9p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.

Ami augusztus első napjaiban végbement a vezető országok tőkepiacain, pusztán már a mértékével jogos félelmeket hívott elő: netán valami közelgő nagyobb bajból kapott kóstolót a világ?

A részletesebb elemzések inkább támasztják alá azt az értelmezést, hogy csak korrekció történt, noha valóban erőteljes. A legintenzívebb esést a japán részvénypiac szenvedte el, ami azonban érthető is, hiszen ott a piaci folyamatok mögött a japán monetáris politikában bekövetkező változás állt. A meghatározó tőzsdéken a technológiai szektor részvényei a többieknél nagyobbat estek, ez sem ok nélkül következhetett be, hiszen a mesterséges intelligencia (AI) körüli felhajtás miatt túlárazottá válhattak az érintett cégek részvényei. Ilyen esetben természetesnek vehető a lefelé korrigálás. 

A szakmai elemzések a tőkepiaci működési mechanizmusok jellemzőivel is meg tudják magyarázni (utólag) a visszaesés és a rákövetkező felfelé korrigálás mértékét: az automatikus kereskedési eljárások, robottechnikák igen gyors, de éppen ezért túlzó reakciókat idéznek elő. Amikor nagy tőkeáttétellel kereskedő piaci szereplők (vagy azok robotjai) a némileg váratlan negatív hírre (a japán kamatemelésre) eladással válaszolnak, akkor olyan sokkot visznek be a folyamatokba, amelyek nyomán előbb lefelé, majd a kialakult helyzet újraelemzése nyomán felfelé futkosnak az aktívaárak. 

A kilengés mértékét (ismét csak: utólag) jól magyarázza az is, hogy igen nagy piaci szereplők a sokáig rendkívüli alacsony (egyébként most, az emelés után is igen szerény) japánjen-kamatokra építve hatalmas pozíciókat vettek fel a sokkal magasabb kamatszintű egyéb piacokon: ez a „carry trade”. Ennek egyébként hosszú története van. A sajátos japán pénzügyi-gazdasági viszonyok közepette a Bank of Japan (BoJ) 2016-ban egyenesen a negatív tartományba vitte az irányadó kamatját, és azóta is messze elszakad a japán kamatszint a fejlett világban szokásos, és pláne a fejlődőknél kialakult kamatszinttől (a japán alapkamat 0,25 százalék csupán, messze a legkisebb a fejlett világban). 

Így valóban igen sokat lehetett keresni (elvileg csekély kockázattal) azon, ha valaki olcsó jen-hitelt vett fel, és abból mexikói vagy éppen magyar állampapírba fektetett, majd a kamatkülönbséget zsebre tette. Vagy aranyba, kriptovalutába – az arbitrázs nagyon szépen hoz, amíg a japán kamatszint ilyen nyomott (és ezzel együtt a jen árfolyama is). Ám már a BoJ kisméretű kamatemelése is megborította a számításokat, a jen erősödött, ami a nagyban játszó szereplőket azonnali korrekcióra késztette. 

A Bloomberg a nagy piaci szereplők felmérése alapján megmutatta, hogy milyen nagy tere volt (és részben maradt is) ennek a tőkeáttételes pénzcsinálási folyamatnak, tekintettel arra, hogy a gyengébb piaci megítélésű (fejlődő, illetve „emerging” – magyarul feltörekvő, a szerk.) országok állampapír-hozamai sokkalta magasabbak, mint a fejlett világban szokásos kamatszint.

A jenalapú, jüanalapú és dolláralapú pénzpiaci kereskedés hozamai nyolc „feltörekvő piac” valutáiba fektetve, 2023-2024. augusztus között

Nem meglepő, de ezért megemlítendő, hogy az indiai rúpia vagy a brazil real mellett a magyar forint is ott található a spekulációnak leginkább kitett fizetőeszközök között. Az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott rövid és hosszú állampapírok 6-7 százalékos hozama mellett nagy tere van a carry trade típusú ügyleteknek, különösen az olyan extrém alacsony kamatszintű forráshoz jutás mellett, mint amelyet a japán viszonyok lehetővé tettek, tesznek. A Fed dollárkamat-szintje azonban meglehetősen magas, így a dollár-forint vagy dollár-zloty relációban akkora megtérülést már nem lehet elérni; majd csak akkor válik vonzóbbá az ügylet, ha az amerikai kamatszint lejjebb mozdul (a magyar pedig nem, vagy nem akkora mértékben).

