Hiába nincs kamat, Európa kuporgat

2008 sokkal inkább megfontolttá tette a lakosságot, mint a politikusokat vagy a jegybankokat. A legtöbben arra gondolnak, hogy ha még egyszer egy ilyen válság beüt, ne legyenek kiszolgáltatottak, legyenek tartalékaik. És ha a fránya jegybankok nullára szorítják a kamatot, akkor csakazértis, még az elveszett kamat helyett is félretesznek. Mégpedig leginkább bankszámlán.

Megtakarítások

A stockholmi székhelyű Intrum Justitia AB felmérést készített az európai megtakarítói szokásokról 21 ezer ember megkérdezésével 21 országban. Arra jutottak, hogy a megtakarítók 69 százaléka elsősorban bankszámlán tartja  a pénzét, de minden negyedik ember készpénzt is tart, 16 százalékuknak van részvénye. 14 százalék fordul a befektetési alapok felé is, 8 százalék ingatlanba fektet, és 8 százalék vesz kötvényeket. Dániában és Svédországban, ahol negatív a jegybanki alapkamat, 80 százalék tartja bankszámlán a pénzt. Franciaországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában még 80 százaléknál is nagyobb az arány.

Pénzzavar

Mindez azonban természetesen csak azokra vonatkozik, akik meg tudnak takarítani, ugyanakkor a felmérés azt is feltárta, hogy nagyon sokan nem, hogy megtakarítani nem tudnak, de egyenesen napi megélhetési gondokkal küzdenek. A megkérdezettek 27 százaléka arról számolt be, hogy nem mindig tudja időben törleszteni adósságait, és közülük 58 százalék panaszkodott arról, hogy jövedelme nem elég a tisztességes megélhetéshez. Az európaiak 44 százalékával fordult elő a felmérés szerint, hogy az elmúlt egy évben valamelyik számlájukat késve fizették, a legnagyobb az arány 76 százalékkal a görögöknél, érthető módon.

Trump útja

Mindezek persze összeurópai adatok, országonként nagy eltérések adódhatnak. Az mindenesetre látszik, hogy a lakosság költekezésre való buzdítására alkalmatlan módszer a kamatok túlzott mélységbe taszítása, és ezt szép lassan a jegybankok is kezdik belátni. Kérdés, hogy mikor szánják el magukat monetáris politikájuk megváltoztatására. Amerikában Donald Trump költségvetési költekezést tervez, ez azonban Európában nem járható út, mivel 2009-ben egyszer már próbálkoztak vele, és több országban kezelhetetlen eladósodás lett a vége.

Túltolták lefelé

A gazdasági helyzet ugyanakkor Európában egyáltalán nem olyan rossz, amilyennek a jegybankok kétségbeesett monetáris lazítása mutatja. A munkanélküliség a fejlett országokban évtizedes mélypontokon, és még az ebből a szempontból tragikusan álló Spanyolországban is sokat javult a helyzet az elmúlt időszakban. A kelet-európai EU tagországokban, köztük persze nálunk is, egyenesen munkaerőhiány van, ennek következtében igen magas a bérnövekedés, megindult a felzárkózás.