10p

A Klasszis Klub eseményén az ING Bank makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter a jegybanki kamatpolitika megváltozott világrendjéről beszélt. A Schroder Bank is hasonló megállapításokat tett.

Virovácz Péter hozzászólásában kifejtette, hogy most a szinkronizált kamatvágási ciklus kezdetét - Svájc nélkül - júniusra tesszük. Tehát valószínűleg ekkor fog kamatot vágni a Fed, az Európai Központi Bank és a Bank of England, de ez utóbbi talán esetleg kissé később fog neki. Hogy miért nem kezdték már el a kamatvágásokat, az egész egyszerűen arról szól, hogy egy olyan inflációs időszak van mögöttünk, amelyben mindenki eléggé durván megégette magát. Még emlékezhetünk arra a mantrára - ami nagyon sok gazdasági mémben is előjött -, hogy ez csak átmeneti. Aztán egy fél év múlva is átmeneti volt még. Egy év múlva is átmenti volt, és még mindig ment fölfelé az infláció. Aztán szépen lassan elkezdtek a nagy elemzések mindenhonnan kijönni, amelyek nagyjából egy olyan világképet mutattak, amelyben a 3D-s (háromdimenziós) infláció lett a „buzz word”, azaz hívószó. A három D a következő:

  • deglobalizáció;
  • demográfia; és
  • dekarbonizáció.

Virovácz Péter a Klasszis Klub rendezvényén érvelt
Virovácz Péter a Klasszis Klub rendezvényén érvelt
Fotó: Privátbankár / Dala Gábor

Ez a három tétel ebben az évtizedben egyértelműen felfelé nyomja az inflációs folyamatokat. Tehát elmúlt az az időszak, amit megéltünk a 2008-2009-es pénzügyi válság után, hogy gyakorlatilag zéró kamat környezet van, és ész nélkül nyomatjuk a likviditást, de semminek semmilyen inflációs hatása nincs. Elvágta a Covid meg azt követően gyakorlatilag az összes különböző sokk, például a háború.

Ismét van inflációs hatás

Jött egy irtózatos nagy pofon, meg még utána vagy három, és úgy tűnik, hogy visszazökkent a világ a normál kerékvágásba, és hirtelen a likviditás bőségnek lett inflációs hatása. Most mindenki rácsodálkozik erre, és ezt próbálják meg valahogy kivédeni a jegybankok. Ebben az új környezetben tényleg óvatosnak kell lenniünk, mert tényleg nem lehet elkezdeni ész nélkül kamatot vágni.

A legnagyobb veszély az a szolgáltatások felől van az infláció tekintetében, ami egy makacs dolog. A jegybanki kamatpolitika a szolgáltatásokat viszonylag sok átmeneten keresztül tudja csak befolyásolni: leginkább úgy, hogy a megtakarítások felé terelik a háztartásokat. Igen ám, de most pozitív reálkamat környezetben kell ezt megtenni. Az, hogy zeró a kamat és ennél magasabb az infláció, ami arra ösztönöz, hogy gyorsan költsük el a pénzt - ilyen most már nincsen.

Mindenki azt mondja - a Fed is azt mondta és az Európai Központi Bank és azt mondja, hogy pozitív reálkamat környezetet kell tartanunk 50-100 bázis pont között. Lehet ezen vitatkozni, de legalább ennyit kell tartani a fejlett piacoknak is, hogy az ilyenfajta tartós inflációs nyomást valamennyire kezelni lehessem. Ez az, ami összeköti ezeket a jegybankokat, mert egy globális inflációs jelenséggel állunk szemben, és innentől kezdve nagyjából mindenki kénytelen kelletlen megpróbál együtt mozogni.

Összehangolnak a jegybankok a kilengések ellen

Ráadásul mostanában azt is láttuk, hogy a piac nagyon-nagyon gyorsan el tud rohanni egyik, vagy másik irányba. Elég csak az elmúlt két hónapban a Fed kapcsán a kamat várakozásokat megnézni: volt olyan, hogy 150 bázispontot árazott a piac, aztán elszaladtunk vissza 75-ig. Most éppen talán olyan 80-90 környékén járhatunk. Tehát nagyon-nagyon komolyan kilengenek ezek a várakozások.

"Minden jegybank megpróbálja egybegyúrni a piaci várakozásokat. Nyilván mindenkinek az az érdeke, hogy ez minél inkább harmonizált legyen, mert hogyha elszalad az árfolyam és nagyon komoly leértékelődés zajlik, akkor ez nagyon gyorsan bepörög az inflációba. Nem biztos, hogy van megállapodás ezen jegybankok között, de gyakran egyeztetnek egymással és nem lennék meglepődve, hogyha a végén mind a három fő jegybank júniusban valóban elkezdi a kamatvágást. Az, hogy ki mennyit fog a végén majd idén összességében vágni, az már országspecifikus dolog, de nagyjából ez egy összehangolt akciónak tűnik jelen pillanatban," - zárta le érvelését a makrogazdasági elemző.