És itt lépnek fel újabb bizonytalanságok. Csökken-e valóban az inflációs veszély a fejlett országokban? Ha igen, akkor érdemi kamatmérséklést hajthatnak végre a nagy jegybankok – az pedig egyéb következmények mellett teret nyitna a fejlődő világ, a „feltörekvő piacok” jegybankjai számára is a saját kamatjaik csökkentésének. 

Az adatok részben biztatók, de csak részben. Az iparosodott országokat tömörítő OECD-ben – melynek hazánk is tagja – az idén júniusi fogyasztóiár-index 2,9 százalék volt, a májusi 3,1 százalékot követően (az átlagból kihagyva Törökországot, amely extrém inflációval küzd). A legfejlettebb hét országokat magába foglaló G7-körben a június fogyasztóiár-index (szintén év/év alapon, az előző esztendő júniusához mérve) 2,7 százalék volt csupán, az előző havinál ez is kevesebb. Még megnyugtatóbbnak látszik az euróövezet, amelyben most júniusban 2,5 százalékos fogyasztóiár-indexet mértek év/év alapon, a májusi 2,6 százalékot követően. 

A teljes fogyasztói kosár árindexének és a maginflációnak az alakulása az OECD-országokban, év/év alapon

A teljes fogyasztói kosarat lefedő inflációs mutató igen meggyőzően csökkent a 2021 nyarán elért csúcsról; az adatok alapján valóban remélni lehetne a viszonylagos árstabilitás helyreállását, és azzal a korábbi mérsékelt kamatszinthez való visszatérést. 

De alaposabb rátekintéssel más is látható. Az élelmiszereket és energiát nem tartalmazó termékkör (sárga mutató) minden eddigi csökkenés ellenére elég magasan van: az 1990-es évek közepének a szintjével mérhető össze a pénzromlás üteme. A dezinfláció folyamata lassú, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a mérséklődő ütem fennmarad, ugyanis a szolgáltatások egy része jelentősen drágul. A vásárlók megkönnyebbüléssel észlelték 2024 során a fejlett világban az élelmiszerek drágulásának megállását, de a járműbiztosítástól a lakbéren át a személyes szolgáltatásokig sok olyan kiadási tétel ára nőtt meg, amelyek esetében nehéz a védekezés. Az élelmiszerek esetében lehet elvileg az olcsóbb cikket választva csökkenteni az inflációs terhet, de a díjak, tarifák emelkedése közvetlenül növeli a családi költségvetés kiadásait. 

Az amerikai közvéleményben is még mindig erős az inflációtól való félelem, és kritikusabb a helyzet megítélése, mint amennyire külső szemmel logikus lenne, látva az erős foglalkoztatási adatokat és a szerény fogyasztóiár-indexet. De mégis, más az érzékelés. Arra pedig tekintettel kell lennie a Fed-nek, hiszen a modern inflációs folyamatoknak komoly meghatározó tényezője a várakozás. 

Csak az a biztos, hogy minden bizonytalan
Csak az a biztos, hogy minden bizonytalan
Fotó: Depositphotos

Ha pedig a Fed a folyamatosan visszahűlő amerikai konjunktúra ellenére is kénytelen óvatosnak lenni az inflációs várakozások miatt a kamatcsökkentés mértékével és időzítésével, akkor igen különös bizonytalanság lép fel, amely a dollár kulcsvaluta szerepe miatt azonnal kihat a világ egészére. 

Vannak további kockázati elemek. A Fed, mint jegybank, meglehetősen független. Annyira azonban nincs elzárva a politikától, annak közvetlen befolyásától, mint az Európai Központi Bank. Függetlensége már nem számít annyira elfogadott, magától értetődő politikai tételnek, mint a korábbi évtizedekben. Trump az eddigi megszólalásaiban nagyon is egyértelműen beszélt arról, hogy ha a hatalomba visszakerülne, ennek a nemzeti intézménynek is megkurtítaná a függetlenségét. Alelnökjelöltje arról beszélt, hogy a monetáris ügyekben a politikáé lesz a végső szó. 

