Sokba kerül a bankolás? 8+1 remek módszer a spórolásra

Sokan nem szeretnek pénzügyi számításokat végezni, sokan nem is tudnak, vagy csak alig. De jelenleg tényleg nagy változások folynak, új korszakba léptünk: a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen alacsony a kamat Magyarországon, és bizony ezt mindenki érezheti a saját bőrén. Az új kor pedig újfajta viselkedést kívánna meg.

Az érem egyik oldala, hogy milyen kamatot vagy hozamot érhetünk el, a másik pedig, hogy mennyi költséget kell kinyögnünk. Kis odafigyeléssel is nagyon sokat lehet spórolni.

1. Nem kell annyi számla

Állítólag sokaknak 2-3 bankszámlája is van, az átlag pedig 2,5 körüli. Nyilván ezek közül jellemzően csak egyet, a nagyon aktívak esetleg kettőt használnak, így általában legalább egy számla felesleges. Ingyen számlavezetés pedig már alig-alig akad valahol – vagy csak látszólag ingyenes –, így itt az ideje felülvizsgálni, nem kell-e szakítanunk valamelyik bankkal.

Néhány bank esetleg már nem is küld értesítést, azt hihetjük, hogy nincs is hozzá közünk, aztán kiderülhet, hogy valahol szépen csendben havonta több száz forinttal nőt a tartozásunk csak a díjak miatt. (Például lehet, hogy korábban aláírtuk, hogy nem kérünk értesítést.) Érdemes utánanézni, csúnya meglepetésektől menthetjük meg magunkat.

2. Nagyon nézd meg a költségeket!

Amióta bevezették a tranzakciós illetéknek nevezett újabb adót – ami, nagyon leegyszerűsítve, 0,2 százalék az átutalásokra, 0,3 százalék a készpénzfelvételre -, sok minden megváltozott. A bankok jellemzően áthárítják ezt a költséget az ügyfelekre, ami nem meglepő, hiszen már más okokból is sok tíz- és százmilliárdot veszítettek az utóbbi években.

A költségek között mindenesetre most is vannak különbségek, van, amelyik bank csak a tranzakciós adót számolja fel, van, amelyik többet, esetleg kevesebbet. Átutalás, készpénzfelvétel, kártyás vásárlás, számlavezetési díjak, számlakivonat, a kártyahasználat díja, a kártyamegújítás díja, internetbank... mindezt igencsak érdemes átnézni. Ráadásul újra és újra, pár havonta, mert a bankok is sűrűn változtatnak. (Egyes becslések szerint az átlagos felhasználó számlacsomagja 400-500 forinttal lett drágább.)

Azt mindenkinek magának kell eldöntenie, kiszámolnia, hogy megéri-e váltani – amibe persze bele kell kalkulálni a tranzakciós adót is. Sajnos meglehet, hogy ha egy új, olcsóbb bankhoz megyünk, nemsokára ott is változik minden, és ugyanott ott leszünk, ahol voltunk.

3. Akkor most még jobban nézd meg a költségeket!

Vannak olyan banki költségek, amikre az ember hajlamos nem figyelni. Gold ügyfél vagyok, több helyen használhatom a kártyámat, elismernek? Jaj de jó. Ám ha le kell tiltanom a kártyámat, az mibe fog fájni? Nem kevesebb, mint 10 900 forintba. Plusz a kártyamegújítás 3800 forint.

Társkártya-tulajdonost kértem évekkel ezelőtt, de nem is használja, és már el is felejtette, hogy van neki ilyenje? Évi jó pár ezer forint is lehet. VIP-számlám van? Szuper, de mibe is kerül ez nekem? Mennyivel olcsóbb az internetes számla, mint a normál? A hitelhez annak idején kötelezően kellett ilyen számlát nyitnom, de vajon lehetne-e olcsóbbra váltani? Gondoljunk bele ezekbe a különlegesnek hitt, vagy tűnő részletekbe, szituációkba is. Szőrözzünk nyugodtan, lehet, hogy ez évi sok ezer forintot jelent.

