Amint már többször beszámoltunk róla, a magyar infláció-követő államkötvények nagy valószínűséggel utolérik majd a pénzromlást, mivel kamatuk kiemelkedően magas, az európai átlaghoz képest mindenképpen. Jelenleg például öt éves forintos infláció-követő kötvényt 4,55 százalékos, eurósat pedig 4,40 százalékos kamattal lehet kapni.
Így meglepetésként hathat, hogy az USA-ban jelenleg sokkal magasabb, 7,12 százalékos kamatot fizetnek a lakosságnak értékesített úgynevezett “I Kötvényekre” (I Bonds). Ez úgy jön ki, hogy fél év inflációját évesítették, de ez a kamat csak fél évre szól. Májusban új kamatmegállapítás lesz, és ha a prognózisoknak hihetünk, attól kezdve alacsonyabb kamat várható.
Kamatprémiumot most nem kapnak
Az amerikai kötvények kamata, nagyon hasonlóan a magyar PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) és PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír) infláció-követő sorozatokhoz, egy fix és egy változó részből áll. A változó az inflációval egyenértékű, a fix-et pedig időről időre újra megállapítja az ottani Pénzügyminisztérium (US Treasury). A fix rész persze a futamidő alatt nem változik (ahogy a hazai “kamatprémiumok” sem.)
Jelenleg azonban nincs fix része, pontosabban a fix kamat mértéke nulla a 2020 tavaszi nagy koronavírus-válság óta. Így csak az inflációt fizeti ki, pozitív reálkamatot nem. Annyiban viszont nagyon praktikus, hogy a kötvény viszonylag gyorsan alkalmazkodik az inflációhoz, félévente van kamatmegállapítása, nem olyan nagy késéssel, mint egyes hazai kötvényeknek. Lásd:
Praktikusan automatizált újrabefektetés
Egy nagy előnye az amerikai befektetésnek, hogy az elért kamatot félévente tőkésíti, nincs időközi kamatfizetés. Ez egyrészt kamatoskamat-hatást eredményez, ami növeli a megtérülést. Másrészt pedig nem kell a kamatok újra befektetésével vagy felvételével vesződni.
Aki már töprengett a magyar Webkincstár éktelen bikkfanyelven megfogalmazott, rideg és rejtélyes menüpontjai előtt, vagy van már a számláján a kamatfizetések miatt keletkezett tucatnyi különböző töredék állampapír-csomagocska, az tudná ezt értékelni.
Az amerikai kötvények visszaváltási értékének házilagos megállapításához pedig egy praktikus internetes kalkulátort lehet használni.
Korlátozások is vannak
Az amerikai I Bondokból azonban egy személy elektronikusan, internetes rendszerben csak tízezer, papíros, nyomtatott formában pedig további ötezer dollárért vehet (tehát összesen 15 ezer dollárért), naptári évenként értve.
Ez jelentős korlátozás, hiszen az országban a minimálbérek is havi 1500-2000 dollár (490-655 ezer forint) körül vannak, de a háztartások 30 százaléka százezer dollár felett keresett egy évben. Elvileg ez is az alacsonyabb keresetűeknek kedvez, mert ők fizetésük nagyobb részét tudják infláció ellen védetté tenni (már ha tudnak félretenni).
További fontosabb I Bond-paraméterek:
- Egy évig nem lehet visszaváltani.
- Öt évnél hamarabb visszaváltva az utolsó három havi kamat elvész.
- Öt év után levonás nélkül vissza lehet váltani, és összesen 30 évig (vagy visszaváltásig) kamatozik a befektetőknek.
- Szövetségi jövedelemadó is terheli a kamatot (emiatt egyébként a papír szintén az alacsony jövedelműeknek kedvezőbb).
- Ám ha a kamatbevételt oktatásra fordítjuk, akkor mentesül az említett adó alól.
- A magyar inflációs állampapírokhoz hasonlóan a változó kamat sohasem lehet negatív, mínuszos infláció esetén is legalább nulla lesz.
Tíz százalék feletti dollárkamat?
Igazán nagyon jól azok az amerikaiak jártak, akik még 1998-2001-ben vásároltak az értékpapírokból, és máig megtartották. Akkor ugyanis még 3,0 és 3,6 százalék közötti fix kamatrészt (prémiumot) is megállapítottak az I Bond-okra. Ezért ezek tulajdonosai most évi tíz százalék feletti dollárkamatot kapnak. (De a legnagyobb előnyük, hogy bő húsz évig folyamatosan pozitív és jelentős reálkamatot kaptak.)
Összességében a kötvények több szempontból praktikusabbak vagy jobbak, mint a hazai infláció-követő papírok, más szempontból viszont kedvezőtlenebbek. A kétféle recept vegyítéséből egész jó menüt lehetne összeállítani. Az biztos, hogy a magas és emelkedő infláció mellett az átlagember számára érdemes lehet inkább infláció-követő papírokba fektetni, mint fix kamatozású eszközökbe.
(Fő források: US Treasury, CNBC)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
