A legalacsonyabbak
Európa valóban az alacsony kamatok kontinense lett az utóbbi időben: a világon a legalacsonyabb kamat is itt található, mégpedig Svájcban, mintegy -0,75 százalékos szinttel. Az erősen negatív kamat bevezetésére azért volt szükség, mert az eurózónában fellángolt válság idején a tőke svájci frankba kezdett menekülni, így Svájcban olyan elképesztő devizatartalék keletkezett, hogy az ország kénytelen volt valahogy elvenni a befektetők kedvét a további frankvásárlástól.
Majdnem ugyanez a helyzet Dániában: -0,65 százalék a kamat, Svédországban -0,25 százalék, és van egy Európán kívüli ország ahol negatív a kamat: Japán, -0,1 százalékkal. Az eurózónában, azaz 19 országban 0 az alapkamat, a hazai 0,9 százaléknál pedig még négy országban alacsonyabb: Izraelben 0,25 százalék, a Fidzsi-szigeteken 0,25 százalék, Nagy-Britanniában és Norvégiában 0,75 százalék. A legmagasabb kamat Európában Moldovában van, ahol a szint 6,5 százalék, a második helyen Izland áll 4,5 százalékkal.
A legmagasabbak
Nézzük a másik végletet, a legmagasabb kamatokat. A listavezető Argentína 59 százalékkal, az ugyancsak dél-amerikai Suriname 25 százalékkal, majd Törökország következik 24 százalékkal. Venezuelában 21 százalék a szint, Haitin 20, Iránban és Ukrajnában 18. Rajtuk kívül még 23 országban van kétszámjegyű kamat, további 10 országban 9 százalék vagy afölötti, de 10 százalék alatti.
Hazai érdekesség
A magyar helyzet meglehetősen egyedi: az alapkamat ugyan 0,9 százalék, de a nem hagyományos monetáris eszközök következtében a tényleges bankközi kamat 0 körül van, ugyanakkor vagy ennél sokkal magasabb kamatszint is: a lakosság, sőt bármely európai uniós magánszemély 3 százalékos kamatra vehet fix kamatozású állampapírt, sőt 4 százalékos kamatra inflációkövető kötvényt.
A jelenlegi kancellár hatalomban maradna.