---- Kápé táskás emberrel ----

4. Nézz körül külföldön!

Az átlagembert talán nem érinti, de aki tényleg sok tranzakciót bonyolít, mert például vállalkozó, kereskedő, bizony, eljöhet a a pont, amikor érdemes külföldön nyitnia számlát. Hogy mikor, hol, mennyiért, azt ki kell számolni. Márpedig mese nincs, számolni kell. Párkány (Stúrovo) közel van Pesthez, Bécs sincs messzebb, mint Nyíregyháza, és akkor még a vidékiekről nem is beszéltünk.

5. A kápé és a táskás ember

Sajnos, ez van, visszamegyünk az időben, a táskás emberek és vaskos pénzkötegek korába. A brókercégek például nem hajlandóak akárhová elutalni az ember pénzét, mondván, hogy ők nem bankok, csak a saját bankszámlánkra. Így ha például a tőzsdeszámlánkról egy baráthoz kell utalni egy millát, akkor az két utalás lenne. Ha mindenütt csak pont a tranzakciós illetéket számolják fel, akkor is érdemesebb felvenni kápéban, majd elvinni a végső címzetthez. Az ugyanis csak 0,3 százalékba kerül, az utalgatás meg 0,4 százalék. (A befizetések általban ingyenesek.) Ez van, egyszerű matematika.

6. Maradj a fenekeden!

Akciós kamat? Ajándék esernyő? Egy jellemző kamatszint mostanában, mondjuk, évi négy százalék. Akciósan még előfordul magasabb is, némelyik talán az öt százalékhoz is közelít. De gondoljunk bele abba, hogy el kell utalni oda a pénzt, majd vissza, az máris 0,4 százalékponttal csökkenti a kamatot. És akkor még a macera a számlanyitással, meg a számlafenntartás költsége... Érdemes? Ritkán. Az adó elég rendesen betesz a mobilitásnak.

7. Adózni nem mindig muszáj

Az egykulcsos adó jegyében a kamatadó, ugye, Magyarországon jelenleg 16 százalék. Négy százalékos kamat esetén ez 0,64 százalékpont. Marad tehát 3,36 százalék. És akkor még jönnek a költségek. Igaz, hogy az infláció nagyon alacsonyra süllyedt – a márciusi adat éves szinten csak 2,2 százalék volt –, ám ez hosszú távon nem biztos, hogy tartható, az MNB inflációs célja is három százalék.

Így aztán felettébb érdemes törődni az adóval, és aki tudja pénzét hosszú távon nélkülözni, hasznos nyitnia egy tbsz-t (tartós befektetési számla). Esetleg egy nyesz-t. (Már három naptári év után is jár adókedvezmény a tbsz-re.)

8. Befa és kisbüfi

Nagyon úgy néz ki, hogy sokan a bankbetétek alternatívájának a befektetési alapokat (szakzsargonban befák) látják: rengeteg tőke áramlik ugyanis az alapokba, miközben a bankbetétek zsugorodnak. A baj csak az, hogy a tőkepiacok átjárhatóak, vagyis ha a banki kamatok zuhannak, az állampapír-hozamok is nagyjából igazodnak hozzájuk, és fordítva. És a rossz hír az, hogy sok alap az állampapírokat tekinti fő befektetésének.

Magyarán megmondva, ha most a bankbetétektől csak körülbelül évi négy százalékot lehet várni, akkor sajna az állampapíroktól sem lehet sokkal többet. Ez pedig az alapok hozamára is rá fogja nyomni a bélyegét. Ráadásul a kisbefektetők (tőzsdei szlengben kisbüfik) hajlamosak öszekeverni a múltat a jövővel. (Másképpen: ha tavaly, vagy az utóbbi egy évben egy kötvényalap hozott mondjuk, évi 18 százalékot – elég tipikus –, az még nem jelenti azt, hogy a következő egy évben is azt fogja hozni, sőt. Bármi, akár negatív hozam is elképzelhető.)

+1: Gondolkozz!

GMK, gebinbe, okosba, leboltoljuk, csencselünk, KGST, lengyelek, kínai piac, feketézők. Az átlagpolgár eddig is, többnyire és általában, de okos volt, számolt, és megkereste a neki megfelelő megoldást, üzletet, kihasználta a piaci réseket – meg persze elkerülte a rosszat. Talán a legjobb tanács, amit adhatunk, az, hogy nem kell félni egy kis matematikától, érdemes mindennek utánaszámolni, utánanézni. A józan paraszti ész jobban telejsíthet, mint az oxfordi diploma.