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója, Eidenpenz József, a Klasszis Média elemzője és Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője Gáspár András lapigazgató kérdéseire válaszolnak
Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója, Eidenpenz József, a Klasszis Média elemzője és Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője Gáspár András lapigazgató kérdéseire válaszolnak
Fotó: Privátbankár / Dala Gábor

A 3D Újratervezés: kisebb növekedés

Arra számítunk, hogy a három területen – a dekarbonizáció, a demográfia és a deglobalizáció – bekövetkezett jelentős változások hosszú távú hatással lesznek a világgazdaságra – írja honlapján az angol globális befektetés bank a Schroders. Fontos, hogy a „3D” magasabb és volatilisabb inflációt eredményez, aminek következményei lesznek a jegybanki politikákra, és aminek következményei lesznek a növekedésre is.

Ez a „3D Újratervezés”, ahol a demográfiai sérülékenységek, a csökkenő globalizációs előnyök és a dekarbonizációs trendek valószínűleg fenntartják a jegybankokra nehezedő nyomást, hogy az inflációt helyezzék előtérbe a növekedéssel szemben – fejti ki a befektetési bank.

Ez az oka annak, hogy ezt az új környezetet, a Schroders szerint, nagyrészt az „infláció-növekedés kompromisszum” visszatérése határozza meg. Annak megértéséhez, hogy ezek a tendenciák hogyan befolyásolják az inflációt hosszú távon, a befektetőknek meg kell ismerniük néhány kulcsfontosságú gazdasági kifejezéssel, amit felsorol a bank. Lássuk ezek közül a számunkra érdekesebbeket!

Deglobalizáció

Globális értékláncok: Létrehozásuk során a termelés különböző szakaszait lebontották, és gyakran különböző gazdaságokban/földrajzi területeken helyezték el. Ez olyan előnyökkel járt, mint az alacsonyabb költségek, a méretgazdaságosság, a specializáció és a nagyobb hatékonyság.

Kiterjesztett ellátási láncok globalizált modellje: Ez a globális értékláncokon alapuló gazdasági rendszert írja le. A rendszer az 1990-es évek és a 2000-es évek eleje között csúcspontját elérő globalizációs trend eredményeként alakult ki. Kína áll ennek a rendszernek a középpontjában, amely annyira meghatározóvá vált a gyártásban, hogy gyakran a „világ gyáraként” is emlegetik.

Nearshoring/friendshoring: A termelés áthelyezése egy távoli országból egy közeli országba (nearshoring), vagy egy politikai szövetségesnek tekintett országba (friendshoring). Mindkét tendencia részleges kivonulást jelent a kiterjesztett ellátási láncok, a nemzetközi kereskedelem és a globalizáció globalizált modelljéből. E kifejezések magyar változatát még keressük.

Nem inflációs, következetesen expanzív, vagy „SZÉP” korszak (angolul Non-Inflationary Consistently Expansionary, or “NICE” era): A nagyrészt a globalizáció által vezérelt korszak az 1990-es évek végén kezdődött, és folyamatos növekedés, a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenése, valamint a fejlett országok alacsony és stabil inflációja jellemezte.

Offshoring: Az a folyamat, amelynek során a multinacionális vállalatok a termelést a fejlett országokból a kevésbé fejlett országokba helyezték át. Nagyon sikeres vállalati stratégiának bizonyult az 1980-as évek és az 1990-es évek eleje között.

Onshoring: Az offshoring megfordítása; a termelés visszahelyezésének folyamata abba a fejlett országba, ahol eredetileg található.

Protekcionizmus: Olyan politikák, amelyek adók, vámok vagy szabályozások alkalmazásával diszkriminálják a külföldről származó vállalatokat a saját országuk javára.

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója, Eidenpenz József, a Klasszis Média elemzője és Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője átgondolják válaszaikat
Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója, Eidenpenz József, a Klasszis Média elemzője és Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője átgondolják válaszaikat
Fotó: Privátbankár / Dala Gábor

Dekarbonizáció

Szén-dioxid-határ-kiigazítási Mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM): Az Európai Unió éghajlat-politikai keretének kulcsfontosságú eleme. Arra kényszeríti az EU-ba importáló vállalatokat, hogy úgynevezett „CBAM-tanúsítványokat” vásároljanak, hogy kifizessék a termelő országban fizetett szén-dioxid-ár és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében szereplő szén-dioxid-kibocsátási egységek ára közötti különbözetet.

