A Magyar Nemzeti Bank januári rendszeres kamatdöntő ülésén zsinórban negyedik alkalommal tartotta változatlanul 13 százalékon az alapkamatot, és nem változtatott a kamatfolyosó két szélén, összhangban a piaci várakozásokkal és a jegybank korábbi jelzéseivel, miszerint befejezte az alapkamatemelési-ciklust. Decemberben az éves inflációs ráta Magyarországon 24,5 százalékra emelkedett, ami 1996 márciusa óta a legmagasabb érték.
A jegybank legutóbb szeptember 27-én emelt alapkamatot, akkor 125 bázispontos szigorítást hajtott végre az augusztusi 100 bázispontos emelés után. A kilencedik hónapban megtartott ülést követően bejelentették az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott, az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott jegybanki tenderek kamatát 18 százalékra; a heti helyett azóta naponta szervezett betéti tenderek kamatát a piac irányadónak tekinti.
A központi pénzintézet hivatalos kommunikációjában a decemberi kamatdöntő ülést követően megerősítette: a szigorú monetáris kondíciók tartósak maradnak, az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása szükséges ugyanis az árstabilitási cél eléréséhez.
Matolcsy György jegybankelnök néhány nappal ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatal elnökével folytatott megbeszélést követően azt nyilatkozta: az infláció mielőbbi és tartós letörése nyithat utat ahhoz, hogy a kamatok mérséklődjenek, és az alacsonyabb kamatkörnyezet támogassa az intenzív, zöld növekedési fordulatot, elősegítve ezzel az ország fenntartható felzárkózását.
Amerikában akadt gondja a márkának.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
