Miért éppen most?
A nagyobb vágás nem konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával - véli Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere. Lehet, hogy a jegybank az ősz előtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvező globális környezetet. A tőkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus, vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerűek a kockázatos eszközök.
A magyar állampapírok tovább erősödtek júliusban az MNB swap tendereinek következtében. A piac egyelőre ignorálta a devizahitelek kivezetéséből a bankrendszer számára adódó jelentős tőkeveszteségek hírét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból. Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét.
A mai meglepetés döntés ellenére a következő hónapokban a várható kamatpályánál a piac számára feltehetően érdekesebb kérdés lesz a devizahitelek kivezetésének módja. Az alacsonyabb kamatok, a devizahitelek konvertálása mind a gyengébb forint árfolyam irányába mutatnak, ami úgy tűnik, a döntéshozók számára sem jelent gondot.”
Nagy bejelentés jön?
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint valószínű, hogy a monetáris lazítási ciklus végéről tarthat ma 3 órakor sajtótájékoztatót Matolcsy György.
A kamatdöntő ülések után írásbeli indoklást szokott az MNB kiadni, ritkán tartanak utána szóban sajtótájékoztatót, ezért lehet most jelentős bejelentésre számítani.
A sajtótájékoztatóról a Privátbankár beszámolt >>
Vélhetően a vártnál is alacsonyabb, -0,3%-os júniusi fogyasztói árindex vezette az MNB döntését, de a jegybank által 1,4%-ra becsült adószűrt maginflációs mutató is gyenge inflációs nyomást jelez a gazdaságban. A kockázatok azonban már szaporodnak, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy az amerikai Federal Reserve a vártnál korábban, már jövő év első félévében elindítja a kamatemeléseket, 5 év után először. Ez pedig 2015-ben olyan helyzetet teremthet, melyben hazánknak is monetáris szigorításra lehet szüksége - mondta Gabler Gergely.
A forintot egyelőre nem rázta meg a hír, a piacon sokan az utóbbi lehetőségben bíznak, így kivárnak a hazai fizetőeszköz ellen spekulálók.
Mindenki 10-et várt
A Reuters brit hírügynökség által az elmúlt héten megkérdezett 18 elemző mind az alapkamat 10 bázispontos csökkentését várta a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén. Egy hónappal korábban a megkérdezett elemzők szintén hasonló mértékű csökkentést vártak, akkor pontosak voltak az előrejelzéseik.
De meddig mennek el?
Az MNB egyes tisztviselőinek nyilatkozata alapján valószínűtlen, hogy két százalék alá csökkenjen az alapkamat, de az elemzők szerint még elképzelhető, hogy július után augusztusban is kis kamatcsökkentés lesz. Néhány megkérdezett szerint a nyári kamatcsökkentést 2014 végén, vagy 2015 elején már kamatemelés követheti.
Több elemző úgy véli, 2014-ben Magyarországon az éves infláció csupán 0,2 százalék lehet, 2015-ben 2,4 százalékra nőhet. Az MNB utoljára június 24-én csökkentette az alapkamatot, 2,4 százalékról 2,3 százalékra. Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor a jegybanki alapkamat 7 százalékon állt.
Még egy-két csökkentés
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a vs.hu portálnak adott interjúban, július 11-én hangsúlyozta, hogy "még egy-két kamatcsökkentésre van mód", hozzátéve, hogy minden bázispont számít. Utalt arra, hogy a jegybanknak nincs kamatcélja, a döntést a jegybanki inflációkövető célrendszer teljesítése motiválja. Hozzátette: a környezet ugyanakkor megváltozhat, és ez természetesen hatással lehet a monetáris tanács értékelésére.
Digitális cenzúra a válság közepén.