Az elnökválasztás még arrébb van, kimenete sem egyértelmű, de a megnövekvő politikai bizonytalanságnak is szerepe lehet abban, hogy az amerikai állampapírhozamok emelkednek. Ennek vannak pénzpiaci okai is, hiszen a július 31-ét követő részvénymizériában a befektetői érdeklődés a kötvények, állampapírok felé fordult. Különösen akkor, ha esélyes a recesszió vagy az ahhoz közeli gyenge üzleti konjunktúra, a részvények helyett vonzóbb a kötvény befektetési célként. Ezért vagy más miatt, de az az amerikai állampapírok árfolyama megnőtt. Ma sokkal kevésbé látszik biztosnak, hogy a Fed mit fog tenni, mint akár csak néhány hete, hiszen egyfelől nőtt az amerikai munkanélküliség ráta, azaz kellene kamatot mérsékelni, de láthatóan makacsabb az infláció és az arra vonatkozó társadalmi várakozás, mint amennyire nem sokkal korábban gondolni lehetett. 

Árfolyamok és grafikonok

A fejlett világ nagy pénzügyi központjaiban zajló folyamatok azonnal és felerősítve hatnak ki a peremvidéken. Ezt sajnos mi is megtapasztaljuk. Az euróövezeten kívül, éppen csak a befektetési kockázati besorolással, a forint a sérülékeny valuták egyike. A carry trade-nek lehet kedvelt tárgya, de ez nem nagy öröm nekünk. A magyar jegybank kamatmeghatározási mozgásterét is roppant behatárolja, hogy a fejlett világ kis kockázatú, kockázatmentes értékpapírjainak hozamszintjéhez képest komoly felárat várnak el a befektetők minálunk. 

Amikor az egész globális monetáris rendszer ennyire kockázatos, és részben a konjunktúra-ciklus bizonytalanságai, részben pedig a geopolitikai és belső politikai rizikók miatt ennyire ingatag minden, a törékenyek állapotú gazdaságokra sokszoros kockázatok leskelődnek.  A pénzügyi piacokon talán valóban végigfut és elcsitul a korrekciós hullám, de ugyanúgy az is lehet, hogy újabb triggerek nyomán újabb hullámok fejlődnek ki. A következő hónapok-hetek mozgalmasnak ígérkeznek a pénz világában – és a magyar kitettség mellett abból sok kilengés következhet be minálunk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: Back to the EU? Tényleg helyrehozza az új brit kormány a Brexitet?
Bod Péter Ákos | 2024. július 19. 05:43
Nem. De bizonyosan nem maradnak a mai szinten a brit-EU kapcsolatok. Mindkét oldalon sokat lehet nyerni aprólékos, technikai, az üzleti és a mindennapi ügyeken sokat segítő változtatásokkal.  
Benchmark Bod Péter Ákos: Az államháztartás tartós és nagyarányú megborulása előbb-utóbb megbosszulja magát
Privátbankár.hu | 2024. július 11. 10:17
Lapcsoportunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár a friss inflációs adat és a GDP fél százalékára rúgó mostani megszorító csomag apropóján ragadott tollat.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hova ment el a rengeteg pénz?
Privátbankár.hu | 2024. június 20. 09:04
Az MNB szerint két korábbi elnöke félrevezető állításokat fogalmazott meg a jegybank veszteségéről és annak finanszírozásáról. Az egyik érintett, lapunk állandó szerzője írása.
Benchmark Bod Péter Ákos: A kampánynak végre vége – a gondok maradtak
Bod Péter Ákos | 2024. június 14. 05:43
A hirtelen felizzó közéletben magáról a gazdaságról nem sok szó esett, holott igen ellentmondásos, gazdasági kockázatokkal teli esztendő derekán vagyunk. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Jobbak az emberek szenzorai, mint az állami hivatalé?
Privátbankár.hu | 2024. június 6. 08:51
A Klasszis Média állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár ezúttal ahhoz ad fogódzót, hogyan kell értelmezni és értékelni a GDP-adatokat. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Miért pont nálunk lett ilyen drága az élet?
Privátbankár.hu | 2024. május 31. 10:34
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár benézett a szokásosan közölt inflációs adatok mögé. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A sok évtizede hangoztatott "kultúrfölényünk" már régóta nem létezik
Privátbankár.hu | 2024. május 24. 09:11
Térségi összevetésben csak a román mutatók mérnek a mienknél egyértelműen kedvezőtlenebb helyzetet a formális (iskolai) képzettséget illetően - mutat rá a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár. 
Benchmark Van realitása Orbán Viktor nünükéjének?
Privátbankár.hu | 2024. május 17. 09:05
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG