos más olcsó finanszírozási lehetőség is. Interjú Szabados Richárddal, a CIB Bank KKV és Lízing Üzletágainak vezetőjével és Tóth Zoltánnal, a CIB treasury vezetőjével.

Elkapkodják a kisebb lakásokat Sopronban, az albérletek átlagára egy hazai mimimálbérbe kerül. Tehetik, mert az Ausztriában kapott fizetésből ezt is ki lehet fizetni – írja a helyi sajtó. De az árak mehetnek még akár 50 százalékkal feljebb is, mert jelenleg 10-12 százalékos hozamot is el lehet érni bérbeadással.

Bár a bankok betétállománya csökken, ezt most nem fájlalják, sőt aktívan részt vesznek az állampapírok értékesítésében. Az államadósság-kezelést hol a túl alacsonyra süllyedő állampapír-hozamokért bírálják, hol a túl magas hozamfelárért. Jön az új babakötvény - interjú Borbély László Andrással, az ÁKK vezérigazgató-helyettesével.

A rekord alacsony, a nyolcvanas évek óta nem látott kamatszínvonal és a tranzakciós adó sok mindent átalakít a megtakarítások frontján. Nagyon alaposan meg kell nézni minden fillért ahhoz, hogy reálkamatot kapjunk, ügyelni kell a költségekre és adókra.

A tranzakciós illeték és a csökkenő kamatok miatt visszaesőben van a kamatvadászat, a tendencia, hogy az ügyfelek folyamatosan hordozzák bankról-bankra a megtakarításaikat a nagyobb kamat reményében - írta a Világgazdaság.

„Enteignung”, azaz kisajátítás – ezzel a csúnya német szóval jellemzi a német polgárok megtakarításainak jövőjét az egyik legtekintélyesebb gazdasági hírforrásuk, a Handelsblatt vezércikke. Egyre többször hallani, hogy az adósságok csapdájából azok elinflálása lehet a kiút, csakhogy ez nem a jövő, hanem már a jelen.