Kiderült, ki nem akarta az utolsó kamatvágást

A csökkentésre Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Windisch László és Pleschinger Gyula, a szinten tartásra pedig Cinkotai János szavazott - derül ki a monetáris tanács júliusi kamatdöntő üléséről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvből.

A jegyzőkönyv szerint a Monetáris Tanács több tagja is röviden értékelte a 2012 augusztusa óta tartó kamatcsökkentési ciklus makrogazdasági hatásait, és egyetértettek abban, hogy van még tér némi kamatcsökkentésre. Abban is egyetértettek, hogy egy 20 bázispontos kamatcsökkentéssel az  alapkamat elérhet arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek  megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

"Többen is hangsúlyozták, hogy a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását indokolja, ezért a 20 bázispontos kamatcsökkentés mellett a lazítási ciklus lezárását javasolták" - áll a jegyzőkönyvben.

Így látják a gazdasági helyzetet

A jegyzőkönyv kitér arra is, hogy az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok alapján tovább folytatódott a gazdaság bővülése, amit az ipari teljesítményre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok is tükröznek.

A  Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság 2013-ban növekedési pályára állt, előretekintve a gazdasági növekedés a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és nagyobb súlyt kaphat benne a belső kereslet erősödése.

Az EU-források növekvő felhasználása, illetve a Növekedési Hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok elősegítik a beruházások élénkülését. Emellett a háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként, azonban a megtakarítási hajlandóság továbbra is a válság előtti szint felett maradhat. A májusi munkaerő piaci adatok alapján a foglalkoztatottak létszáma közfoglalkoztatottak nélkül az előző hónaphoz hasonlóan alakult, a munkanélküliségi ráta csökkent.

A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban változékonyan alakult, főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusok, illetve a vártnál gyengébb európai makrogazdasági adatok hatására.

Enyhén gyengül?

A jegyzőkönyv megemlíti azt is, hogy eközben hazánk kockázati felárai érdemben nem változtak, "a forint árfolyama enyhén gyengült, amiben a külső tényezők mellett országspecifikus tényezők is szerepet játszhattak" - írták, hozzátéve, hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség, és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány.

A hazai kockázati megítélést javíthatja az MNB önfinanszírozási koncepcióhoz kapcsolódó bejelentése is. A Monetáris Tanács értékelése szerint a nemzetközi  pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan  kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A negatív  kibocsátási  rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik. A Tanács többségének megítélése  szerint a kamatpálya aljával kapcsolatos bizonytalanság megszüntetése a lazítási ciklus lezárását  indokolta, az árstabilitás középtávú elérése pedig további 20 bázispontos kamatcsökkentést tett  szükségessé - olvasható a jegyzőkönyvben.