Szén-dioxid-árképzési rendszerek, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére ösztönöznek. Ez a megközelítés magában foglalja a kibocsátás árának megállapítását, akár „cap-and-trade” rendszerek (egy csoportra meghatározott maximum érték, amelyen belül egymás közt cserélhetnek), mint például az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere, vagy szén-dioxid-adók, például a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus formájában.

Dekarbonizáció/energia-átállás: Az a folyamat, amelynek során az országok eltávolodnak vagy áttérnek a fosszilis tüzelőanyagokkal – beleértve az olajat, a földgázt és a szenet – működő energiarendszerekről a megújuló energiaforrásokkal, például szél- és napenergiával működő rendszerekre.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS): Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere volt a világ első jelentős szén-dioxid-piaca, és az egyik legnagyobb. Ez a „cap-and-trade” rendszer korlátozza az ipari létesítményekből kibocsátható mennyiségeket bizonyos ágazatokban.

Fosszilfláció: Az infláció fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos eleme. Ez a következő évtizedben fog előtérbe kerülni a szigorúbb szén-dioxid-árazás eredményeként, amikor sok gazdaság továbbra is nagymértékben függ majd a fosszilis tüzelőanyagoktól az energiaátállás befejezése előtt.

Zöldtámogatások: A kibocsátás szén-dioxid-árazáson keresztüli csökkentésének alternatívája, a csökkentés elérése az innováció ösztönzésével zöld támogatásokon keresztül. Ezt a megközelítést alkalmazzák az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, például az inflációcsökkentési törvény értelmében bevezetett zöld támogatásokkal.

Zöldfláció (greenflation): Az infláció további eleme, amely az energiaátmenethez szükséges kulcsfontosságú ásványi anyagok szűkösségéből adódik.

Demográfia

Kollektív alkuerő: Az a folyamat, amelynek során a munkaerő a szakszervezeteken keresztül szerződéseket köt a munkaadókkal, hogy meghatározza a munkaviszony feltételeit. A kollektív alkuerő fontos jellemzője volt a munkaerőpiacnak sok fejlett országban általában az 1970-es és 1980-as években, és néhány kontinentális európai országban egészen a 2011/12-es euróövezeti államadósság-válságig. Utóbbi csoport esetében az adósságválság előtérbe helyezte a versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket, és a munkaerő nagykereskedelmi reformját hajtotta végre, ami rugalmasabb munkaerőpiacot eredményezett. Az adósságválság rávilágított arra, hogy számos európai országnak csökkentenie kellett a munkaerőköltségeket a versenytársakhoz képest, hogy a magasabb exporton keresztül ösztönözze a növekedést és javítsa fiskális mozgásterét.

Fiskális mozgástér: Ez a kormányok saját döntésen alapuló költségvetési politikája – adó- és költési politika – számára rendelkezésre álló tér, amelyben anélkül mozoghatnak, hogy veszélyeztetnék a költségvetés finanszírozhatóságát és az adósság fenntarthatóságát.

Rugalmas munkaerőpiacok: A rugalmas munkaerőpiacok hozzájárultak az 1990-es évek közepe és a 2000-es évek eleje közötti, nem inflációs, következetesen expanzív, vagyis „SZÉP” korszakhoz. A munkaerőpiac reformja számos fejlett országban segített megszakítani a kapcsolatot az infláció és a bérek között, amelyeket korábban kifejezetten az inflációhoz lehetett indexelni. A rugalmasabb munkaerőpiac az egyik oka annak, hogy sok közgazdász nem várja az inflációra hajlamos 1970-es és 1980-as évek visszatérését, amikor a munkaerő kollektív tárgyalási ereje a fejlett országokban általában sokkal erősebb volt.

Intelligens robotika: A robotika és a mesterséges intelligencia ötvözése olyan gépek létrehozásához, amelyek önállóan működhetnek és kommunikálhatnak más gépekkel.

Kínálati oldali megoldások: Ezek lehetnek a válaszok sok fejlett országban a munkaerőhiány enyhítésére, különösen a bevándorlási korlátozások enyhítésével. Mindazonáltal egyre nehezebb ezeket kivitelezni a protekcionistább politikákra való átállást követően, ahogy az a Brexit utáni Egyesült Királyságban és a Trump utáni Egyesült Államokban is történt.

Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
Makro / Külgazdaság Egy hónap után ismét rossz hír jött az amerikai gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:57
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Visszaveszi a kormány Mészáros Lőrincéktől az autópályák üzemeltetését (frissítve)
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 13:51
Véglegesen dönt a kormány szerdán az egyik legnagyobb korrupciós ügyben – jelentette be Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt.
Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG